Kövess minket -on és -en!

Az oroszországi Kirov városa mellett hatalmas, a sztálingrádi csata és doni áttörés során fogságba ejtett, majd a hosszú utazás, a hideg, az éhezés és betegségek következtében életüket vesztett német, magyar, olasz és román katonák földi maradványait rejtő tömegsírokra bukkantak.

Akkor még csupán pár száz katonáról írtunk. Azóta kiderült, a valós szám 10 és 20 ezer között lehet. A felfedezés orosz és magyar hadszíntérkutatóknak és hadisírgondozóknak köszönhető.

Az első olasz katona, akit a fellelt dögcédulája alapján azonosítottak, az 1922-ben, Pármában született Giulio Lazzarotti volt.

Amikor hívott, hogy megmondja, hogy a nagyapám dögcéduláját találták meg egy tömegsírban Oroszországban, tetőtől talpig libabőrös lettem.

Ismeri el a telefonban Caterina Lazzarotti. Ő az utolsó még elő unokája a most megtalált katonának. Az olasz Honvédelmi Minisztérium honlapján a halál vagy temetkezés helye eddig ismeretlenként szerepelt.

A tömegsírokra még tavaly, 800 km-re Moszkvától északkeletre Kirov régióban bukkantak.

Azon dolgozunk, hogy elhatároljuk a temetkezési hely határait Shikhovo faluban, mely 15 km-re található Kirov várostól.

Magyarázza az olasz Il Giornale lap megkeresésére Alexei Ivakin. "Kiszámoltuk, hogy akár 10 000 és 20 000 között lehet az elesett és itt eltemetett egykori katonák száma. Németek, olaszok, magyarok és románok nyugszanak a sírokban.

Lazzarotti a II. Magyar hadseregtől délre harcoló, olasz Alpesi hadtest Júlia hegyivadász hadosztályának, 8. ezredében szolgált és a Monchio delle Corti, Parma mellett található 944 lelket számláló településről származott.

Anyukám mindig azt mondta, hogy ő elment a háborúba a legjobb barátjával, Paride Cecchi-vel, de egyikük sem jött vissza - mondja a Parma mellett élő unokája. Az orosz kutatóktól felkerült egy olyan kép a világhálóra, amelyen egy olasz dögcédula található. Ezen az látható, hogy a születési év, 1922, a helye, Monchio - Parma és az anyja neve, Palmina. A háborús veszteségeket tartalmazó listán az szerepel, hogy Oroszországban tűnt el 1943 januárjában. A településről öten mentek ki a keleti frontra, de közülük csak egy katona tért haza.

Lerohanták őket a szovjet harckocsik

Giulio Lazzarotti alakulata 1943. január 20-án Postolajowka környékén keveredett rendkívül kemény harcokba a szovjet csapatokkal. Egy túlélő beszámolója szerint a 8. ezred órákig harcolt az oroszok ellen, az ellenség páncélozott járművekkel támadt a házak között, ők pedig csak puskával, és kézigránáttal védekezhettek. A véres harcokban - az innen északra harcoló magyar csapatokhoz hasonlóan - hatalmas veszteségeket szenvedtek. Két nappal később pedig a 8. ezred összes túlélője orosz fogságba került.

A foglyok "nem kaptak enni, és sokan meghaltak az úton a szállítás során" - magyarázzák az orosz hadszíntérkutatók. Lazzarotti fogságba esésének helyszíne több mint 1500 kilométerre fekszik attól a helytől, ahol földi maradványait megtalálták. A hosszú utat részben gyalog tették meg a hadifoglyok, a szörnyű halálmenetek dermesztő hidegben és fagyban indultak el, majd a katonák egy részét lezárt vagonokban szállították tovább. A Kirovba tartó utazást azonban már sokan nem élték túl.

A halottakat a vasút mellé, tömegsírokban temették el, majd ezek a feledés homályába merültek. Az egyik tavalyi felderítő ásatáson, "megtaláltam egy olasz katona tányérját, és ahhoz közel egy Szent Szűz érmét, és egy dögcédulát" mondja Ivakin. Az azonosító a hegyivadász Lazzarottié volt.

73 éve várnak arra, hogy megadhassák neki a végtisztességet

"A háború vége óta ez az első alkalom, hogy hír érkezik egy eltűntről Oroszországból. Mindannyian izgatottak vagyunk - magyarázza Gianni Pigoni a Hegyivadászok Országos Szövetségének helyi elnöke. A férfi amúgy a most azonosított Lazzarotti unokatestvére. „Miután oly sokáig nem érkezett róla hír, azt remélte legalább a maradványai hazakerülhetnek egyszer." Ugyanazt remélte unokahúga Catherine is: Legalább egy tisztességes temetésben lehessen része a faluban.

indenkit haza akarnak vinni

A Második világháború alatt 56 689 katona tűnt el nyomtalanul Oroszországban. Azokról, akik hadifogságban haltak meg, alig van információ. Az olaszok 73 év elteltével is kötelességüknek érzik, hogy mindenkit hazavigyenek.

Kövess minket -on és -en!

1939. november 8-án este 20.45-kor Konstanznál, a svájci-német határt alkotó drótkerítéstől 25 méterre két német határőr feltartóztat egy Georg Elser nevű ácsot, majd a határállomásra kísérik gyanús viselkedése miatt.

Adolf Hitler kultusza és a nemzetiszocialista korszellem számos neves német és külföldi állampolgár lelkét megihlették az 1930-as, ’40-es években, köztük több olyan ismert hírességét, akikről legtöbben ma már nem is gyanítanák, hogy rajongással tekintettek a Führerre.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

„A »Lázadó Franciaország« (LFI) egy antifasiszta aktivista megmentésére sietett, akinek Magyarország kéri a kiadatását erőszakos cselekmények miatt” – írta meg a Le Figaro.

A világ legismertebb négerének új száma vírusként terjed a világhálón annak ellenére, hogy szerinte az összes zeneletöltő oldal bojkottálja azt. (Ye Claims His ‘Hitler’ Single Is Banned From ‘All Digital Streaming Platforms’, billboard.com, 2025.05.08.).

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

A CIA dokumentumaiból kiderül, hogy ügynökök 10 évig keresték Adolf Hitlert Dél-Amerikában, miközben Argentína arra készül, hogy feloldja a titkosítás alól a második világháború végén az országba menekült németekről szóló kormányzati aktákat.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Niedermüller Péter, Erzsébetváros zsidó polgármestere múlt héten tette közzé a Facebook-oldalán, hogy tudomása szerint „neonácik gyülekezőhelye” egy Damjanich utcai pinceklub.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

A földbe épített barakk 1945 júliusában így nézett ki: a lépcsőlejárat mellett volt az ablak, amelyet nem lehetett kinyitni. Bár a nap magasan járt az égbolton, a barakkban mégis félhomály volt.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A szlovák főváros ötödik járásában van Közép-Európa legnagyobb panelnegyede. Az egykori Pozsonyligetfalu területére épült városrésszel a múltat akarták végképp eltörölni a csehszlovák hatóságok, hisz alatta több száz, ezer meggyilkolt magyar, német és szlovák ember tömegsírja van.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.