Kövess minket -on és -en!

Ma Amerikában szinte mindenért és bármiért börtön jár. Az amerikaiakat olyasmiért is letartóztathatják és bebörtönözhetik, amiért a világ normális részein legfeljebb rendre intik vagy megszólják az embert.

Az USA rohamtem-póban közelít az Orwell által vizionált Nagy Testvér-állam létrehozása felé, olyannyira, hogy a társadalom megzabolásának módszertanát illetően még Észak-Korea is tanulhatna tőle.

Napjainkban az Egyesült Államok már egyre kevesebb területen tanyázik a világranglisták élén, börtönlakóinak számát és a lakosságához viszonyított számarányát tekintve viszont abszolút listavezető. A világ lakosságának alig 5 százalékát adó USA a világ börtönnépességének mintegy 25 százalékát mondhatja magáénak. Az Amerikai Igazságügyi-statisztikai Iroda (US-BJS) adatai szerint 2009 végén például nem kevesebb mint 7 millió 225 ezer 800 személy volt börtönben, próbára bocsájtva vagy feltételesen szabadlábon. Ez egy beteg, nagyon beteg társadalom szimptómája. Hogyan is tekinthetné a világ egészségesnek azt az országot, társadalmat és gazdaságot, amely éppen egy gigantikus börtönné válik?

Íme néhány revelatív példa arra, hogy a szabadság egykori honában manapság milyen nevetséges indokokkal bilincselhetik meg és hurcolhatják börtönbe az állampolgárokat.

Egy michigani férfit bűncselekménnyel vádoltak meg, és 5 évig terjedő börtönnel néz szembe, mert elolvasta a fele-sége e-mailjeit. Egy lengyel származású, 49 éves queensi nőt a New York-i rendőrök megbilincseltek, agyba-főbe vertek és letartóztattak, mert nem takarította fel az ölebe által hátrahagyott kutyagumit. Egy 56 éves és egykor nemi erőszak áldozatává vált nőt, aki nem volt hajlandó megengedni, hogy a repülőtéri biztonságiak megtapogassák a melleit, a földre teperték, megbilincselték és letartóztatták.

Egy 12 éves dél-karolinai kisfiút a rendőrség azért tartóztatott le, mert a családja óhajával szemben idő előtt fel-bontotta a karácsonyi ajándékát. Letartóztattak és az iskolából bilincsbe verve elhurcoltak egy ugyancsak 12 éves queensi diáklányt, mert az iskolapadba belevéste, hogy „Lex itt volt. 2010. II. 1.” 2008-ban letartóztattak egy 13 éves fiút Floridában, mert szellentett az osztályában. Az FBI nemrég rajtaütött egy amish farmeren reggel 5-kor, mert állítólag nyers (tehát nem pasztőrözött) tejet hozott államközi forgalomba. Néhány éve egy tízéves iskoláslányt letartóztattak, és bűncselekménnyel vádolták meg, mert egy kisméretű steakkést vitt magával az iskolába. Utóbb kiderült, hogy (osztálytársai helyett) csupán a reggelijét akarta vele felaprítani.

2011. június 18-án két keresztény aktivista úgy döntött, hogy békésen János evangéliumát fogják osztogatni egy nyilvános muszlim fesztivál közelében a michigani Deabornban. Három perccel később 8 rendőr rontott rájuk, és letartóztatták őket. Egy amerikai kerületi bíróság ötszáz dollár pénzbüntetésre ítélt egy massachussetsi horgászt, mert kiszabadított egy óriáshalat a hálóból, majd szabadon engedte. Hogy mi volt a bűne? Nos hát, a bíróság szerint fel kellett volna hívnia a hatóságokat, és az „önbíráskodás” helyett meg kellett volna várnia, hogy ők tegyék meg ezt.

Pár éve a rendőrség őrizetbe vette egy chicagói elemi iskola 25 (11 és 15 év közötti) tanulóját, mert az intézmény ebédlőjében különböző ételekkel dobálták egymást. Néhány éve egy 70 éves utahi nagymamát megbilincseltek és börtönbe vetettek, mert a helyi rendelkezésekkel szembeszegülve nem locsolta meg a háza előtti gyepet, és a kiér-kező rendőrnek nem volt hajlandó felfedni a személyazonosságát. Idén márciusban egy közúti ellenőrzés során a rendőrség letartóztatott egy észak-karolinai nőtlen apát, mert az okmányai ellenőrzése során kiderült, hogy elmulasztott visszavinni egy videokazettát, amelyet 14 évvel korábban kölcsönzött ki. A kényszerintézkedést annak ellenére is foganatosították, hogy a panaszos videokölcsönző már egy évtizede bezárt.

