Magyar és székely honvédeink antibolsevista harcai az ezeréves határoknál 1944-ben

Kövess minket -on és -en!

A Magyar Királyság számára 1941-ben, az 1944-es esztendőben pedig már a visszacsatolt Székelyföldön is érezhető volt a háború előszele, hiszen az eleddig érintetlen székely alakulatok is sorra kapták a mozgósítási parancsokat.

Március 22-én a marosvásárhelyi 27. székely könnyű hadosztálynál, pár nappal később pedig a csíkszeredai parancsnokságú Székely Határvédelmi Erők csapattesteinél rendelték el a hadiállományra való feltöltést. Március 31-én Észak-Erdély és a Székelyföld területén ismét bevezették a katonai közigazgatást.

A reszneki Zákó András vezérkari ezredes vezette 27. székely könnyű hadosztályt 1944. április végén szállították ki a magyar 1. hadsereg jobbszárnyára, amely a Máramarosi-havasokban nyomult Bukovina területére és 1944. április 27-én esett át a tűzkeresztségen Kosow-Kuty, valamint Pistyn térségében.

Archívum


A honvédek tavaszi támadása Galíciában

1944 márciusának végétől a német hadvezetőség már sürgette Kárpátokba kihelyezett magyar 1. hadsereg seregtesteinek mielőbbi harcba vetését, mivel az 1. és 2. Ukrán Front támadásainak köszönhetően a Heeresgruppe Süd (később: Nordukraine) arcvonalán, a német 1. páncélos- és a 8. tábori hadseregek között mintegy 200 km-es rés tátongott.

Magyar részről korlátozott célú támadásokat kellett indítani a Kárpátok és a Dnyeszter közötti területen, illetve a Lemberg irányú szovjet támadástól kellett erőket magukra vonniuk. Április első felében a Galíciába felvonult, illetve a megszállt ukrán területekről ide szorított magyar megszálló seregtesteket a vitéz lófő csíkszentsimoni Lakatos Géza vezérezredes vezette 1. hadsereg-parancsnokság alárendeltségében a debreceni VI., a volt megszálló (miskolci) VII., illetve a német XI. hadtestparancsnokságok között osztották szét.

A Kárpátok előterében felvonult magyar 1. hadsereg 1944. április 17-én indította meg támadását a fontos vasúti csomópontnak számító Kolomea és Obertyn felé. A honvéd csapatok ugyan elfoglalták Nadwornát és Delatynt, de további támadásukat az 1. Ukrán Front 4. harckocsi- és 18. összfegyvernemi hadserege megállította.

Bár hadműveleti céljukat nem érték el, magyar részről mégis sikernek számított, hogy a Kárpátok előterében húzódó állások hézagmentesítését el tudták érni a honvédek, így a Stanislau-Dolina közötti szovjet előretörést fel tudták számolni. Ezekben a harcokban a honvédek véres vesztesége 15.576 fő volt.

A kecskeméti 2. páncéloshadosztály magyar gyártású nehéz és közepes Turán harckocsijai ezekben a harcokban szerepeltek első ízben, 27 ellenséges harckocsit és önjáró löveget semmisítettek meg, míg saját veszteségük 18 harckocsi és 4 Nimród páncélgépágyú volt. Ugyanekkor a 3. harckocsiezrednek műszaki okok miatt 97 páncélosa (!) vált hosszabb-rövidebb időre üzemképtelenné.

A védőállások kiépítése során súllyal a Prut folyó völgyére és a Stanislau felé vezető utak mentén történt, miközben a Kárpátok előtt a Hunyadi-, az országhatáron a Szent László-, míg mögötte az Árpád-vonal kiépítése, megerősítése tovább folytatódott. Az egri „Dobó István” 14. honvéd gyalogezred ezredtörténete ekkoriban jegyezte fel érdekességként, hogy ott ásták be magukat, ahol 29 esztendővel korábban elődezredük, az egri 60-as közös bakái a Nagy Háború idején.

1944. május 14. után a Tlumacz-Ottynia, Kolomea, Peczenizyn-Pistyn-Kuty-Kosow mögötti vonalon kezdődött meg a védőállások kiépítése. A védelem súlyát az útszorosokra, a Pruth folyó völgyére és a Stanislaura vezető utakra helyezték. Tatarow, Dolina, Nadworna és Delatyn városok körüli állásokat körvédelemre alkalmassá tették.

