Kövess minket -on és -en!

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az „emberiség ellen elkövetett háborús bűntettekben” a győztesek oldalán nem volt hiány, Nürnbergben a vádlottak padját velük is meg lehetett volna tölteni. Hiszen mivel járt a győzelem? Büntetlenül le lehetett dobni két atombombát, porig bombázni városokat, több tízezer lengyelt agyonlőni Katynban vagy még több magyart a Délvidéken, megerőszakolni legkevesebb fél millió magyar nőt, kitelepíteni a felvidéki magyarokat és a magyarországi svábokat és olyan határokat húzni, illetve megerősíteni Kelet-Közép-Európában, amelyek a mai napig élhetetlenné és békétlenné teszik ezt a vidéket. Szintúgy következmények nélkül fel lehetett állítani már 1945-ben gyűjtőtáborokat Magyarországon, ahol százával végezték az embereket ki bírósági eljárás nélkül, de azt is megkérdezhetnénk, vajon ki vadászik azokra, akik édesanyák, édesapák és gyerekek millióit nyomorították meg vagy dolgoztatták halálra a Gulág-táborokban?

Hosszan lehetne folytatni a sort, akár azzal, hogy az USA Törökországba, a Szovjetunió Kubába telepített atomrakétákat, mindezt azért, hogy sakkban tartsák egymást és a világot, mindeközben pedig Koreában vagy Vietnámban milliók haltak meg a két szuperhatalom versengése miatt.

Jaltában cinikus módon néhány papírfecnin leosztotta egymás között Európát Sztálin, Roosevelt és Chruchill. Azonban az az Európa ma már nem létezik. Nincs Szovjetunió, nincs Csehszlovákia, nincs Jugoszlávia. Ami maradt Jaltából, az a békétlenség, a világ befolyási övezetekre való folyamatos osztogatása.

Jalta öröksége itt kísért a mai napig. Az említett nagyhatalmak ugyanúgy összetákolnak országokat, amelyekkel háborús konfliktusokat gerjesztenek, és amely háborúkat fenn is tartják. Ezért dúl ma háború Szíriában, Líbiában vagy akár Ukrajnában. Hiába győzték le a Harmadik Birodalmat, nem hoztak békét a világnak. És mindeközben úgy ünneplik magukat, mintha 1945-ben a világbékét hozták volna el.

Kövess minket -on és -en!

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

A néger előadó, akit egykor Kanye Westnek hívtak, de évek óta a Ye nevet viseli, új számmal jelentkezett, amelynek a Heil Hitler címet adta.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Az I. világháborús vereség után aláírt trianoni békeszerződés a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, valamint a magyar népesség egyharmadát.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.