Az amerikai rendőrállam által alkalmazott szovjet típusú terrormódszerek egyik iskolapéldája Brandon Raub esete 2012-ből. Az akkor 26 éves volt tengerészgyalogos, aki korábban Irakban és Afganisztánban is szolgált, a Facebookon megosztotta azon meggyőződését, hogy a 9/11 valójában egy amerikai kormány-összeesküvés, és volt néhány keresetlen szava az amerikai jegybankról (Fed) is, amely szerinte „kitervelt egy kapzsiságon és félelmen alapuló rendszert, hogy adókkal és inflációval szétzúzza a középosztályt”. Egy napon FBI-ügynökök és egyenruhás rendőrök jelentek meg a házánál, szokás szerint a földre teperték, bilincsbe verték, egy szál rövidnadrágban elhurcolták, őrizetbe vették, majd egy pszichiáterrel megvizsgáltatták, aki szerint a férfi képzelődik, és beutalta egy elmegyógyintézetbe.

John Whitehead ügyvéd, az állampolgárok alkotmányos jogainak védelmére hivatott Rutherford Intézet alapítója szerint csak Virginia államban évente húszezer lakost küldenek akaratuk ellenére elmegyógyintézetbe, és közöttük politikai elnyomás áldozatai is lehetnek. „Tanulmányoztam a szovjet történelmet. A szovjetek igazán jól használták ezt a módszert a disszidensekkel”, mondja az ügyvéd. Raubot egy héttel később szabadon engedték anélkül, hogy vádat emeltek volna ellene. (The Case of Brandon Raub, wvtf.org, 2014. április 8.) Az amerikai kormány azonban nem felejt, és nem engedi, hogy a kipécézett áldozatai kicsússzanak a markából. Ebben is hasonlít szovjet archetípusára. Raubot tehát 2014-ben ismét letartóztatták, ezúttal szexuális bűncselekmények vádjával. Nyilván abban a reményben, hogy így mégis csak találnak majd rajta fogást (lásd Julian Assange WikiLeaks-alapító esetét).

Úgy tűnik, hogy a 9/11 és nyomában az úgynevezett „hazafias törvény” (Patriot Act) szabadsággyilkos rendelkezései óta egyfajta „biztonsági pszichózis” kerítette hatalmába az egész országot, amely egyebek mellett a rendőrségi brutalitás fokozódásában is megnyilvánult. A bűnözés, főleg a feketék és latinók körében, persze változatlanul súlyos probléma az USA-ban, de manapság az átlag amerikai számára szinte minden találkozás rosszul végződik a rendőrséggel. Mivel a kormány egyre szigorúbb ellenőrzést gyakorol az állampolgárok élete fölött, Amerika immár távolról sem nevezhető a szabadság földjének, mint egykor. Az USA-ban most bárkit bármiért a földre teperhetnek, megbilincselhetnek, megverhetnek és letartóztathatnak. Memento Szovjetunió.

Kövess minket -on és -en!

A berdicsevi munkatáborban mostoha viszonyok uralkodtak. Először fel kellett építeni szállásunkat, kitermelni a hozzá szükséges anyagokat, rendezni kellett a terepet.

Geopolitikai szempontból semmi sem indokolja, hogy Európa az Egyesült Államok „szövetségese” (valójában csatlósa) legyen, ezért az atlantista projekt nem más, mint amerikai megszállás meghatalmazott (proxy) útján.

Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) zsidó szupremácista „agytröszt” kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken szerintük a „nácizmust” hirdették, vagy „náci” szimbólumokat használtak. Eddig több tízmillióan nézték meg holokausztrevizionista, vagy a Führert éltető videókat.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Fajvédő nemzetiszocialisták jelentek meg amerikai Connecticut állambeli Ritzy Greenwich-ben, hogy a fehér emberek elleni rasszista erőszak miatt tiltakozzanak.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A szlovák Specializált Büntetőbíróság bírója bűnösnek találta Marián Magátot „szélsőséges gondolatbűncselekmények” elkövetésének vádjában.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Vizsgálati fogságba helyeztek a német hatóságok hat embert, akik 2023 februárjában Budapesten „az általuk szélsőjobboldalinak vélt” emberek ellen elkövetett támadások miatt álltak körözés alatt, és január 20-án önként feladták magukat – közölte a karlsruhei német szövetségi ügyészség.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

A második világháborúban utolsó évében, 1945. február 13-án foglalták el a szovjet csapatok teljes egészében a magyar fővárost.

A szabadpiaci kapitalizmus legfőbb jellemzője az, hogy a gazdasági szereplők között sikerorientált verseny zajlik, és az állam közvetlenül nem avatkozik bele a gazdasági folyamatokba. Amerika ezt már régóta feladta, és helyette államkapitalizmust gyakorol, amelyben a Fed (központi bank) jutalmazza a haverjait, akár sikeresek, akár nem.