Ebben az időszakban a magyar 1. hadsereg létszáma 8288 tiszt és 237.076 honvéd volt. Az 1. hadsereg vezetésében személycsere történt, ugyanis Lakatos vezérezredes helyére Beregfy Károly vezérezredes került.

Hírek

A német hadvezetőség tisztában volt a magyar 1. hadsereg jelentőségével, azzal, hogy a honvéd alakulatok visszavonása a magyar határ felé a német arcvonal összeomlását eredményezhette, ezért érthető módon minden eszközzel próbálták késleltetni a magyar 1. hadsereg részeinek visszavonulását.


A szovjetek július 23-i támadása és ami utána következett

Közel két hónap hadműveleti szünetet követően, 1944. július 13-tól a Nyugat-Ukrajnában Lemberg-Sandomierz felé kibontakozó szovjet támadás pár nappal később elérte a magyar 1. hadsereg védelmi vonalait is.

Az 1. Ukrán Front 1. gárda- és 18. hadserege Horodenka-Kolomea felől a Munkács-Ungvár térségébe való betörést kapta feladatul. Támadásuk 1944. július 23-án vette kezdetét, amelynek során az 1. hadsereg balszárnyának védelmét borították fel a szovjetek.

A VII. hadtest szolnoki 16., soproni 7. és ungvári 24. gyaloghadosztályának védelmét felsodorították és az ott keletkezett 4-6 km szélességű résen áttörve elfoglalták a körvédelemre berendezett Ottyniát. A szovjetek nem használták ki a visszavonulás zűrzavarát, bár szorosan a hátráló VII. hadtest nyomában voltak.

Elsősorban arra törekedtek, hogy a VI. hadtest balszárnya mögé kerülve megakadályozzák a honvéd seregtestek Delatyn-Tatár-hágó felé való hátrálását. Delatynnál a 24. gyalog- és 18. tartalékhadosztályok több napos heves harcokban tartoztatták fel a szovjet páncélos és gépesített erőket – ezáltal a honvéd csapattestek hátratelepülését tették lehetővé –, mivel azonban a VI. hadtest arcvonalát július 26-án áttörték, a várost fel kellett adni, majd fegyverrel a kézben a Hunyadi-állásba vonultak hátra.

Ezen állások magaslatokon, helységekben húzódó, támpontszerűen kiépített állások voltak Turka-Skole-Dolina-Perehinsko-Jasien-Jaremcze-Mikuliczyn-Kosmacz vonalán. A német 1. páncélos hadsereg alárendeltségében lévő egri 20. gyaloghadosztály a visszavonuláskor utóvédként biztosította a német csapatok állásainak visszavételét és a Kárpátok felé hátrált, a németek akarata ellenére. Beregfy vezérezredes rosszul szerepelt ezekben a napokban, így a hadsereg élén vitéz lófő dálnoki Miklós Béla vezérezredes váltotta fel.

A Hunyadi-állást – 1944. július 27. és augusztus 10. között – négy szovjet támadás is érte, ahol a védelem megerősítésére német részről bevetették a 4. hegyihadosztályt. A legsúlyosabb harcok a 25. gyaloghadosztály által védett Rokietán zajlottak, majd sikerült az állásokat szilárdan megtartani.

A szovjet támadás során a székely 27-esek 1944. július 23-án feladták a Czarny Czeremosz völgyét, miközben súlyos veszteségeket szenvedtek el. A VI. hadtest csapatai – soraiban a marosvásárhelyi seregtesttel – a Hunyadi-állásba húzódtak vissza, ahol súlyos harcokat vívtak a stratégiai fontosságú Mikuliczyn város védelmében.

Archívum

Az 1. hadsereg becsült véres vesztesége közel 25-30 ezer fő volt, s az ellenség szoros üldözése miatt a fegyverzet és felszerelés területén is súlyos veszteségeket szenvedtek el. A 2. páncéloshadosztály egyik csapattisztje a honvédek hangulatát az alábbiakban jellemezte: „Az ütközetek során érezhető változás állott be a katonák magatartásában. Ahogy közelítettük az ezeréves határokat, ráéreztek arra, hogy az ország kapuit védik, s ellenállásuk meggyőződéssé vált és ezért keményebbé is. A lassan előrenyomuló szovjet katonáknak minden lépésért keményen meg kellett küzdeniük.”

