Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Hatalmas, reprezentatív sírban temették el 1200 évvel ezelőtt azt a viking mesterembert, akinek nyughelyét norvég régészek fedezték fel. 

A viking férfi társadalmának megbecsült tagja volt. A többrétegű temetkezést Norvégia nyugati partvidékén, Sogndalsdalenben fedezték fel. A sírban legfelül a legalapvetőbb kovácsszerszámokat, három kalapácsot, két üllőt és a fogót találták meg, valamivel mélyebbről egy fejsze, egy kard, valamint többféle mezőgazdasági eszköz - többek között kasza, sarló, malomkő - került elő, az alattuk lévő rétegből a mester személyes használati tárgyait - borotvát, ollót, csipeszt, serpenyőt és salakkotrót - emelték ki a régészek. Összesen hatvan tárgyi emlék, illetve 150 töredék került napvilágra.

A sír legalján fedezték fel a régészek a kovácsmester hamvait, illetve néhány csontmaradványt, emellett további személyes tárgyait is megtalálták - az elhunyt ruházatát díszítő gyöngyök, valamint egy csontból faragott fésű került elő. Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy a maradványok emberhez vagy állathoz tartoztak-e.

Asle Bruen Olsen, a Bergeni Egyetem régésze szerint az elmúlt évek egyik leggazdagabb norvégiai leletegyüttesét tárták fel. A sír ráadásul sokkal nagyobb, mint arra a régészek számítottak. "Úgy véljük, a kovácsmester szerettei ezzel a sok személyes tárggyal az elhunyt szakmai tudására akarták ráirányítani a figyelmet. Elképzelhető, hogy nagyon sok tárgyat maga készített. A sírt vizsgálva azt lehet mondani, hogy a kovács helybéli volt, aki a társadalomban előkelő helyet foglalt el" - mondta el Olsen, az ásatás egyik vezetője.

A régészek a leletek korát 1200-1300 évesre becsülték, a szénizotópos vizsgálatok pedig megállapították, hogy a viking mester 800 körül hunyt el. A leletek konzerválása a Bergeni Egyetemen folyik, amint a szakemberek végeznek, a tárgyakat a nagyközönség számára is elérhetővé teszik, valószínűleg egy speciális kiállítás keretében.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1902. május 31-én kötötték meg a második búr háborút lezáró vereenigingi egyezményt. A terepadottságokat és korszerű lőfegyvereiket jól kihasználó búrok közel három éven keresztül álltak ellent az ötszörös túlerőben lévő brit haderővel szemben.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

A 64 éves Ian Pitkin egy lakhatási vita miatt döntött a gyújtogatás mellett 2024 márciusában, amit antiszemita érzelmek is motiváltak. 

1945 tavaszán Magyarország "felszabadítása" lényegében az ország szovjet megszállását, illetve leigázásának kezdetét jelenti.

1941 őszén úgy tűnt, hogy a zsidó-bolsevik fenevadat  is eltiporja a Wehrmacht, amely 1941. október 2-án indította meg az offenzívát a főváros, Moszkva ellen.

Szigorú beléptetés, hatalmas sajtóérdeklődés és csurig telt tárgyalóterem – elkezdődött az antifasiszta támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken hétfő reggel.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.