Kövess minket -on és -en!

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

A vesztes világháború után a megszálló szovjet csapatok még 45 évig állomásoztak az ország területén, helyrehozhatatlan szellemi károkat okozva – a háború után szinte azonnal elkezdődött itthon is a bolsevista rendszer kiépítése, több ezer honfitársunkat hurcolták el szovjet munkatáborokba, miközben itthon is, Recsken is építettek hasonló internáló tábort.

A diktatúra arca 1953-ig Rákosi Mátyás volt, aki köré sztálini-típusú személyi kultuszt is építettek: verseket kellett írni hozzá, tanulmányi versenyt neveztek el róla, portréja minden épületben megtalálható volt.

Bár az ország roppant nehéz gazdasági helyzetben volt, a kommunista elit – hasonlóan a korábbi hűbéresekhez – kiváltságokat élvezett, ékes bizonyítéka ennek Rákos Mátyás egyik legkülönlegesebb személyes tárgya.

Míg a lakosság gyakorlatilag éhezett, a kommunista csúcsvezetők nyugati luxusautókkal jártak, és bizony a karjukat sem egy szovet gyármányú Poljot vagy egy Raketa díszítette, Rákosi Mátyás például az egyik legnagyobb nevű, legnagyobb múltú svájci luxusóra-gyártó, a Vacheron Constantin egyik modelljét hordta.

Bár a pontos típust nem könnyű beazonosítani, a téma szakértői szerint szinte biztos, hogy egy „Vacheron Constantin 4126” a szóban forgó óra.

Hasonlót egyébként mi magunk is beszerezhetünk, bár nem lesz olcsó: jelenleg a legnagyobb internetes használtóra-kereskedelemmel foglalkozó portálon három darab van eladó, a legolcsóbb 6.100 dollárért, míg a legdrágább 13.000 dollár – durván 2 millió és 5 millió forint közötti összeggel kell számolni, ha egy ilyen órát szeretnénk.

A márka bár kevesebbszer tűnik fel hírességek csuklóin, mint például a Rolex vagy a Patek Philippe, legalább annyira patinás, és számtalan híresség a rajongója: ilyen típusú órát hordott például Mária román királyné, míg a kortárs hírességek közül például Bradt Pitt csuklóján látni gyakran belőle.

Kövess minket -on és -en!

Tektonikus folyamatok zajlanak az amerikai jobboldalon. Tucker Carlson, a messze legbefolyásosabb konzervatív véleményvezér, „egy rákos daganat, amelyet ki kell vágni a konzervativizmus testéből” (Ben Shapiro) és Nick Fuentes, az Amerika-firster, kereszténynacionalista fiatalok (groyperek) bálványa, „egy szemétláda, az egyik legelítélendőbb emberi lény és oxigéntolvaj a bolygón” (Gorka Sebestyén) elásta a csatabárdot, és egy kétórás interjú során az amerikai zsidó lobbi hatalmát boncolgatta.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Az Antifa vállalta magára a felelősséget az AfD hamburgi frakcióvezetőjének az autója elleni támadásért.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Egy észak-német kisvárosból szóló hír háborította fel a németországi zsidókat: egy flensburgi bolt kirakatában a Nagynémet Birodalom időszakát idéző felirat jelent meg. 

A brüsszeli önkormányzati tanács egyhangúlag jóváhagyta azt az indítványt, amely a belga fővárost „antifasiszta várossá” nyilvánítja – jelentette a The Brussels Times című, angol nyelvű hírportál.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.