Kövess minket -on és -en!

Traudl Junge - született Gertraud Humps - Hitler utolsó titkárnője volt, aki három éven át, 1942-től 1945-ig szolgálta Adolf Hitler nagynémet vezér és kancellárt.

Münchenben, sörfőzésből élő, politizálást kerülő család gyermekeként született 1920-ban, és táncosnő szeretett volna lenni, azonban nem vették fel a balerinaképzőbe. Gyors- és gépírónő lett belőle, előbb egy képes lap szerkesztőségében dolgozott, majd irodai munkát vállalt. Amikor a kancellárián állást hirdettek, jelentkezett. Így választották ki Hitler magántitkárnői egyikének, kollégái közt legfiatalabbként.

A 22 éves Traudl Humps halk szavú, egyszerű fiatal nő volt, és valószínűleg épp e tulajdonságai miatt vélhette Hitler megbízható munkaerőnek. Kulcsfontosságú volt, hogy az legyen, hiszen nap nap után bizalmas információk mentek keresztül írógépén. 1942-től szinte mindenhova követte a Führert, és bepillantást nyert a magánéletébe is.

Bizalmas beosztottjaként a nap 24 órájában Hitler rendelkezésére állt, és sokat volt a társaságában. Hitler általában a titkárnőivel ebédelt, de Traudl vele volt, amikor pihenni vonult vissza a Berghofba, és itt találkozhatott például Eva Braunnal is, akiről a közvélemény szinte semmit nem tudott. De amikor Hitler Kelet-Poroszországban a Farkasodúból irányította az országot, szintén ellátta titkárnői teendőit.

Hitler a környezetében élőkkel nagyon udvarias volt, így a titkárnőivel is. Barátságos és jól fésült, fess emberként írta le, aki adott a higiéniára: mindig kezet mosott, valahányszor megsimogatta Blondi nevű kutyáját. Junge és a Führer jó viszonyát hűen tükrözi, hogy Junge is kapott egy kutyát Hitlertől.

A Führertől kapott kutyával

A Führer jelenléte akkoriban is, és egész életében meghatározó volt. Későbbi visszaemlékezésében így írt róla:

22 voltam, és semmit sem tudtam a politikáról. Nem érdekelt. (...) Bevallom, lenyűgözött Adolf Hitler. Kellemes főnök volt, és atyáskodó barát. Minden figyelmeztető hangot elfojtottam magamban, ami csak megszólalt bennem, és élveztem az időt, amit vele tölthettem, csaknem a keserű végkimenetelig. Nem az érdekelt, amit mondott, hanem az, ahogyan mondta, és ahogyan tevékenykedett.

A fiatal titkárnő férjhez ment Hitler bátorítására, 1943-ban egy SS-tiszt, Hans Hermann Junge férje lett. Házasságuk azonban igen rövid életű volt, mert férje 1944-ben Franciaországban, harc közben életét vesztette. Traudl Junge később nem ment újra férjhez.

Hitler titjárnője a rövidéletű házasság után többé nem ment férjhez

1945-ben is Berlinben volt Hitlerrel, a Führerbunkerben. Ekkorra már egyre világosabb lett, hogy a háborút elveszítik. A Führer Traudl Jungénak diktálta le politikai és magánvégrendeletét az öngyilkossága előtti napon. A titkárnő épp Dr. Goebbels gyerekeivel játszott, amikor Hitler főbe lőtte magát. Traudl Junge szolgálata pedig ezen a napon, 1945. április 30-án véget ért.

Jungéra nem várt nyugalmas jövő. Tudta, hogy a Führer embereként őt is elfoghatják, ezért szökni kényszerült. Személyazonosságát egy időre a Gerda Alt álnév mögé rejtette, és bár sebtében elhagyta a fővárost, nem jutott messzire, ezért hamar vissza kellett térnie oda. Miután a szövetségesek felfedték valós kilétét, a szovjet hadsereg két civil katonája fogta el, és vitte kihallgatásra. Több börtönben is járt, de viszonylag hamar, 1945 decemberében kiszabadult. Ekkor naplóírásba fogott, és leírta, mi történt vele Hitler titkárnőjeként. 1989-ben írását Pierre Galante könyvének részeként nyomtatásban is kiadták, majd mintegy ötven év után, 2001-ben Melissa Müller írónő gondozásában ismét, Az utolsó óráig címmel.

A napló felhasználásával készült Der Untergang (A Bukás) című filmben Alexandra Maria Lara alakította Traudl Jungét

Junge 2002. február 10-én Münchenben halt meg, rákban. 81 éves volt. A jelenlévők elmondása szerint halála előtt nem sokkal így szólt:

Most, hogy elengedtem a történetem, elengedhetem az életem is.

Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

A „Hunyadi” hadosztály törzse gépkocsi-szállítással 1944. november 3-án megérkezett Zalaszentgrótra, s várta az első önkéntesek érkezését.

Mint ismert, Erzsébetváros DK-s polgármestere, a zsidó Niedermüller Péter már megtalálta Magyarország és a kerület legégetőbb problémáját, a Nordic Sun Kulturális Központot.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A Dnyepropetrovszktól mintegy 100 kilométerre fekvő bányatelepi táborban az első másfél-két év alatt a hadifoglyok létszám mintegy harmaddal csökkent.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.