Kövess minket -on és -en!

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

A vesztes világháború után a megszálló szovjet csapatok még 45 évig állomásoztak az ország területén, helyrehozhatatlan szellemi károkat okozva – a háború után szinte azonnal elkezdődött itthon is a bolsevista rendszer kiépítése, több ezer honfitársunkat hurcolták el szovjet munkatáborokba, miközben itthon is, Recsken is építettek hasonló internáló tábort.

A diktatúra arca 1953-ig Rákosi Mátyás volt, aki köré sztálini-típusú személyi kultuszt is építettek: verseket kellett írni hozzá, tanulmányi versenyt neveztek el róla, portréja minden épületben megtalálható volt.

Bár az ország roppant nehéz gazdasági helyzetben volt, a kommunista elit – hasonlóan a korábbi hűbéresekhez – kiváltságokat élvezett, ékes bizonyítéka ennek Rákos Mátyás egyik legkülönlegesebb személyes tárgya.

Míg a lakosság gyakorlatilag éhezett, a kommunista csúcsvezetők nyugati luxusautókkal jártak, és bizony a karjukat sem egy szovet gyármányú Poljot vagy egy Raketa díszítette, Rákosi Mátyás például az egyik legnagyobb nevű, legnagyobb múltú svájci luxusóra-gyártó, a Vacheron Constantin egyik modelljét hordta.

Bár a pontos típust nem könnyű beazonosítani, a téma szakértői szerint szinte biztos, hogy egy „Vacheron Constantin 4126” a szóban forgó óra.

Hasonlót egyébként mi magunk is beszerezhetünk, bár nem lesz olcsó: jelenleg a legnagyobb internetes használtóra-kereskedelemmel foglalkozó portálon három darab van eladó, a legolcsóbb 6.100 dollárért, míg a legdrágább 13.000 dollár – durván 2 millió és 5 millió forint közötti összeggel kell számolni, ha egy ilyen órát szeretnénk.

A márka bár kevesebbszer tűnik fel hírességek csuklóin, mint például a Rolex vagy a Patek Philippe, legalább annyira patinás, és számtalan híresség a rajongója: ilyen típusú órát hordott például Mária román királyné, míg a kortárs hírességek közül például Bradt Pitt csuklóján látni gyakran belőle.

Kövess minket -on és -en!

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Tapasztalati tény, hogy a fehérek sokkal kevésbé erőszakosak és rasszisták a feketékkel szemben, mint fordítva. Egyrészt, mert az erőszakosság genetikai eredetű, másrészt, mert a fehéreket kulpabilizáló (bűntudatébresztő) agykárosításnak vetik alá, hogy engedelmesek legyenek az antirasszista, vagyis par excellence fehérellenes ideológia kánonjaival szemben. 

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Churchill már egy 1941. október 25-i beszédében a háború egyik céljaként jelölte meg az ellenség politikai és társadalmi elitje körében végzett tömeges kivégzéseket.

Donald Trump háborúval kapcsolatos retorikája olyan, mintha egy skizoid bohócot hallgatnánk. Az egyik nap azzal dicsekszik, hogy a „Midnight Hammer” hadművelet Irán atomlétesítményeit kráterekkel teli parkolóvá változtatta, a következőn pedig azzal riogat, hogy az iráni atomfenyegetés olyan létfontosságú vészhelyzet, amely közös amerikai–izraeli támadást igényel. 

A Hungarista Munkaállam nemzetvezetője és a Nagynémet Birodalom vezére közötti egyetlen személyes tárgyalás 1944 decemberében. 

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Nap égi útjának motívuma, mely a világmindenség örök körforgását is jelképezi, az emberiség egyik legősibb jelképének számít. E szimbólum jelentésére tökéletesen illeszkedik a „napforgás” szó, amely a magyar nyelv első tudományos igényű szótára, a Czuczor-Fogarasi (1862) meghatározása szerint így hangzik: „A Napnak látszatos mozgása, keringése, melyet a Föld körül és az úgynevezett állatkörön tesz.”

Bűnösnek mondott ki a bíróság egy szélsőjobboldali nézeteket valló fiatal fehér patrióta férfit „terrorcselekmény előkészítésének” vádjában Nagy-Britanniában.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.