Kövess minket -on és -en!

A német hadvezérek Magyarország védelmét éppen úgy a szívükön viselik, mintha magát a német földet védenék - írja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja 1944 novemberében.

1944. november 3-án a Völkischer Beobachter a vezércikk helyén terjedelmes haditudósítást közöl a magyarországi harcok jelentőségéről „Magyarországi csata” címmel. A Duna–Tisza közén október 29-én Budapestért megindult szovjet támadással – írja a cikk a magyarországi csata addigi szakaszainak felsorolása után – újabb harc kezdődött meg abban a küzdelemben, amelyben közvetlenül két nép sorsáról, közvetve az egész európai szárazföld szívéről és a Nyugat jövőjéről van szó.

Minden nap, amely hozzájárul a csata meghosszabbításához – még ha este ismét területveszteséget kell is elkönyvelni –, megnyert ütközettel ér fel. Ez talán paradoxonnak látszik, de valóban így van, mert minden ilyen nap erőfeszítéseinek fokozására kényszeríti az ellenséget, erre azonban tetszés szerinti mértékben ma már nem képes.

A német lap tudósítása megemlékezik a magyarországi harcokat vezető német hadvezérekről, akik – mint a lap írja – Magyarország védelmét éppen annyira a szívükön viselik, mintha magát a német földet védenék. A tudósítás áttér azután a szovjet veszteségek ismertetésére. Az elkerülhetetlen saját veszteségek semmiképpen sincsenek arányban a bolsevisták hatalmas veszteségeivel, sőt a csata eredményeihez viszonyítva összehasonlíthatatlanul csekélyek.

A magyarországi hadműveletek megindulása óta eltelt nyolc hét alatt a szovjet hat lovas és két román gyalog hadsereget, tíz páncélos gépesített és lovas hadtestet és két légi hadsereget vetett be, ideszámítva a Szovjetnél mindig nagy számban szereplő független kötelékeket, amelynek rohamát gyenge szövetséges erők tartóztatták fel vagy törték meg. Szeptember elsejétől október 31-ig a Szovjet emberveszteségei körülbelül több mint százezer halottra és sebesültre, valamint tizenkétezer fogolyra rúgnak. Ugyanez idő alatt anyagi veszteségei több mint 1000 páncélost és rohamágyút, több mint 1200 löveget, légelhárító és páncélelhárító üteget, kereken 500 gránátvetőt, több mint 3000 különböző fajta gépi fegyvert, valamint 4000 járművet tesznek ki. 

Ezt a sikert a honvédség minden erővel való támogatása mellett, amelyet, mint a magyar nép történelme folyamán már annyiszor, ismét porondra szólított a keleti halálos ellenség, a német katona vívta ki.

Kövess minket -on és -en!

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

A hatóságok megerősítették, hogy a horogkeresztek és különbőz feliratok, köztük a zsidók gázkamrákba küldésére való felhívások „antiszemita cselekményeknek” minősülnek.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.