Kövess minket -on és -en!

Az Egyesült Államokban találták meg az Olaszországban bemutatott, Samuel Goldwyn producer 1923 nyarán készített, The Eternal City című filmjét, Benito Mussolinival egy jelentős szerepben.

Az északkelet-olaszországi Pordenone némafilm-fesztiválján bemutatott alkotás a duce hatalomra kerülése után nem egészen egy évvel készült Hall Caine brit szerző 1908-ban magyarul is megjelent, Az örök város című regénye alapján.

A fesztivál szervezői szerint a játékfilm fennmaradt két utolsó, együtt 28 percet kitevő tekercsét Giuliana Muscio filmtörténész találta meg a nyáron a New York-i Museum of Modern Art archívumában.

A George Fitzmaurice által rendezett filmben a kor neves filmszínésze, Lionel Barrymore - Drew Barrymore színésznő dédnagybácsija - alakította a gonosz kommunistát és önmagát alakítva maga Mussolini is feltűnt a műben. "Mussolini annyira lelkesedett a tervünktől, hogy bármikor nyitva állt előttünk az irodája" - mesélte annak idején a film operatőre a fesztivál szervezői szerint. "Egy Mussolinit és a fasizmust dicsőítő film 1923-ban nem volt Hollywood számára olyan kínos állásfoglalás, mint ahogyan utólag tűnik" - mondta Giuliana Muscio.

A katonai parádék akkoriban a jelek szerint filmvászonra kívánkoztak, a duce a nagyközönség előtt népi hősnek számított, és Hollywood a kommunizmus ellenségét látta benne - mutatott rá Giuliana Muscio a film bemutatóján. Abban az időben Olaszország nagyon divatos helynek számított a film világában és számos némafilmet forgattak ott, például Rudolph Valetino filmjeit.

A forgatás biztonságáról a feketeingesek gondoskodtak és a film tele volt római tisztelgéssel és gumibotokkal - egészen a végső jelentig, amelyben Mussolini a római Palazzo Veneziában lévő irodájában megkegyelmez a gaz kommunistának és engedi, hogy keblére ölelhesse szíve választottját. Annak idején a New York-i olasz közösség tolongott a mozikban a The Eternal City vetítésére, a filmet azonban furcsa módon sohasem mutatták be Olaszországban.

Kövess minket -on és -en!

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

A közelmúltban egy kanadai bíróság kilenc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélt egy 23 éves fiatalembert, amiért 18 éves korában megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Atomwaffen Division (AWD) – később National Socialist Order (NSO) néven ismert – csoporttal, amelyet Kanadában terrorista szervezetként tartanak nyilván.

A poloskáktól szenvedtem a legtöbbet. Este hazaérve a barakkban poloskazápor fogadott: a deszkákról, a gerendákról zuhanórepülésben tömegesen leptek el bennünket. Nem egy fogolytársam pusztult bele abba, hogy a fülébe hatoló rovartól képtelen volt megszabadulni.

Isabel Peralta, Spanyolország egyik legismertebb nemzetiszocialista aktivistája – aki szoros kapcsolatokat ápol brit szélsőjobboldali körökkel is – erőszakos zavargások középpontjába került.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Németországban a második világháború óta tavaly volt a legalacsonyabb a születések száma - derült ki a Destatis szövetségi statisztikai hivatal által közzétett adatokból.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”