Kövess minket -on és -en!

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

A 32 éves Rexhino Abazajt november 12-én állították elő Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján. A magyar hatóságok az albán férfi kiadatását kérik, mert felelősségre akarják vonni a 2023 februárjában Budapesten történt erőszakos támadásokban játszott szerepéért.

Abazaj több, a magyar hatóságok által szintén körözött társával együtt a Becsület Napján tartott megemlékezés feltételezett résztvevőire támadt rá társaival. A rendőrség akkori tájékoztatása szerint egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre a fővárosban, ezekben nyolc ember sérült meg, hárman súlyosan. Legtöbbjüknek semmi köze nem volt a Becsület Napjához, mivel turistákat is összevertek.

Hasonló váddal vették őrizetbe Budapesten 2023 februárjában az olasz Ilaria Salist, akit több mint egyéves előzetes letartóztatás után májusban házi őrizetbe helyezték, majd júniusban európai parlamenti képviselővé választása után szabadlábra helyezték. A terrorista nő az Európai Parlamentben is felpanaszolta a magyarországi börtönkörülményeket, amikor október 9-én Orbán Viktor a magyar soros elnökség programját ismertette Strasbourgban.

A Gino becenéven ismert Rexhino Abazaj – ügyvédei közlése szerint – nem fogja elfogadni az ellene kiadott elfogatóparancsot. Ilyen esetekben vizsgálat indul az elfogatást kérvényező hatóságok által kiadott kérelemről, ami több hónapig is eltarthat.

Németországban nemrég letartoztatták a szélsőbaloldali terrorcsoport vezetőjét, Johann Guntermannt is.

Kövess minket -on és -en!

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

Bár a kommunisták rémtettei közül a Magyar GULAG, azaz a recski haláltábor története viszonylag jól feltárt, ennek ellenére vannak olyan történések, amelyek bár Recskhez kötődnek, mégis alig, vagy egyáltalán nem ismertek.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A nemzetiszocialista Németország a második világháború során több olyan fegyvertervet is kidolgozott, amik messze meghaladták a kor technológiai szintjét.

Egy emberként hördült fel a „nyilvánvalóan nem hálózatként működő liberális média”, amikor Trump a feketék, vagy egyéb túlvédett rassz helyett a fehéreknek adott menedékjogot.

A „White Australia” (Fehér Ausztrália) nevű csoportot betiltották az anyaországban olyan gyűlöletbeszéd-ellenes gumijogszabályok alapján, amelyek bűncselekménnyé nyilvánítják a szervezettel való pusztán gondolati vagy szervezeti társulást.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."