Kövess minket -on és -en!

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az „emberiség ellen elkövetett háborús bűntettekben” a győztesek oldalán nem volt hiány, Nürnbergben a vádlottak padját velük is meg lehetett volna tölteni. Hiszen mivel járt a győzelem? Büntetlenül le lehetett dobni két atombombát, porig bombázni városokat, több tízezer lengyelt agyonlőni Katynban vagy még több magyart a Délvidéken, megerőszakolni legkevesebb fél millió magyar nőt, kitelepíteni a felvidéki magyarokat és a magyarországi svábokat és olyan határokat húzni, illetve megerősíteni Kelet-Közép-Európában, amelyek a mai napig élhetetlenné és békétlenné teszik ezt a vidéket. Szintúgy következmények nélkül fel lehetett állítani már 1945-ben gyűjtőtáborokat Magyarországon, ahol százával végezték az embereket ki bírósági eljárás nélkül, de azt is megkérdezhetnénk, vajon ki vadászik azokra, akik édesanyák, édesapák és gyerekek millióit nyomorították meg vagy dolgoztatták halálra a Gulág-táborokban?

Hosszan lehetne folytatni a sort, akár azzal, hogy az USA Törökországba, a Szovjetunió Kubába telepített atomrakétákat, mindezt azért, hogy sakkban tartsák egymást és a világot, mindeközben pedig Koreában vagy Vietnámban milliók haltak meg a két szuperhatalom versengése miatt.

Jaltában cinikus módon néhány papírfecnin leosztotta egymás között Európát Sztálin, Roosevelt és Chruchill. Azonban az az Európa ma már nem létezik. Nincs Szovjetunió, nincs Csehszlovákia, nincs Jugoszlávia. Ami maradt Jaltából, az a békétlenség, a világ befolyási övezetekre való folyamatos osztogatása.

Jalta öröksége itt kísért a mai napig. Az említett nagyhatalmak ugyanúgy összetákolnak országokat, amelyekkel háborús konfliktusokat gerjesztenek, és amely háborúkat fenn is tartják. Ezért dúl ma háború Szíriában, Líbiában vagy akár Ukrajnában. Hiába győzték le a Harmadik Birodalmat, nem hoztak békét a világnak. És mindeközben úgy ünneplik magukat, mintha 1945-ben a világbékét hozták volna el.

Kövess minket -on és -en!

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

A Tresigallóban látható városszerkezettel ma akár Olaszország ezernyi pontján találkozhatnánk – feltéve, ha nem tör ki a második világháború.

A német hatóságok letartóztattak egy férfit, akit azzal vádolnak, hogy saját vérével horogkereszteket festett épületekre, valamint csaknem 50 járműre a hesseni Hanau városában.

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Az újraegyesült Németország történetének legsúlyosabb hazafias elégedetlenségi zavargása tört ki Rostockban 1992 augusztusában.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A Little Rock-i négereket sokkolta, hogy a hétvégén a nemzetiszocialista Blood Tribe csoport tartott felvonulást a város több pontján.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A The Base nevű nemzetiszocialista akciócsoport újra aktivizálta magát az Egyesült Államokban, és paramilitáris kiképzőtáborokat hirdet – írja a brit The Guardian.

Teljesen nyilvánvaló, hogy „a D-nap sikere végső soron a fehér civilizáció tragédiája” és ráadásul a fajárulás minősített esete, amelyet elsöprő többségükben európai gyökerű fehér katonák követtek el anyakontinensük ellen, miközben a néger katonák részéről ez faji bosszú volt, amelyet fajáruló fehér vezetők tettek lehetővé számukra.