Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

A magyar állam Rákosi Mátyásért cserébe több mint ötven, 48-as hadilobogót kapott vissza a Szovjetuniótól. Az ünnepélyes átadásra 1941. március 20-án került sor.

A szabadságharc hadilobogói közül több mint 80 zászló került a Magyarországra betörő cári haderő birtokába. Ebből 1849 augusztusában 31 lovassági és 29 gyalogsági lobogót a magyar hadsereg főparancsnoka, Görgei Artúr adott át Világosnál az oroszoknak. Az intervenciós haderő főparancsnoka, Ivan Fjodorovics Paszkevics a zászlókat Szentpétervárra vitte, ahol diadalmenetben mutatták be a szimbolikus szempontból értékes hadizsákmányt a cárnak.

A lobogók később Moszkvába, a Kreml történeti múzeumába kerültek. Magyarországon 1867-ig nem volt ajánlatos beszélni az elkobzott zászlókról, sőt a megtorlás tetőfokán Julius Jacob von Haynau Magyarország teljhatalmú parancsnokaként agyonlövéssel fenyegette meg azokat, akik szabadságharcos honvédzászlókat rejtegettek otthonaikban. A zászlókérdés a kiegyezés után is kényes témának számított, és az akkori magyar politikai elit, feltehetően Ferenc Józsefre és a Habsburg-ház érzékenységére való tekintettel, nem feszegette a kérdést. A Monarchia bukása után hatalomra jutó, mélyen antikommunista Horthy-rendszer pedig nem nagyon tudott mit kezdeni a számára életidegen szovjet rendszerrel, így a zászlók ügye hivatalos szinten hosszú ideig fel sem merült, és csak a diplomáciai kapcsolatok felvétele után kezdődtek meg az óvatos tapogatózások.

Rákosi Mátyás volt az egyik cserealap

1934-ben a hadügyminisztérium kezdeményezésére a külügyminisztériumban beindult a diplomáciai gépezet a zászlók visszaszerzése érdekében. A rákövetkező évben a moszkvai magyar nagykövet egy külön kiállítás alkalmával megtekinthette a Forradalmi Múzeumban őrzött 48-as zászlókat. Ezt követően a szovjet félnek egy jegyzéket is átadott, amelyben kérte a Külügyi Népbiztosságot, hogy az állítson össze egy listát a Szovjetunió birtokában lévő magyar lobogókról. Erre a jegyzékre a magyar külügyminisztérium nem kapott választ, és miután Magyarország egyre inkább Németország érdekszférájába került, ami a szovjet-magyar diplomáciai kapcsolatok devalválódásával járt, a zászlókat érintő lajstrom kézhez vétele egyre reménytelenebbnek tűnt.

A lobogók visszaszerzésére csak az enyhülést hozó, 1939 augusztusában megkötött szovjet-német megnemtámadási szerződés után kerülhetett sor. Ez természetesen nem őszinte baráti összeborulás volt, hiszen mind a szovjet, mind a német fél a háborúra készült, de a Molotov-Ribbentrop paktumként elhíresült egyezmény egy ideig meggátolta a két nagyhatalom közötti fegyveres konfliktus kirobbanását.

Budapestnek természetesen gesztusokat kellett tennie a szovjet fél felé, ennek egyik központi eleme a hazai kommunista mozgalom jelentős alakjának, a Tanácsköztársaság egykori kereskedelmi népbiztosának, a 15 éves börtönbüntetés után szabad lábra helyezett Rákosi Mátyásnak az "elengedése" volt: Rákosi 1940 októberében – Vas Zoltánnal egyetemben – a Szovjetunióba távozhatott.

A zászlók ünnepélyes átadására végül 1941. március 20-án Moszkvában, a Vörös Hadsereg központi székházában került sor, amelynek keretében Kristóffy József moszkvai magyar nagykövet a magyar szabadságharc 56 hadilobogóját vehette át. A zászlókkal megrakott, Moszkvából induló különvonat még aznap elindult Magyarországra. Az állomáson díszszázad búcsúztatta a szerelvényt. A lobogókat a szovjetek ténylegesen március 23-án, a szovjet-magyar határon, ünnepélyes keretek között adták át az oda kirendelt magyar honvédeknek. A zászlókat szállító magyar különvonat másnap érkezett Budapestre. A Keleti pályaudvaron egy újabb ünnepélyes fogadásra került sor, amelyről a Keleti Újság 1941. március 25-i számában a következőképpen tudósított:

