Kövess minket -on és -en!

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Egy harvardi filmtörténész leránttotta a leplet a filmesek és a nemzetiszocialisták együttműködéséről. Ben Urwand The Collaboration: Hollywood's Pact with Hitler című könyvében rávilágított, hogy a nagy hollywoodi filmstúdiók – mint a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM), a Paramount vagy a 20th Century Fox – hogyan próbáltak a Führer kedvére tenni.

Művében olyan esetre is kitér, hogy az MGM egyik németországi vezetője a német Propaganda Minisztérium szívélyes kívánságára a zsidó származású feleségétől is elvált.

„Hollywood történetének rejtett zugait kerestem, amelyeket korábban titkoltak előttünk” – mondta az író a motivációról. Habár a többi filmtörténész az ellenkezőjét állítja, Urwand szerint a stúdiófőnökök mindig is nagy örömmel működtek együtt a nemzetiszocialistákkal egyes alkotásaiknál, hogy megfeleljenek a német filmipar igényeinek.

A történész úgy véli, a filmesek gazdasági megfontolásból a háború kitörése után is támogatták a kooperációt, hiszen komolyan úgy gondolták, hogy Hitler megnyerheti a világháborút, s ez bebiztosíthatja vállalkozásuk jövőjét, így boldogan bólintottak rá a Führer igényeire.

Mikor Carl Laemmle, az Universal Pictures zsidó származású német-amerikai vezetője megtudta, hogy az All Quiet on the Western Front című film nem aratott osztatlan sikert a németek körében, átszerkesztette a forgatókönyvet, sőt maga utazott Németországba, hogy bemutassa a módosításokat, mielőtt a film a többi országban is megjelent volna.

Adolf Hitlernek saját hollywoodi „követe” volt George Gyssling személyében, az 1930-as évek második felében pedig a németek és az amerikai filmstúdiók közötti különös kapcsolat odáig terjedt, hogy a Paramount egy saját német filmes tanácsadót fizetett (Paul Thiefes), aki nem mellesleg a NSDAP tagja volt. Továbbá 1938-ból egy olyan levél is előkerült, amelyben a 20th Century Fox munkatársa kikérte a Führer véleményét az egyik filmről, írását pedig a „Heil Hitler” köszönőformulával zárta.

Az együttműködés az 1940-es években is javában tartott, habár a filmesek ily módon teljes egészében kizárták magukat az angol és a francia piacról, igaz, ott kevesebb érdekeltségük is volt. Az MGM a valuta kiviteli korlátozásokat megkerülve német kötvényeket is vásárolt, amivel a német fegyvergyárakat támogatták.

Kövess minket -on és -en!

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Számos olyan kommunista szörnyeteg volt, akik emberek kínzásáért és haláláért feleltek, ezért nem meglepő módon az ő halálukat is rengetegen kívánták. A leginkább gyűlöltebb személy a Szovjetunió kegyetlen diktátora, Sztálin volt, aki egészen rejtélyes körülmények között hunyt el.

Görögország legfelsőbb választási bírósága kizárta a parlamentből a Spártaiak párt három képviselőjét, arra hivatkozva, hogy megtévesztették a választókat a 2023-as választásokon – jelentette az ERT görög közszolgálati televízió igazságügyi forrásokra hivatkozva.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Rendkívüli közleményt adott ki az ügy kapcsán a Bundeswehr, mert „szélsőségesség, antiszemita megnyilvánulások és szexuális visszaélések” gyanúja miatt indult átfogó vizsgálat a német hadsereg egyik ejtőernyős alakulatánál.