Kövess minket
-on és
-en!

Szeptemberben Hans Velten Reisch flensburgi üzlettulajdonos szemita felháborodást váltott ki a boltjára ragasztott felirattal, amely így szólt: "Zsidóknak tilos ide belépni! Semmi személyes. Nincs antiszemitizmus. Csak ki nem állhatom magukat."
Az incidensnek most jogi következményei vannak. A flensburgi ügyészség bejelentette, hogy október végén vádat emelt Reisch ellen - a német büntető törvénykönyv 130. paragrafusa szerinti „gyűlöletkeltés” gyanújával.
Az ügyészség bejelentette, hogy a nyomozás lezárult. Kihallgatásán a bolt tulajdonosa azzal indokolta a tiltást, hogy szerinte az összes általa ismert zsidó ember támogatja a Gázai övezetben folyó népirtást. A nyomozók szerint azt is kijelentette, hogy utólag rájött, hogy különbséget kellett volna tennie a zsidó emberek háborúval kapcsolatos különböző álláspontjai között. A kihallgatáson azt hangsúlyozta, hogy nincsenek antiszemita nézetei.
A nyomozás során elemezték a közösségi médiában megjelent reakciókat is - különösen a "köznyugalom esetleges megzavarása" szempontjából. Thorkild Petersen-Thrö ügyész "gyűlöletkeltésre utaló jeleket" is lát.
Ebben az is szerepet játszik, hogy a történelmi utalások mennyire felismerhetőek. "Az ilyen jellegű bojkottra való felhívások végül is központi szerepet játszottak a zsidó emberek üldözése során [a náci uralom idején]" - mondta Petersen-Thrö.
Az elmúlt években Németországban meredeken emelkedett az antiszemita incidensek száma. A tendencia a klasszikus szélsőjobboldali támadásoktól (például a 2019-es hallei zsinagóga elleni merénylet) a mindennapi utcai csetepatékig terjed: kipa-letépések, zsidó intézmények elleni rongálások, fenyegetések.
Berlin különösen érintett: zsinagógák elleni támadások, Dávid-csillag felfestése lakóházak ajtajára, valamint olyan tüntetések, ahol félelem nélkül antiszemita jelszavakat skandálnak és izraeli zászló égetések is előfordultak.
A német politikai vezetés – Scholz kancellártól a tartományi belügyminiszterekig – sorra jelentette be a szigorításokat, de a zsidó szervezetek szerint a helyzet „évtizedek óta a legrosszabb”.
Az új kancellár, Friedrich Merz külön figyelmeztetett arra is, hogy Németország „nem tűrheti el”, ha Izrael bírálatának leple alatt „antiszemita gyűlölet terjed”, és jelezte: a hatóságoknak minden eszközzel fel kell lépniük a zsidó közösségek biztonsága érdekében.
Hogyan tovább a bolti esetben?
A rendőrség szeptember 18-án szerzett tudomást az üzlet külső bejáratánál elhelyezett papírról. Mint a rendőrségi szóvivő a Förde.newsnak elmondta, a rendőrök "veszélymegelőzési okokból" eltávolították a feliratot, hogy megelőzzék a "közrend megzavarását". Azonban nem sokkal később az üzenetet ismét kifüggesztették - ezúttal az üzlet belsejében, a bejárati ajtóval szembeni falon.
Reisch visszautasította a szélsőséges vádakat. Saját magát "kissé baloldalinak, kissé jobboldalinak - de nem radikálisnak" jellemezte, és hangsúlyozta: "Nem vagyok náci". A kitiltást azzal indokolta, hogy nem akar olyan vendégeket kiszolgálni, akik támogatják az izraeli háborút. Mindenkit szívesen lát, aki egyértelműen elhatárolódik a háborútól.
A tulajdonos elmondása szerint az üzletben elsősorban motorokról szóló műhelykönyveket árulnak.
Az eset Flensburgon messze túl is heves reakciókat váltott ki. A közösségi médiában bojkottra szólítottak fel, és sokan szerették volna megtudni, hogy melyik üzlet volt érintett. Egyes esetekben még az üzlet "bemocskolására" vagy felgyújtására is felszólítottak. Alig egy nappal a szeptemberi rendőrségi akció után az üzlet kirakatát olyan feliratokkal fújták tele, mint például "nácik kifelé".
Még nem tudni, hogy végül az ügy bíróság elé kerül-e. A flensburgi kerületi bíróságnak kell döntenie arról, hogy elfogadja-e a vádiratot és megnyitja-e az alapeljárást. Az ügyészség szerint ez több hetet is igénybe vehet.
Ha azonban az esetleges tárgyaláson beigazolódnak a vádak, a bolt tulajdonosa börtönbüntetésre (!) számíthat az A4-es papírlap kifüggesztése miatt. A vonatkozó törvényhely csak kivételes esetekben enged pénzbüntetést.





























