A vádlottak padját a győztesekkel is meg lehetett volna tölteni Nürnbergben

Kövess minket -on és -en!

1945. május 9-én kényszerítették térdre a Szövetségesek a Nagynémet Birodalmat, azonban arról nem szokás beszélni, mi mindennel járt ez a győzelem.

Az „emberiség ellen elkövetett háborús bűntettekben” a győztesek oldalán nem volt hiány, Nürnbergben a vádlottak padját velük is meg lehetett volna tölteni. Hiszen mivel járt a győzelem? Büntetlenül le lehetett dobni két atombombát, porig bombázni városokat, több tízezer lengyelt agyonlőni Katynban vagy még több magyart a Délvidéken, megerőszakolni legkevesebb fél millió magyar nőt, kitelepíteni a felvidéki magyarokat és a magyarországi svábokat és olyan határokat húzni, illetve megerősíteni Kelet-Közép-Európában, amelyek a mai napig élhetetlenné és békétlenné teszik ezt a vidéket. Szintúgy következmények nélkül fel lehetett állítani már 1945-ben gyűjtőtáborokat Magyarországon, ahol százával végezték az embereket ki bírósági eljárás nélkül, de azt is megkérdezhetnénk, vajon ki vadászik azokra, akik édesanyák, édesapák és gyerekek millióit nyomorították meg vagy dolgoztatták halálra a Gulág-táborokban?

Hosszan lehetne folytatni a sort, akár azzal, hogy az USA Törökországba, a Szovjetunió Kubába telepített atomrakétákat, mindezt azért, hogy sakkban tartsák egymást és a világot, mindeközben pedig Koreában vagy Vietnámban milliók haltak meg a két szuperhatalom versengése miatt.

Hírek

Jaltában cinikus módon néhány papírfecnin leosztotta egymás között Európát Sztálin, Roosevelt és Chruchill. Azonban az az Európa ma már nem létezik. Nincs Szovjetunió, nincs Csehszlovákia, nincs Jugoszlávia. Ami maradt Jaltából, az a békétlenség, a világ befolyási övezetekre való folyamatos osztogatása.

Jalta öröksége itt kísért a mai napig. Az említett nagyhatalmak ugyanúgy összetákolnak országokat, amelyekkel háborús konfliktusokat gerjesztenek, és amely háborúkat fenn is tartják. Ezért dúl ma háború Szíriában, Líbiában vagy akár Ukrajnában. Hiába győzték le a Harmadik Birodalmat, nem hoztak békét a világnak. És mindeközben úgy ünneplik magukat, mintha 1945-ben a világbékét hozták volna el.

Kövess minket -on és -en!

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

Amikor 2002-ben útjára indítottuk a felvonulást, Trianon ügye még szinte teljesen száműzve volt a közéletből. A nemzet szétszakításáról, a magyarságot ért történelmi igazságtalanságról alig esett szó, a hivatalos politika pedig kerülte a kérdést.

1945 februárjáig Európa egyik legszebb barokk városát, az Elba menti Firenzeként is emlegetett Drezdát megkímélte a második világháború vérzivatara, és elkerülték az 1943 nyara óta folyamatos, a Németországot romba döntő szövetséges terrorbombázások.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

Ritka viking hajóssírokra bukkantak svéd régészek Gamla Uppsala falu közelében.

„… Dwight D. Eisenhower nemcsak a nemzetiszocialista rendszert gyűlölte megszállottan, hanem mindent, ami német. Az amerikai és a francia megszállási zónában több mint ötmillió német katonát zsúfoltak össze szögesdróttal bekerített gyűjtőhelyeken...

Adolf Hitler barátjáról, bizalmasáról és helyetteséről soha nem látott képek, illetve vele kapcsolatos dokumentumok kerültek elő.

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

Schleswig-Holsteinben töltöttük 1945 nyarát. Itt gyűjtötték össze az angol fogságba került többi magyar katonát és leventét is. 

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.

A 2010-es évekre odáig jutottunk, hogy Írország, Európa legvallásosabb katolikus országa is népszavazáson fogadta el a homoszexuális "házasság" lehetőségét – egy Amerikából és az ír kormány által is finanszírozott, erőszakos "igen" kampány végén.

1921. május 1-jén Nagykőrösön látta meg a napvilágot nemes Molnár Gyula ezredes és Langer Jozefin gyermekeként.

„Alerta, alerta antifascista!”, vagyis „Riadó, Riadó antifasiszta!” – üvöltik külföldön és néhány tucatnyian idehaza is évek óta az antifa mozgalom tagjai. Évek óta, de mióta is? Egy biztos, nem idén és nem 2020-ban kell a hazai antifasizmus gyökereit keresgélnünk.

„Amerika gengszterei egyszerre repülőtisztek lettek... A cél gyilkolni, rombolni, pusztítani, aztán haza Amerikába, ahol már vár a viszki, a görl, és a vérdíj”, írta a Magyar Szó a főváros bombázási szezonjának kezdő hónapjában. 

Nem árt emlékeztetni rá, hogy a világon (valószínűleg) elsőként éppen nálunk tették ki a gyermekeket szexuális propagandának, éspedig az 1919-es bolsevik tanácskormány közoktatásügyi komisszárja, Lukács György elvtárs rosszvoltából.

A II. világháborúban Magyarország védelmi rendszerét elsődlegesen az ország keleti határain építették ki (Árpád-vonal, Hunyadi-, Szent-László-állás), hiszen a szovjet támadás innen volt várható.