Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti „gyűlöletkeltés” gyanújával.

Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember támogatja a Gázai övezetben folyó népirtást. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.

A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a "köznyugalom esetleges megzavarása" szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész "gyűlöletkeltésre utaló jeleket" is lát.

Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö. 

Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai csetepatékig terjed: kipa-letépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.

Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol félelem nélkül antiszemita jelszavakat skandálnak és izraeli zászló égetések is előfordultak.

A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.

Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt „antiszemita gyűlölet terjed”, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.

Hogyan tovább a bolti esetben?

A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a "közrend megzavarását". Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.

Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól. 

A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak. 

Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".

Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.

Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre (!) számíthat az A4-es papírlap kifüggesztése miatt. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.

Kövess minket -on és -en!

A 24 éves Daan C.-t, aki egy nemzetiszocialista akciócsoport vezetője volt, nyolc év börtönre ítélte kedden az antverpeni büntetőbíróság.

Kétnapi hajóút után megérkeztünk Szevasztopolba. A kiszállás után a kikötő melletti nagy rétre tereltek bennünket. Rongyos, kiéhezett lakosság rohant meg bennünket – ruhát, cipőt és ennivalót kunyeráltak tőlünk.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Oroszországban visszatért egy hazafias trend: a tettre kész nacionalisták elrettentő támadásokat osztanak meg invazív etnikumok és más idegenhonos személyek ellen.

Világháborús megemlékezést tartottak a Gánt község közelében található Kápolnapusztán.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

A múlt héten elfogták Párizsban a 32 éves albán állampolgárságú Rexinho Abazajt, mozgalmi nevén Ginot. A gyerekkora óta Olaszországban lévő férfit a francia rendőrség tartóztatta le, Magyarország által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján. Abazaj Párizs előtt Finnországban bujkált a nemzetközi körözés elől.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.