Kövess minket -on és -en!

Izraelben őrzik a „holokauszt főszervezőjének” tartott birodalmi SS-főnök, Heinrich Himmler több száz magánlevelét, fényképét és egyéb személyes dokumentumát.

A nagyjából 700 levélből, képeslapból, feljegyzésből és más dokumentumból, például receptekből álló gyűjteményről az tudható biztosan, hogy a második világháború végén Himmler bajorországi villájában volt egy páncélszekrényben, amelyet amerikai katonák nyitottak fel.

A magánarchívum sorsa ettől kezdve bizonytalan. Évtizedekkel később, már a nyolcvanas években az Izraelben élő, Chaim Rosenthal birtokába került, aki aztán 2007-ben az egész anyagot eladta Vanessa Lapa tel-avivi filmrendező apjának.

A Lapa család az eredeti dokumentumokat egy izraeli bank széfjében őrzi. Vanessa Lapa 2011-ben a másolatokkal felkereste a német Die Welt című lap szerkesztőségét. Az anyag feldolgozása több mint két évig tartott, dokumentumfilm is készült belőle. A rendes ember (Der Anstdndige) című munkát a berlini nemzetközi filmfesztiválon, a Berlinalén mutatták be.

A Die Welt a lehető legnagyobb körültekintéssel járt el, azért is, mert nem akart úgy járni, mint a Stern című hírmagazin, amely 1983-ban Adolf Hitler naplóiként mutatott be egy utóbb hamisítványnak bizonyult dokumentumgyűjteményt. A Himmler-féle anyagról több szakértő, köztük a német országos levéltár elnökének közreműködésével megállapították, hogy minden kétséget kizáróan eredeti. A dokumentumok többsége levél, amelyet Himmler a feleségének írt. Az anyag az 1927-től 1945 tavaszáig, a Himmler öngyilkosságát megelőző hetekig tartó időszakot mutatja be.

A Die Welt elemzése alapján a többnyire hétköznapi témákról, családi ügyekről szóló levelekből kitűnik a szerző radikális antiszemitizmusa, amelyet felesége is osztott, és nyomon követhető karrierje is. „Indulok Auschwitzba. Csókollak, Heini” – zárta egy 1942-ben kelt levelét.

Egy másik 1942-es írásában arról tájékoztatta a feleségét, hogy „a következő napokban Lublinban, Zamoscban, Auschwitzban és Lembergben leszek, és aztán felkeresem az új szállást. Kíváncsi vagyok, milyen lesz telefonálni több ezer kilométeres távolságból. Sok csók és üdvözlet, Papikád”.

A feleségét gyakran becézte a levelekben, akinek három gyereket is nemzett, azonban 1938-ban viszonyt kezdett titkárnőjével is, akitől két gyereke született. Ezt azzal indokolta, hogy az utódnemzés az árja férfi kötelessége. A feleségének írt levelei a félrelépéstől kezdve egyre inkább tárgyszerűek, hűvösek, de a dokumentumokból az is kitűnik, hogy a nehéz időkben különlegességnek számító édességgel és gyümölccsel látta el a családját.

Heinrich Himmler volt az SS és a Gestapo vezetője, így a Németországan (és Magyarországon is) csak börtönbüntetés terhe mellett vitatható állami történetírás szerint (v.ö.: Btk. 269/C.§) ő volt a felelőse a hatalmi gépezetben a holokauszt előkészítésének és végrehajtásának. A gyűjteményt elemző csoport egyik tagja, Michael Wildt történész szerint a fentiek ismeretében a levelekben az az érdekes, hogy a zsidók kiirtásáról egyetlen sor sincs bennük.

Kövess minket -on és -en!

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Antiszemita aktivisták március 15-én megsemmisítették a szigetmonostori holokauszt-emlékművet.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Az időpont: 1946. október 7. A színhely: a kaposvári katonai szűrőtábor. Sólyom András őrnagy táborparancsnok korábban már több ezer embert vett őrizetbe a Magyarországra hazatérők közül. Számára egyegy újabb őrizetbe vétel már nem jelent különösebb eseményt.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.