"A Keleti pályaudvar előtti téren díszszázad sorakozott fel, a Bólyai akadémia hallgatóiból. A szőnyegekkel bevont fogadócsarnokban helyezkedett el 56 zászlóvivő ludovikás egy tiszti küldöttség vezetésével. Ott volt egy orosz küldöttség, egy német csoport és a pályaudvar körül tízezrekre menő tömeg. A magyar Himnusz hangjai melleit gördült be a különvonat, melynek első kocsijában voltak elhelyezve a zászlók és az őrség. Egyenként adták át a nehéz selyemből készült, dús hímzésű, golyótépte honvédzászlókat a zászlótartóknak. Amikor az első zászlókat átadták, hatalmas éljenzés harsant fel a pályaudvar üvegcsarnokában. Sorban vették át a fiatal ludovikások a honvéd lobogókat. Egy-egy foszladozó selyemzászló láttára kicsordult a könny a megjelentek szeméből."

A pályaudvarról a budai várba vitték a zászlókat, ahol a Hadimúzeumban leltek új otthonukra.

A sors iróniája, hogy pár hónappal az ünnepélyes átadás után, a kassai bombázást követően, 1941. június 27-én a Magyar Királyi Honvédség alakulatai benyomultak a Szovjetunió területére. Három év múlva fordult a kocka, a Vörös Hadsereg átlépte Magyarország határait, és az ország belseje felé tört. 1944 novemberében a Hadimúzeumot kiürítették, és annak gyűjteményét – a zászlókkal egyetemben – a Veszprém megyei Doba mellett található Erdődy-kastélyba menekítették a nyilasok, ennek köszönhetően a gyűjtemény megmaradt, de 1945 márciusában szovjet kézre került. A szovjetek a zsákmányt Moszkvába szállították. Később Vörös János honvédelmi miniszter hiába kérte a zászlók visszaszolgáltatását, a szovjet fél hallgatott.

Három év múlva, 1948 tavaszán aztán megtört a jég. Az időzítés szovjet részről ideális volt, hiszen az ország abban az évben ünnepelte az 1848-as forradalom 100. évfordulóját. A Szovjetunió a zászlókat azonban nem március 15-én, hanem 1948. április 4-én "Magyarország felszabadulásának" harmadik évfordulójára a Hősök terén rendezett ünnepségen adta át a magyar félnek. Az időpont megválasztása sokak számára tette nyilvánvalóvá, hogy a szovjet érdekszférába került Magyarországon melyik ünnep kap majd nagyobb hangsúlyt a jövőben.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Másfél héttel ezelőtt a 2023-as antifa támadások elsőrendű vádlottját EP-képviselőnek választották az olasz állampolgárok. 

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

Azokat az ausztrálokat, akik nyilvánosan nemzetiszocialista tisztelgést mutatnak be Victoria államban, tetemes pénzbírsággal vagy akár egy év börtönnel is sújthatják az új törvényjavaslat értelmében.

Az Alternatíva Németországért (AfD) eltiltotta minden nyilvános megjelenéstől és kampányeseménytől a párt európai parlamenti listavezetőjét, Maximilian Krah-t – jelentette be a párt szóvivője, miután az illető a címben idézett mondatot találta mondani.

A brazil Nemzeti Emberi Jogi Tanács nevezetű szervezet különböző felméréseken alapuló tanulmánya szerint „riasztóan növekszik a náci csoportok jelenléte” a dél-amerikai országban. 

2007. november 20-án a brit királyi pár 60. házassági évfordulóját, azaz gyémántlakodalmát ünnepelte. Az esemény mögött kimondatlanul is ott áll az a rendkívüli történet, hogy a házasságuk csaknem meghiúsult amiatt, hogy Fülöp rokoni kapcsolatban volt Hitler egyik legközelebbi követőjével.

Az, hogy az emigrációban minden a nemzeti irányt képviselő férfi ellen a legaljasabb hajsza folyik, lassan már természetes lesz még azok számára is, akiken a rágalom ostora csattog.

Vád alá helyezték a németországi hazafias szélsőjobb egyik vezető politikusát, Björn Höckét, mert „náci” jelszó használatával vádolják, írja a BBC.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Egy 28 éves mississippi férfi ellen szövetségi vádat emelnek, mert zsidóknak telefonált Adolf Hitlerrel és a holokauszttal kapcsolatban.

Rudolf Hess, Adolf Hitler helyettese, a második világháború alatt  szerepet játszó politikusok közül az egyik legkülönösebb és legérdekesebb egyéniség.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén.