Kövess minket -on és -en!

Pár nappal azután, hogy a magyar kormányzó fehér lován belovagolt Kassára, szívélyes levelet küldött a Nagynémet Birodalomba.

"Kedves Führer Úr és birodalmi kancellár úr! A Patria fedélzetén ígértem Önnek, hogy saját termésű almakóstolót küldök. Ezennel beváltom ígéretemet, mivel az almák már elég érettek." – kezdte Berlinbe küldött levelét Horthy. Egy nagyobb gyümölcsszelekciót is mellékelt, a küldeményben saját birtokának válogatott gyümölcsei voltak Kenderesről, a mintagazdasággá tett családi uradalomból, ahol amúgy is sokat időzött.

Horthy szívesen járt mezőgazdasági kiállításokra is, és a fennmaradt dokumentumok szerint középbirtokosként büszke volt saját terményeire.

"Az egyik dobozban jonatán és kenderesi ranett almák vannak, az előbbiek pirosak, az utóbbiak zöldessárgák. A másik dobozban batul almák és 8-9 körte van. Nevükön nevezem őket, hogy a következőkben az Önnek leginkább ízlőket tudjam küldeni."

Baráti üdvözlettel: Horthy

A „Magyarország kormányzója" fejléces, kézzel írt levél egy német gyűjteményből került pár évvel ezelőtt Magyarországra. Bár a szöveg alapján talán azt is lehetne gondolni, hogy a gesztus egyszerű barátkozásról szólt, az apropója inkább az, hogy pár napja nem sem volt annak, hogy a Magyar Királyi Honvédség bevonult a Felvidékre, a bécsi döntéssel visszakapott magyarlakta területekre.

Az elsősorban Németországnak köszönhető revízió a Horthy-rendszer addigi legnagyobb sikerének számított. Ennek fényében néhány ajándékba küldött alma és körte igazán semmiség, de érdemes tudni, hogy Horthy és Hitler kapcsolata néhány héttel korábban hűvösre fordult. A magyar kormányzó 1938. augusztus végén Kielben személyesen találkozott Hitlerrel, és bár itthonról nagy sikernek látszott az esemény, végül Hitler csalódottan búcsúzott el Horthytól.

A magyar delegáció ugyanis visszautasította a német kérést, hogy egy közös katonai akcióval rendezzék a német és magyar területeket Versailles-ban bekebelező Csehszlovákia ügyét. Bár a Führer a mai Szlovákia teljes területének visszacsatolását ígérte, Horthy tartott az antanttól, ezért a magyar hadsereg felkészületlenségével próbált hárítani, amikor pedig a szerinte legyőzhetetlen britek erejére utalt, Hitler félbeszakította:

Azonnal fejezze be!

November 2-án azonban az első bécsi döntéssel Magyarország tárgyalásos úton így is visszakapta Csehszlovákia 12 ezer négyzetkilométernyi, szinte kizárólag magyarok lakta déli sávját, Horthy pedig diplomáciai úton sietett kifejezni a háláját.

Az almaküldemény nyilván apró személyes gesztus kívánt lenni, Horthy a saját termésével akart imponálni a vegetáriánus birodalmi kancellárnak, egy kicsit újra barátibbá próbálva tenni így a kapcsolatukat. A revíziót ünneplő ország pedig a trianoni gyalázatot valamelyest korrigáló első bécsi döntéssel a Führer lekötelezettjévé vált, aki a második bécsi döntés idején 1940. augusztus 30-án visszajuttatta Magyarországnak Erdély északi részét is.

Kövess minket -on és -en!

A legutóbbi Ohio állambeli események, melyek a közelmúltban történt fehér fajvédő felvonulások mintáját követik, zsidók és liberálisok felzúdulását váltotta ki helyben és országosan is.

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

Budaházy György, Barcsa-Turner Gábor és Walter Pál Péter ellen emelt 5 év után (!) vádat az ügyészség, amiért más hazafiakkal együtt egy nyilvánosan meghirdetett, LMBTQP+ rendezvényre szerettek volna bejutni, ahol az iskolai LMBTQP érzékenyítés volt a téma.

Lassan telnek a napjai, nem tudja a pontos időt és nem bízhat senkiben Ilaria Salis, akinek ügyvédei mindent megtesznek azért, hogy olaszországi házi őrizetet harcoljanak ki – olvashatjuk a szívszaggató sorokat, írja a Mandineren nyomán a Magyar Jelen.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

Egy párizsi zsidó férfit megtámadott két fiatal, akik megpróbálták megerőszakolni, miután felfedeztek a telefonján egy izraeli zászlót.

Talán furcsán hangzik tőlem, de kezdem megsajnálni az izraelieket. Szomorú és szánalmas azt látni, hogy mi mindent kell elszenvedniük a Hamász, a Hezbollah és a húszik részéről. 

Az AfD 67 éves politikusa, Stefan Hrdy épp az autójából kiszállva próbált bejutni az épületbe, amikor körülbelül 20 antifasiszta állta el az útját.

Hanna S., egy német antifa terrorista ellen emeltek vádat Németországban. A német ügyészek szerint a vádlott feltételezhetően ahhoz a bandához tartozott, amely erőszakos támadásokat hajtott végre Budapesten.

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban rendezik a Blanket Hill koncertjét. A luxemburgi antifa zenekar az eseményre készült plakátjával egyértelmű és erőszakos üzenetet fogalmazott meg, mely a tavaly februári támadásokra emlékeztet.

A kisinyovi vasúti láger udvarán mukába indulásra sorakoztunk fel 1946 januárjában az egyik reggelen. Egyszer csak kiáll a munkaelosztó tiszt, és 6 fő jelentkezőt kér vágóhídi munkára.

Árvíz ide, árvíz oda, ez a Telex szerkesztőségét amúgy sem érinti túlságosan, nem jelentetnének komoly erősítést a homokzsákok pakolásában, és amúgy is van „fontosabb” témájuk. Kitaláltátok már, micsoda, ugye? Hát persze, hogy az. Mintegy 3 (!) hónap múlva „neonáci koncert” lesz Budapesten!