Kövess minket -on és -en!

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A madridi Tartományi Ügyészség három és fél év szabadságvesztést kért Isabel Peralta, a Bastión Frontal nevű spanyolországi nemzetiszocialista csoport vezetője ellen. Az ügy nagy figyelmet kapott, mivel a szólásszabadság határainak további korlátozásáról szól.

Peralta népszerű markáns retorikája miatt, amelynek egyik legkiemelkedőbb megnyilvánulása egy 2021. május 18-i tüntetés volt Madridban, a marokkói nagykövetség előtt. A tüntetést a Ceutába áramló nagyszámú migráns által kiváltott válság miatt szervezték. Az összegyűlt mintegy 250 fő előtt Peralta olyan beszédet mondott, amelyet az ügyészség a marokkói bevándorlók és muszlimok elleni erőszakra buzdításnak minősített.

A vádirat szerint Peralta kijelentései nemcsak „provokatívak” voltak, hanem „súlyosan sértették” az érintettek emberi méltóságát is. Egyik mondatában így fogalmazott: „A probléma nem Marokkó, hanem a spanyol kormány, amely elősegíti a bevándorlók érkezését, akik elpusztítják a kultúránkat és identitásunkat.” Ez a narratíva összhangban áll a spanyolországi szélsőjobboldali mozgalmak retorikájával, amelyek az illegális bevándorlást valós fenyegetésként kezelik.

A beszéd radikálisabb fordulatot vett, amikor Peralta így szólt: „Szembeszállunk velük, halált a betolakodóra!” A közönség lelkesen visszhangozta ezt, valamint olyan jelszavakat skandált, mint „Ez nem bevándorlás, hanem invázió!” és „Keresztény Spanyolországot, nem muszlimot!” A rendezvényen transzparenseket is kifüggesztettek, amelyeken olyan üzenetek szerepeltek, mint: „Sem a király, sem a kormány, sem az EU nem állíthatja meg a marokkói terjeszkedést!”

A demonstrációt élőben közvetítették a közösségi médiában. Az ügyészség ezt bizonyítékként használja arra, hogy bemutassa a közösségi platformok felelősségét a zsidók és liberálisok által politikailag nem korrektnek tartott tartalmak terjedésében.

A tüntetés után összecsapások robbantak ki a Bastión Frontal tagjai és a rendőrség között, amelyek során több ember megsérült, és öt embert letartóztattak. Ezek az erőszakos események is alátámasztják azokat az aggodalmakat, hogy a szélsőjobboldali demonstrációkat gyakran erőszakkal és terrorral nyomják el.

A Peralta elleni eljárás évek óta tart, és az április 3-ra kitűzött bírósági tárgyalás kulcsfontosságú lehet a spanyol jogrendszer számára a patrióták elnyomásának kezelésében. Az ügyészség nemcsak börtönbüntetést, hanem napi kilenc eurós pénzübüntetést 12 hónapon át (összesen több mint 3 000 eurót) és 10 éves eltiltást is kér az oktatásban való részvételtől.

A per nemcsak Peralta sorsáról dönt majd, hanem arról is, hogyan kezeli Spanyolország a szélsőjobboldali aktivistákat a jövőben.

Kövess minket -on és -en!

Nemzetiszocialista párttag volt-e a saját nagyapám? Erre a kérdésre mostantól minden német választ kaphat az amerikai Nemzeti Levéltár segítségével, amely először tette közzé az interneten a NSDAP teljes fennmaradt tagnyilvántartását.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Még sokan emlékszünk egy régi novemberi estére, melyen a telefondrót elhozta a hírt: a bajorországi Hitler-puccs leveretett.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

A nemzetiszocialista aktivista, Marla-Svenja Liebich, korábban Sven Liebich, nem kezdte meg börtönbüntetését a chemnitzi női börtönben. A hatóságok most körözik - közölte az ügyészség. Liebich ellen végrehajtási parancs van érvényben.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."