Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti „gyűlöletkeltés” gyanújával.

Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember támogatja a Gázai övezetben folyó népirtást. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.

A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a "köznyugalom esetleges megzavarása" szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész "gyűlöletkeltésre utaló jeleket" is lát.

Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö. 

Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai csetepatékig terjed: kipa-letépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.

Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol félelem nélkül antiszemita jelszavakat skandálnak és izraeli zászló égetések is előfordultak.

A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.

Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt „antiszemita gyűlölet terjed”, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.

Hogyan tovább a bolti esetben?

A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a "közrend megzavarását". Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.

Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól. 

A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak. 

Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".

Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.

Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre (!) számíthat az A4-es papírlap kifüggesztése miatt. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.

Kövess minket -on és -en!

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

A zsidó szervezet ismét jó érzékkel találta meg a legnagyobb problémát, ami Magyarországot sújtja.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Hitler ambíciózus tervét a háború megnyerése után szerette volna megvalósítani, a 180 ezer fős építmény megtervezése az építészzseni Albert Speer feladata lett volna.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Kedden reggel hiába várták az antifa támadások második olasz vádlottját, nem jelent meg a tárgyalóteremben, így a bíróság nem tudott érdemben továbbhaladni az ügyben. 

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Amerika az úgynevezett megállított érzelmi fejlődés (Arrested Emotional Development/AED) járványszerűségében szenved. Lényegében permanens infantilizmusról van szó, és a következők valamilyen kombinációja jellemzi: függőség, kapzsiság, éretlenség, félelem, hibáztatás, szégyen, neheztelés és düh.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.