Titokban hozták haza „Sztálin legjobb magyar tanítványának” hamvait

Kövess minket -on és -en!

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

1892. március 9-én született a vajdasági Adán zsidó kereskedőcsaládban, Rosenfeld néven. A budapesti Keleti Akadémián végzett, s több nyelven is kiválóan megtanult. 1910-ben belépett a Szociáldemokrata Pártba, egy évvel később a Galilei Kör titkára lett, ösztöndíjasként járt Hamburgban és Londonban. Az I. világháború alatt orosz fogságba esett, 1918-as hazatérése után a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapítója volt. Emiatt börtönbe került, de a Tanácsköztársaság százharminchárom napja alatt már a Forradalmi Kormányzótanács tagja, termelési népbiztos volt, az 1919. augusztusi bukást követően emigrált.

Bécsből kiutasították, ezután a Komintern titkáraként Nyugat-Európában dolgozott. 1924-ben illegális munkára hazatért, de gyorsan lebukott, s 1925-ben lázadás miatt 8 és fél, tíz év múlva a kommünben játszott szerepe miatt életfogytiglani börtönre ítélték. 1940-ben az Oroszország által a szabadságharc 1849-es leverésekor zsákmányolt honvédzászlókért cserébe kiengedték Moszkvába. A Szovjetunióban hősként fogadták, a II. világháború alatt az emigráns magyar párt vezetője lett, ekkoriban vette el a jakut nemzetiségű Fenya Kornyilovát.

Hírek

1945. január 30-án érkezett haza, s a moszkvai útmutatásokkal felvértezve főtitkárként nekilátott a kommunista párt újjászervezésének. Miniszterelnök-helyettesként, államminiszterként az országban állomásozó szovjet csapatokat és a kommunista irányítás alatt álló rendőrséget maga mögött tudva, a hírhedt "szalámitaktikával" szeletelte fel a konkurens pártokat, a politikai ellenfelekkel történő leszámolást segítették a többi pártba beépített "kriptokommunisták" is.

A kommunista párt 1947-ben a hírhedt kékcédulás parlamenti választásokon csalással győzött. A "fordulat évében", 1948-ban beolvasztották a szociáldemokratákat, s Magyar Dolgozók Pártja néven létrejött az állampárt. Az elkövetkező években Rákosi elképesztő személyi kultuszt épített ki maga körül, Sztálin legjobb magyar tanítványának nevezte magát. Az erőszakos iparosítás, a mezőgazdasági kollektivizálás, a teljes államosítás után az életszínvonal nem érte el a háború előtti szintet sem. A rettegett politikai rendőrségre (ÁVH) támaszkodva totális lett az elnyomás, megtörték az egyházakat, emberek tízezreit telepítették ki, százezrek kerültek bíróság elé. Rákosi saját vezetőtársait sem kímélte: a koncepciós perekben kommunisták tucatjait is kivégezték.

Rákosi 1952 augusztusától a miniszterelnöki posztot is betöltötte, de a Sztálin halálát követő időszakban önkritikára kényszerült. 1953-ban átadta a kormányfői tisztséget Nagy Imrének, akinek munkáját minden lehetséges eszközzel gátolta, majd 1955-ben sikerült félreállítania. A szovjet politikai "olvadás", az SZKP 1956. februári XX. kongresszusa után a felelősséget igyekezett Péter Gáborra és Farkas Mihályra hárítani, de 1956. július 18-án az MDP Központi Vezetősége szovjet utasításra minden tisztségétől megfosztotta, és "gyógykezelésre" a Szovjetunióba küldték. Az 1956-os forradalom után megpróbált hazatérni, de erre nem kapott engedélyt. Később is többször is kérte, hogy hazatérhessen, de az ehhez megszabott feltételeket nem volt hajlandó elfogadni. Rákosi 1971. február 5-én Gorkijban halt meg. Hamvait titokban hozták haza, és a szűk családon túli nyilvános búcsúztatást sem engedélyezték. Olyannyira, hogy a temetés napján a Farkasréti temető hirdetőtáblájára "véletlenül elfelejtették" kiírni Rákosi keresztnevét.

Kövess minket -on és -en!

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Az athéni fellebbviteli bíróság szerdai jogerős ítéletében bűnszervezetnek nyilvánította a nemzetiszocialista gyökerű Arany Hajnal pártot, és helybenhagyta az öt és fél évvel ezelőtti elsőfokú ítéletet, amely 42 tagjukat bűnösnek találta.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Terrorszervezetté nyilvánította az Antifa mozgalmat Donald Trump. Az amerikai elnök a közösségi oldalán jelentette be a döntést, de abból nem derül ki, mely csoportok az érintettek, mivel a szervezet nem rendelkezik központilag meghatározott struktúrával.

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Dunaföldváron a m. kir. folyamőrezred IV. zj. 4. szd. tagjaként részt vettem az angolok által éjjelente a Dunába dobott mágneses aknák kirobbantásában 1944 májusától októberig, a mintegy 100 kilométer hosszú Duna-szakaszon.

A tucatfilm-gyártás korszakát éljük. Manapság a szórakoztatóiparra úgy általában jellemző, hogy a megúszás és a biztos bevétel égisze alatt kevésbé kísérletezők, az alkotói szabadság biztosította lehetőségeket pedig feláldozzák a kockázatmentesség oltárán.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

Újabban nyilvánosságra került titkos iratok tanúsága szerint a Szovjetunió atombombát akart robbantani a Holdon.

A magyar munkás és kisember pedig nem felejtette el »a virágok népszavazását«.

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

A vikingek többek voltak puszta vérszomjas kalózoknál: telepesek, földbirtokosok, gazdák, s legfőképp leleményes politikai érzékkel megáldott kereskedők.

Az 1887-ben született Avery Brundage ritka sikeres pályát futott be az élete során. Fiatal korától magas sportfunkciókat töltött be, 1952 és 1972 között a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökeként a sportdiplomácia legmagasabb címével rendelkezett.