Kövess minket -on és -en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."

Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti „gyűlöletkeltés” gyanújával.

Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember támogatja a Gázai övezetben folyó népirtást. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.

A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a "köznyugalom esetleges megzavarása" szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész "gyűlöletkeltésre utaló jeleket" is lát.

Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö. 

Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai csetepatékig terjed: kipa-letépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.

Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol félelem nélkül antiszemita jelszavakat skandálnak és izraeli zászló égetések is előfordultak.

A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.

Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt „antiszemita gyűlölet terjed”, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.

Hogyan tovább a bolti esetben?

A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a "közrend megzavarását". Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.

Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól. 

A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak. 

Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".

Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.

Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre (!) számíthat az A4-es papírlap kifüggesztése miatt. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.

Kövess minket -on és -en!

A német nacionalista zenekar, a Landser, korábban betiltott dala, a „Wacht an der Spree” kapcsán megint komoly hisztériát robbant ki Bajorországban.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Az első magyar származású önkéntesek 1944 nyarán, a bácskai németség körében végrehajtott SS-toborzások, illetve behívások során jelentkeztek szolgálattételre a német Waffen-SS-nél.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

Újra megméretteti magát a namíbiai regionális választásokon Adolf Hitler, aki elsősorban nem a politikai teljesítménye, hanem a neve miatt visszatérő nemzetközi hírforrás. A beszámolója szerint Hitlert öt évvel ezelőtt a szavazatok 80 százalékát szerezte meg. 

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

Németországban a második világháború óta tavaly volt a legalacsonyabb a születések száma - derült ki a Destatis szövetségi statisztikai hivatal által közzétett adatokból.