Kövess minket -on és -en!

Nyolc évtizeden keresztül csak titkosítás alatt álló FBI-dokumentumokban szerepelt, hogy 1941. december 7-én a Pearl Harborban állomásozó amerikai flottát harci repülőgépekkel szinte megsemmisítő japánokat Hawaiin élő német kémek segítették.

A támadásban közel 2400-an vesztették életüket, és az Egyesült Államok válaszként belépett a II. világháborúba. Ez a történelem azon része, amelyet mindenki ismerhet, azt azonban kevesen tudják, a támadás másnapján az amerikai hatóságok letartóztattak egy családot, amelyről kiderült, német kémekként tevékenykedett a szigeteken.

Az akkor 26 éves Ruth, az anyja, Friedel és mostohaapja, Otto Kühn, valamint a házaspár közös gyermekei, a 16 éves Eberhard és a nyolcéves Hans, 1936-ban költözött a Csendes-óceánon található szigetekre, és éveken át észrevétlenül gyűjtöttek információkat a katonák beosztásáról, elfoglaltságaikról, műveleteikről.

Ruth Honolulu egyik fodrászatában a katonafeleségek bizalmába férkőzött, a nyolcéves Hansot pedig rendszeresen „bevetette” az apuka, hogy gyermeki bájával a kikötőben a hadihajók közelébe jusson. A kora miatt ugyanis senki nem gyanakodott arra, hogy az őt kísérő szülei kémek lennének. Az információkat aztán speciális módszerrel továbbították: a Honoluluban lévő otthonuk szobáiban le-fel kapcsolták a villanyt, ezt dekódolták összekötőik. Így a japánok pontosan tudták, mikor kell támadniuk.

– A hatóságok találtak bizonyítékot arra, hogy a család többször több ezer dollárt kapott a japán konzulátustól – árulta el a Bildnek dr. Takuma Melber, a heidelbergi egyetem katonai történésze, aki szerint az FBI már 1941 év eleje óta figyelte a családot, de nem tudta lebuktatni. A támadás másnapján azonban őrizetbe vették a kémfamíliát. Otto Kühnt halálra ítélték, majd a büntetését 50 év börtönre módosították. Végül 1945-ben elengedték, és kitoloncolták Amerikából. 

– Arra lehet következtetni, hogy az általuk szolgáltatott információk hasznosnak bizonyultak az őket vallató amerikaik számára – vélte Melber, aki szerint a férfi és a felesége csak a legkisebb gyermekükkel távozott Németországba. Eberhard az Egyesült Államokban maradt, Ruthot pedig az FBI aktái szerint 1945-ben toloncolták ki, Svájcban egy amerikai katona felesége lett. A hatóságok 800 oldalnyi anyagot gyűjtöttek össze a kémcsaládról, de ezek nagy része ma is titkosított.

– A történelmi kutatás céljából szükség lenne a teljes nyilvánosságra – jelentette ki Melber. – Hiszen máig nem tudni, miért bánt ennyire kesztyűs kézzel az FBI olyan kémekkel, akiknek feltehetően nagy szerepük volt Pearl Harbor bombázásban.

Kövess minket -on és -en!

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A német rendőrség összehangolt akcióban csapott le Brémában öt német nemzetiszocialistára. A házkutatások során egy puskát, több pisztolyt, késeket, machetéket, valamint nagy mennyiségű propagandanyagot foglaltak le.

Egy vezető zsidó szupremácista szervezet arra szólította fel az ausztrál kormányt, hogy „azonnal lépjen”, miután egy nemzetiszocialista csoport vonult végig Melbourne belvárosán.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.