Franciaországban fogták el a budapesti antifatámadások egyik gyanúsítottját

Kövess minket -on és -en!

Elfogták múlt héten Párizsban azt az albán antifasiszta terroristát, akit a magyar hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy társaival erőszakcselekményeket követett el a 2023-as Becsület Napja előtt.

A 32 éves Rexhino Abazajt november 12-én állították elő Magyarországon kiadott elfogatóparancs alapján. A magyar hatóságok az albán férfi kiadatását kérik, mert felelősségre akarják vonni a 2023 februárjában Budapesten történt erőszakos támadásokban játszott szerepéért.

Abazaj több, a magyar hatóságok által szintén körözött társával együtt a Becsület Napján tartott megemlékezés feltételezett résztvevőire támadt rá társaival. A rendőrség akkori tájékoztatása szerint egy magyarokból és külföldiekből álló vegyes társaság négy támadást hajtott végre a fővárosban, ezekben nyolc ember sérült meg, hárman súlyosan. Legtöbbjüknek semmi köze nem volt a Becsület Napjához, mivel turistákat is összevertek.

Hírek

Hasonló váddal vették őrizetbe Budapesten 2023 februárjában az olasz Ilaria Salist, akit több mint egyéves előzetes letartóztatás után májusban házi őrizetbe helyezték, majd júniusban európai parlamenti képviselővé választása után szabadlábra helyezték. A terrorista nő az Európai Parlamentben is felpanaszolta a magyarországi börtönkörülményeket, amikor október 9-én Orbán Viktor a magyar soros elnökség programját ismertette Strasbourgban.

A Gino becenéven ismert Rexhino Abazaj – ügyvédei közlése szerint – nem fogja elfogadni az ellene kiadott elfogatóparancsot. Ilyen esetekben vizsgálat indul az elfogatást kérvényező hatóságok által kiadott kérelemről, ami több hónapig is eltarthat.

Németországban nemrég letartoztatták a szélsőbaloldali terrorcsoport vezetőjét, Johann Guntermannt is.

Kövess minket -on és -en!

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Az 1945. április 5-én zalai leventeként kezdődött amerikai, majd francia fogságom sok megaláztatással és szenvedéssel járt. Az amerikai őrök azzal fogadtak, hogy elszedték ékszereinket, óráinkat, gyűrűinket, kis vagyonkáinkat. 

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Egy 35 éves zsidó férfit mellkason szúrtak Brooklyn Crown Heights negyedében, miután támadója antiszemita szidalmakat kiáltott – közölték a hatóságok.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Rövid idő múltán ötödik évtizedébe lép a forrongó, nyugtalan XX. század, s ki tudná előre, hogy mit hoznak a gyötrődő emberiség számára a negyvenes évek?

Afrika egy példátlan biológiai, környezeti, társadalmi és politikai kísérlet során minden idők legnagyobb népességrobbanásának a terepe.

A German-American Bundot Rudolf Hess utasítására alapították 1933-ban, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a New York-i Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

Az emigrációs hungarista sajtó évtizedeken keresztül főmunkatársának számító Koós Kálmán hosszú betegség után, 2006. júliusában, 91 éves korában a Colorado állambeli Denverből (USA) tért meg a teremtőjéhez.

A hidegháború első éveiben Magyarországon komolyan számoltak a titóista Jugoszlávia és nyugati szövetségesei támadásával, így szovjet nyomásra bunkerrendszer építésébe fogtak a déli határszakaszon. A védmű egyes elemei máig fennmaradtak. 

Nem Ferdinand Porsche, hanem egy magyar tervező álmodta meg a népszerű Volkswagen Bogarat. Ő az itthon alig ismert Barényi Béla, aki 1997. május 30-án halt meg, 90 éves korában.

Nem egyformán szenvedtünk az éhségtől, voltak, akik a kínok kínját állták ki, de voltunk, akik fásult, közönyös állapotba kerültünk. Barátom, Kovács Bandi is a borzasztóan szenvedők közé tartozott.

A két világháború során a szemben álló felek előszeretettel bíztak meg négylábúakat is harci feladatokkal.

Egy multikulturális birodalom – és minden birodalom lényegénél fogva multikulturális – létalapja területek meghódítása és népességeik áttelepítése az ellenőrzésük végett.

1192. június 27-én avatták szentté I. László magyar királyt. A lovagkirály élete bővelkedik fordulatokban, nevéhez több legenda, és a középkori Magyar Királyság stabilitásának megteremtése kötődik.

Szálasi Ferenc, aki a Csillagos Ég alatt 1897. január 6-án született, nemcsak magyar nemzetünknek volt vértanúja. Szálasi Ferenc a nemzetiszocializmus magyar elméletének és gyakorlatának, a Hungarizmusnak is vértanúja volt.

Az amerikai tábor után megismertük a francia hadifogság nyomorúságait. Hálát adok az Istennek, hogy olyan iskolába járhattam, ahol nyelveket kellett tanulnom.

Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette.