A vádlottak padját a győztesekkel is meg lehetett volna tölteni Nürnbergben

Kövess minket -on és -en!

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az „emberiség ellen elkövetett háborús bűntettekben” a győztesek oldalán nem volt hiány, Nürnbergben a vádlottak padját velük is meg lehetett volna tölteni. Hiszen mivel járt a győzelem? Büntetlenül le lehetett dobni két atombombát, porig bombázni városokat, több tízezer lengyelt agyonlőni Katynban vagy még több magyart a Délvidéken, megerőszakolni legkevesebb fél millió magyar nőt, kitelepíteni a felvidéki magyarokat és a magyarországi svábokat és olyan határokat húzni, illetve megerősíteni Kelet-Közép-Európában, amelyek a mai napig élhetetlenné és békétlenné teszik ezt a vidéket. Szintúgy következmények nélkül fel lehetett állítani már 1945-ben gyűjtőtáborokat Magyarországon, ahol százával végezték az embereket ki bírósági eljárás nélkül, de azt is megkérdezhetnénk, vajon ki vadászik azokra, akik édesanyák, édesapák és gyerekek millióit nyomorították meg vagy dolgoztatták halálra a Gulág-táborokban?

Hosszan lehetne folytatni a sort, akár azzal, hogy az USA Törökországba, a Szovjetunió Kubába telepített atomrakétákat, mindezt azért, hogy sakkban tartsák egymást és a világot, mindeközben pedig Koreában vagy Vietnámban milliók haltak meg a két szuperhatalom versengése miatt.

Jelentések

Jaltában cinikus módon néhány papírfecnin leosztotta egymás között Európát Sztálin, Roosevelt és Chruchill. Azonban az az Európa ma már nem létezik. Nincs Szovjetunió, nincs Csehszlovákia, nincs Jugoszlávia. Ami maradt Jaltából, az a békétlenség, a világ befolyási övezetekre való folyamatos osztogatása.

Jalta öröksége itt kísért a mai napig. Az említett nagyhatalmak ugyanúgy összetákolnak országokat, amelyekkel háborús konfliktusokat gerjesztenek, és amely háborúkat fenn is tartják. Ezért dúl ma háború Szíriában, Líbiában vagy akár Ukrajnában. Hiába győzték le a Harmadik Birodalmat, nem hoztak békét a világnak. És mindeközben úgy ünneplik magukat, mintha 1945-ben a világbékét hozták volna el.

Kövess minket -on és -en!

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

A 2024-es évet a globális antiszemitizmus soha nem látott mértékű növekedése jellemezte, összesen 6326 dokumentált esettel, ami 107,7 százalékos növekedést jelent 2023-hoz képest.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

A 2026-os év eleje jelentős fordulatot hozott az ausztrál nemzetiszocialista mozgalmak elleni fellépésben. Január közepén hivatalosan is bejelentette feloszlását a népszerű National Socialist Network (Nemzeti Szocialista Hálózat), miután a szövetségi kormány drasztikus szigorításokat vezetett be a szólásszabadság elleni törvényekben.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

Egy 29 éves ontariói nemzetiszocialista, Matthew Althorpe, csütörtökön állt bíróság elé Torontó belvárosában, ahol három „terrorcselekmény” elkövetését ismerte be. A vádak szerint a férfi az Atomwaffen Division nemzetiszocialista csoport aktív tagja volt.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Egy újabb borzalmas antiszemita merénylet adott alkalmat rettegésre a hivatásos rettegőknek. Az egyik londoni kávéházban olyan cappuccinót szolgáltak fel egy zsidó párnak, amelyen a tejhabot, horribile dictu, kakaóhorogkereszt díszítette. Az esetből világhír lett. Ez nem vicc, bármilyen viccesen is hangzik.

1945. február 19-én Himmler elrendelte, hogy 37-es hadrendi számon mihamarabb egy új SS-önkéntes-lovashadosztály felállítását kell megkezdeni.

A második világháború éveiben a hadifoglyokat, illetve a német nép ellenségeit rendszeresen a Gestaponak, és az SD-nek (Biztonsági Szolgálatnak) valamint a katonai hírszerző szolgálatnak adták át kihallgatásra.

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 23-án.

MÁV dolgozóként a Vas megyei Károlyfa községben tartózkodtam családi ügyben 1945. április 4-én. Úgy 9-10 óra között a szovjet katonák géppisztollyal kényszerítettek a csatlakozásra a már összegyűjtött emberekhez.

Biztos sokan ismerik ezt a fekete-fehér fényképet, amelyen egy magyar és német katona cigarettázik egy tigris tank végénél. Ebben a cikkben ismertetjük e kép megszületésének történetét.

Habár keveset tudunk Mátyás király híres édesanyjának, Szilágyi Erzsébetnek az életéről, azt bizonyosan kijelenthetjük, hogy erős és talpraesett asszony volt. Férje távollétében az ország legnagyobb méretű uradalmát igazgatta, de Hunyadi halálát követően politikai érzékéről is számot adhatott.

Christopher Nolan rendezte Dunkirk című film annak ellenére, hogy egy kivételesen jó, átélhető világháborús mozi, van egy rettentesen gyenge pontja, amelyre nem árt fölhívni a figyelmet.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

Négy évvel azelőtt, hogy az Argentínában bujkáló Adolf Eichmannt a Moszad elrabolta, majd Izraelben egy gyorsított tárgyalás után kivégezték, a korábbi nagyhatalmú vezető sokórás interjút adott Willem Sassen holland nemzetiszocialista újságírónak, aki ugyancsak Argentínában talált menedékre.

Aki a Kárpátok övezte magyar élettér földrajzi adottságát elméjébe véste és ugyanakkor nem felejtette el e terület nemzetiségi térképét, tisztában van azzal, hogy a magyar államiság, a magyar nemzetbiztonság és a magyar történelmi jövő legnagyobb részben a magyar állam mindenkori haderején nyugszik.