1944. augusztus közepén a 1. hadsereg parancsnoksága a Vereckei-, a Tatár- és az Uzsoki-hágók védelmére újabb erősítéseket kapott. 1944. augusztus 23-án bombaként robbant a hír: Románia egyik napról a másikra szövetségest váltott. Jelentős német erők estek kelepcébe román területen és már csak napok kérdése volt, mikor éri el a háború a Magyar Királyság keleti határait.

Kövess minket -on és -en!

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

Az 1945 telén a budai Várban rekedt magyar és német katonák ostromgyűrűt áttörő támadási kísérlete, a háború és az európai történelem egyik legtragikusabb és leghősiesebb pillanata.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Szomorú és különös helyzetben jöttem rá, hogy néha a tudás is lehet előnytelen. Hadifogságom első lágere a Kraszna Szulin nevű városban volt a Szovjetunióban. A gyár hasonlított a budapesti Csepel Művekhez.

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

A The Base nevű nemzetközi nemzetiszocialista akciócsoport, amely az Egyesült Államokból ered, gyors ütemben építi újra globális és hazai hálózatát.

Egy fiatal brit nemzetiszocialista aktivista, aki zsinagógák elleni terrortámadást tervezhetett, a jövő évben áll bíróság elé.

Börtönbüntetésre ítéltek egy 48 éves magyar férfit, miután beismerte, hogy „szélsőséges jobboldali zenéket és anyagokat” birtokolt, illetve terjesztett az Egyesült Királyságban és Európa több országában.

Tanúk, trombitálás, skandálás – ismét hangosan vette kezdetét a 2023-as antifa támadások tárgyalása a Fővárosi Törvényszéken. A teremben Simion Trux ismét a bv. kommandósai gyűrűjében érkezett, a padsorokban a német vádlott antifa szimpatizánsaival, eközben az utcán többször is kiabálva követeltek a terroristáknak szabadságot.

A fehérek önvédelmét hirdető polgárjocsoport, a Ku Klux Klan olyan szórólapokat osztogatott Kentuckyban, amelyekre azt írták, hogy a bevándorlók „menjenek el most”.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Pro vagy kontra, de az egyértelmű, hogy napjaink politikai felhozatalában a főszereplők egyikévé avanzsált a milliárdos Elon Musk, és ennek az üde színfoltnak én még azzal együtt is örülök, hogy az elmúlt évek keserű tapasztalatai nyomán kénytelen vagyok az ő személyét is erős fenntartásokkal kezelni.

Amerikában egy néger megerőszakolt egy fehér nőt. Semmi különös, csak a mindennapi rutin.

A Magyar Királyi Honvédség vezérkara 1941 április 3-án és 4-én kiadott mozgósítási parancsa vonatkozott a m. kir. 3. hadsereg parancsnokságára, az I., a IV. és az V. gyaloghadtestekre, a gyorshadtestre, a jugoszláv határon szolgálatot teljesítő határvadász alakulatokra, illetve a fővezérség közvetlenek közül a folyamerő dandárra, a repülődandárra, a nehéztüzérosztályokra, a légvédelmi tüzérekre, valamint egyéb híradó, műszaki csapatokra és intézetekre.

1874. április 25-én született Guglielmo Marconi, a drótnélküli távíró Nobel-díjas olasz feltalálója.

A német hadvezérek Magyarország védelmét éppen úgy a szívükön viselik, mintha magát a német földet védenék - írja a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt hivatalos lapja 1944 novemberében.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

Közel egymillió németet érintő német kolóniát terveztek el Himmler megbízottjai 1935-ben, amikor felfedezőútra indultak Brazília őserdeinek mélyére - derül ki nemrég megtalált a leletekből.

A nemzetiszocialista Németországban 1935-ben elfogadott állampolgársági törvény a "német vagy fajrokon vérű állampolgárok" kategóriájából a zsidók mellett a cigányokat is kirekesztette, azonban a magyarok ebben is előrébb jártak.

A Le Camp des saints (A szentek tábora) arról szól, hogy a harmadik világ kiéhezett tömegei hogyan özönlik el a fehér országokat világszerte, kezdve Franciaországgal.

Izland a 17. században nem az a hely volt, ahol bárki szívesen élt volna.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Burghausennél, a bajor-osztrák határon hatalmas köd úszik az Inn fölött. A bajor határőr ennek megfelelően elég mogorva, amikor az útlevelemet átnézi és megérdeklődi, hogy az autó papírjai rendben vannak-e... 

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.