Kövess minket -on és -en!

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

A magyar állam Rákosi Mátyásért cserébe több mint ötven, 48-as hadilobogót kapott vissza a Szovjetuniótól. Az ünnepélyes átadásra 1941. március 20-án került sor.

A szabadságharc hadilobogói közül több mint 80 zászló került a Magyarországra betörő cári haderő birtokába. Ebből 1849 augusztusában 31 lovassági és 29 gyalogsági lobogót a magyar hadsereg főparancsnoka, Görgei Artúr adott át Világosnál az oroszoknak. Az intervenciós haderő főparancsnoka, Ivan Fjodorovics Paszkevics a zászlókat Szentpétervárra vitte, ahol diadalmenetben mutatták be a szimbolikus szempontból értékes hadizsákmányt a cárnak.

A lobogók később Moszkvába, a Kreml történeti múzeumába kerültek. Magyarországon 1867-ig nem volt ajánlatos beszélni az elkobzott zászlókról, sőt a megtorlás tetőfokán Julius Jacob von Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnokaként agyonlövéssel fenyegette meg azokat, akik szabadságharcos honvédzászlókat rejtegettek otthonaikban. A zászlókérdés a kiegyezés után is kényes témának számított, és az akkori magyar politikai elit, feltehetően Ferenc Józsefre és a Habsburg-ház érzékenységére való tekintettel, nem feszegette a kérdést. A Monarchia bukása után hatalomra jutó, mélyen antikommunista Horthy-rendszer pedig nem nagyon tudott mit kezdeni a számára életidegen szovjet rendszerrel, így a zászlók ügye hivatalos szinten hosszú ideig fel sem merült, és csak a diplomáciai kapcsolatok felvétele után kezdődtek meg az óvatos tapogatózások.

Rákosi Mátyás volt az egyik cserealap

1934-ben a hadügyminisztérium kezdeményezésére a külügyminisztériumban beindult a diplomáciai gépezet a zászlók visszaszerzése érdekében. A rákövetkező évben a moszkvai magyar nagykövet egy külön kiállítás alkalmával megtekinthette a Forradalmi Múzeumban őrzött 48-as zászlókat. Ezt követően a szovjet félnek egy jegyzéket is átadott, amelyben kérte a Külügyi Népbiztosságot, hogy az állítson össze egy listát a Szovjetunió birtokában lévő magyar lobogókról. Erre a jegyzékre a magyar külügyminisztérium nem kapott választ, és miután Magyarország egyre inkább Németország érdekszférájába került, ami a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok devalválódásával járt, a zászlókat érintő lajstrom kézhez vétele egyre reménytelenebbnek tűnt.

A lobogók visszaszerzésére csak az enyhülést hozó, 1939 augusztusában megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződés után kerülhetett sor. Ez természetesen nem őszinte baráti összeborulás volt, hiszen mind a szovjet, mind a német fél a háborúra készült, de a Molotov-Ribbentrop paktumként elhíresült egyezmény egy ideig meggátolta a két nagyhatalom közötti fegyveres konfliktus kirobbanását.

Budapestnek természetesen gesztusokat kellett tennie a szovjet fél felé, ennek egyik központi eleme a hazai kommunista mozgalom jelentős alakjának, a Tanácsköztársaság egykori kereskedelmi népbiztosának, a 15 éves börtönbüntetés után szabad lábra helyezett Rákosi Mátyásnak az "elengedése" volt: Rákosi 1940 októberében – Vas Zoltánnal egyetemben – a Szovjetunióba távozhatott.

A zászlók ünnepélyes átadására végül 1941. március 20-án Moszkvában, a Vörös Hadsereg központi székházában került sor, amelynek keretében Kristóffy József moszkvai magyar nagykövet a magyar szabadságharc 56 hadilobogóját vehette át. A zászlókkal megrakott, Moszkvából induló különvonat még aznap elindult Magyarországra. Az állomáson díszszázad búcsúztatta a szerelvényt. A lobogókat a szovjetek ténylegesen március 23-án, a szovjet-magyar határon, ünnepélyes keretek között adták át az oda kirendelt magyar honvédeknek. A zászlókat szállító magyar különvonat másnap érkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron egy újabb ünnepélyes fogadásra került sor, amelyről a Keleti Újság 1941. március 25-i számában a következőképpen tudósított:

"A Keleti pályaudvar előtti téren díszszázad sorakozott fel, a Bólyai akadémia hallgatóiból. A szőnyegekkel bevont fogadócsarnokban helyezkedett el 56 zászlóvivő ludovikás egy tiszti küldöttség vezetésével. Ott volt egy orosz küldöttség, egy német csoport és a pályaudvar körül tízezrekre menő tömeg. A magyar Himnusz hangjai melleit gördült be a különvonat, melynek első kocsijában voltak elhelyezve a zászlók és az őrség. Egyenként adták át a nehéz selyemből készült, dús hímzésű, golyótépte honvédzászlókat a zászlótartóknak. Amikor az első zászlókat átadták, hatalmas éljenzés harsant fel a pályaudvar üvegcsarnokában. Sorban vették át a fiatal ludovikások a honvéd lobogókat. Egy-egy foszladozó selyemzászló láttára kicsordult a könny a megjelentek szeméből."

A pályaudvarról a budai várba vitték a zászlókat, ahol a Hadimúzeumban leltek új otthonukra.

A sors iróniája, hogy pár hónappal az ünnepélyes átadás után, a kassai bombázást követően, 1941. június 27-én a Magyar Királyi Honvédség alakulatai benyomultak a Szovjetunió területére. Három év múlva fordult a kocka, a Vörös Hadsereg átlépte Magyarország határait, és az ország belseje felé tört. 1944 novemberében a Hadimúzeumot kiürítették, és annak gyűjteményét – a zászlókkal egyetemben – a Veszprém megyei Doba mellett található Erdődy-kastélyba menekítették a nyilasok, ennek köszönhetően a gyűjtemény megmaradt, de 1945 márciusában szovjet kézre került. A szovjetek a zsákmányt Moszkvába szállították. Később Vörös János honvédelmi miniszter hiába kérte a zászlók visszaszolgáltatását, a szovjet fél hallgatott.

Három év múlva, 1948 tavaszán aztán megtört a jég. Az időzítés szovjet részről ideális volt, hiszen az ország abban az évben ünnepelte az 1848-as forradalom 100. évfordulóját. A Szovjetunió a zászlókat azonban nem március 15-én, hanem 1948. április 4-én "Magyarország felszabadulásának" harmadik évfordulójára a Hősök terén rendezett ünnepségen adta át a magyar félnek. Az időpont megválasztása sokak számára tette nyilvánvalóvá, hogy a szovjet érdekszférába került Magyarországon melyik ünnep kap majd nagyobb hangsúlyt a jövőben.

Kövess minket -on és -en!

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

A nemzetiszocialista Németországgal való jó viszony mellett, a fegyveres semlegesség fenntartása érdekében Magyarország 1940-ben a Londonnal jó viszonyt ápoló Jugoszláviához kezdett közeledni.

Az Észak-Karolinai Egyetem (UNC) hétfőn bejelentette, hogy azonnali hatállyal fizetett kényszerszabadságra küldi Dwayne Dixont, az Ázsiai és Közel-Keleti Tanulmányok tanszék professzorát – számolt be a Fox News.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Dr. Csia Sándor 1894. február 4-én született Hegybányán, Háromszék vármegyében. Apja Csia Ignác, anyja Bajai Henriette.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.