Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Még az ellene gyűlölködők is elismerik, hogy Adolf Hitler kiváló szónok volt, lelkesítő beszédeivel pedig mindig tűzbe tudta hozni népes közönségét.

Ez bárki számára nyilvánvaló, aki akár csak egy korabeli felvételt is látott a nemzetiszocialista Németország vezetőjéről. Remek szónoki képessége - mint az nemrégiben kiderült, heves gesztikulálásait saját beszédét hallgatva gyakorolta - hamar, már az első világháború lezárását követően, 1918 novemberében kiderült.

Mikor Hitler a hadsereg ügynökeként és propagandistájaként visszatért Münchenbe, akkor szembesül maga is saját képességeivel. A LIFE magazin oldalán látható, Hitler személyi fényképésze, Hugo Jaeger által készített színes fotók jól megragadják a Führer szuggesztív beszédei által "megbabonázott" tömeg irányából felé áramló rajongást, illetve a különböző tömegrendezvények hangulatát.

Birodalmi Pártnapok Nürnbergben (1937)

Osztrákok üdvözlik Hitlert 1938-ban még Ausztriának a Harmadik Birodalomhoz való csatolása (Anschluss) előtt

Hitlert ünnepli a tömeg a Volkswagen-gyár alapkőletételénél 1938-ban

Fáklyás felvonulás Hitler 50. születésnapján (1939)

Félmillió nemzetiszocialista 1937-ben a Nürnbergi Pártnapokon

Előkelő vendégek a Hitler 50. születésnapja alkalmából tartott katonai parádén Berlinben

Adolf Hitlert éltető emberek Firenzében a német Vezér 1938-as olaszországi látogatásakor


Tömeg Münchenben. A kép a müncheni egyezmény megkötése (1938. szeptember 29-30.) körül készült

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Időről időre, újra és újra találkozunk a Nagynémet Birodalommal kapcsolatban azzal a megállapítással, hogy a német intellektuális elit a nemzetiszocialista kormányzat 1933 januári hatalomra kerülését és hatalmának megszilárdulását követően elhagyta Németországot és számkivetésbe ment.

Zsidó-liberális hiszériát keltett Ausztriában, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárt ifjúsági tagozatának toborzóvideóján feltűnik a Hofburg Kastély erkélye, ahonnan 1938-ban kikiáltották az Anschlusst.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

Vizsgálatot indítottak a német hatóságok egy videófelvétel ügyében, amelyen tizenéves iskolások nemzetiszocialista karlendítése látható egy lengyelországi kiránduláson.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

Hét évtizeddel a második világháború vége után még éltek emberek, akiknél hitelesebben senki sem tudta elmondani, mit tapasztalhatott egy civil a budai oldalon 1944-45 telén.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

Életében Lothrop Stoddard (1883–1950) Amerika egyik legbefolyásosabb írója volt. A Harvardon szerzett doktori címet, tizenöt könyvet írt, beleértve sokat vitatott könyvét is, az 1920-as The Rising Tide of Colort.

A leginkább narancsos ízben fogyasztott szénsavas ital a Coca-Cola mellett talán a legismertebb üdítő szerte a világon.

A katonai kíséretek a kora középkor hadviselésének meghatározó szerveződései voltak, harcos fiatal férfiak egy karizmatikus vezető köré gyűlve vettek részt a személyes dicsőséget és vagyonszerzést ígérő hadjáratokban.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.