Kövess minket -on és -en!

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

A madridi Tartományi Ügyészség három és fél év szabadságvesztést kért Isabel Peralta, a Bastión Frontal nevű spanyolországi nemzetiszocialista csoport vezetője ellen. Az ügy nagy figyelmet kapott, mivel a szólásszabadság határainak további korlátozásáról szól.

Peralta népszerű markáns retorikája miatt, amelynek egyik legkiemelkedőbb megnyilvánulása egy 2021. május 18-i tüntetés volt Madridban, a marokkói nagykövetség előtt. A tüntetést a Ceutába áramló nagyszámú migráns által kiváltott válság miatt szervezték. Az összegyűlt mintegy 250 fő előtt Peralta olyan beszédet mondott, amelyet az ügyészség a marokkói bevándorlók és muszlimok elleni erőszakra buzdításnak minősített.

A vádirat szerint Peralta kijelentései nemcsak „provokatívak” voltak, hanem „súlyosan sértették” az érintettek emberi méltóságát is. Egyik mondatában így fogalmazott: „A probléma nem Marokkó, hanem a spanyol kormány, amely elősegíti a bevándorlók érkezését, akik elpusztítják a kultúránkat és identitásunkat.” Ez a narratíva összhangban áll a spanyolországi szélsőjobboldali mozgalmak retorikájával, amelyek az illegális bevándorlást valós fenyegetésként kezelik.

A beszéd radikálisabb fordulatot vett, amikor Peralta így szólt: „Szembeszállunk velük, halált a betolakodóra!” A közönség lelkesen visszhangozta ezt, valamint olyan jelszavakat skandált, mint „Ez nem bevándorlás, hanem invázió!” és „Keresztény Spanyolországot, nem muszlimot!” A rendezvényen transzparenseket is kifüggesztettek, amelyeken olyan üzenetek szerepeltek, mint: „Sem a király, sem a kormány, sem az EU nem állíthatja meg a marokkói terjeszkedést!”

A demonstrációt élőben közvetítették a közösségi médiában. Az ügyészség ezt bizonyítékként használja arra, hogy bemutassa a közösségi platformok felelősségét a zsidók és liberálisok által politikailag nem korrektnek tartott tartalmak terjedésében.

A tüntetés után összecsapások robbantak ki a Bastión Frontal tagjai és a rendőrség között, amelyek során több ember megsérült, és öt embert letartóztattak. Ezek az erőszakos események is alátámasztják azokat az aggodalmakat, hogy a szélsőjobboldali demonstrációkat gyakran erőszakkal és terrorral nyomják el.

A Peralta elleni eljárás évek óta tart, és az április 3-ra kitűzött bírósági tárgyalás kulcsfontosságú lehet a spanyol jogrendszer számára a patrióták elnyomásának kezelésében. Az ügyészség nemcsak börtönbüntetést, hanem napi kilenc eurós pénzübüntetést 12 hónapon át (összesen több mint 3 000 eurót) és 10 éves eltiltást is kér az oktatásban való részvételtől.

A per nemcsak Peralta sorsáról dönt majd, hanem arról is, hogyan kezeli Spanyolország a szélsőjobboldali aktivistákat a jövőben.

Kövess minket -on és -en!

Trump láthatóan Gorbacsov kényszerpályájára került, és elkezdi szanálni az amerikai birodalmat. Akárcsak elődje, ő sem önszántából teszi.

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

Korábban az athéni magyar nagykövetet támadták meg szélsőbaloldaliak, most Stuttgartban rongálták meg a magyar konzulátus épületét a Budapesten fogva tartott bűnöző, Ravi Trux elvtársai. Az esetről a Stuttgarter Nachrichten nyomán a Magyar Jelen számolt be.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Rendkívül ritka képek az amerikai történelem egyik legdrámaibb időszakáról és tradicionális fehér fajvédő szervezetéről, a Ku Klux Klánról.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Mindig bátorító, amikor a tudományos felfedezések megerősítik azt, amit az emberek mindig is tudtak. Különösen így van ez manapság, amikor a józan észt elnyomják, de a tudomány mégis megerősíti azt (ami ilyen esetekben forradalminak tekinthető).

A hadosztályt először 1939 októberében állították fel Pilsen mellett, miután az SS-Verfügungstruppe egyes alakulatai a német szárazföldi haderő „Kempf” páncéloshadosztályába beosztva részt vettek a lengyel hadjáratban.

Feszült hangulatban kezdődött az antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken, miután kezdés előtt közel egy órával a Betyársereg, valamint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom és a Légió Hungária tagjai zászlókkal, csendben tüntettek a törvényszék épülete előtt.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.