Hadifogolysors a Második Világháborúban: Fogságba esés a Sztrij (Ukrajna) körüli harcokban

Kövess minket -on és -en!

Főhadnagyként 1944 elején behívót kaptam, és bevonultam a Sopronba áthelyezett 4. honvéd gyalogezredhez. Június 20-án indultunk a frontra, 23-án érkeztünk Sztrijbe.

Innen továbbmentünk Sztaribochorodzsánba, ahol néhány napig tartalékban voltunk. Századunkat azonban rövidesen riasztották, és egy géppuskás század kíséretében elindultunk az orosz támadás feltartóztatására. A katonák puskánként 40 töltényt kaptak, de lőni nem tudtak, mert az elavult mannlicher puskáink használhatatlanok voltak a berozsdásodott zárdugattyúk miatt.

Ottinia térségében, Cleboika községben beérkeztünk az első vonalba. Előttünk az oroszok, és a „senki földje” az előző ütközetekből visszamaradt temetetlen hullákkal. Napokig idegesítő csend honolt, majd június 23-án hajnalban megindult az orosz támadás. Az órákig tartó tűz alatt zászlóaljunkban óriási zűrzavar keletkezett. Mindenki rohant a bunkerekbe. Aki nem jutott be, elesett. Az oroszok tűzhengere néhány óra múlva túlhaladt rajtunk. Aki életben maradt, annak a szabadsága veszett el. Még aznap 10 órakor fogságba estünk Ottiniánál.

Archívum

Gedai Károly – Budapest
Hadifogoly Híradó (HH) 1994/6.

Kövess minket -on és -en!

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

Kiadták annak a német katonának a memoárját, aki az első világháborúban együtt harcolt a fiatal Adolf Hitlerrel, és bepillantást nyert annak az embernek a gondolkozásába, aki aztán a történelem – Jézus Krisztus után – legismertebb embere lett.

Az Institute for Strategic Dialogue (ISD) zsidó szupremácista „agytröszt” kutatói 200 olyan fiókot találtak, amelyeken szerintük a „nácizmust” hirdették, vagy „náci” szimbólumokat használtak. Eddig több tízmillióan nézték meg holokausztrevizionista, vagy a Führert éltető videókat.

A román legfőbb ügyészség öt embert állított bíróság elé fasiszta propaganda terjesztése, erőszakra uszítás és tiltott fegyvertartás miatt.

Néha érdemes egy-egy szürreális, szatirikus nézőpontot előrántani a "kalapból", mert ezekből szemlélve meglehetősen megvilágító erejű látleletet kaphatunk a valóságról.

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.

Magyarországon születtem, ahonnan 1982-ben, 18 évesen szöktem el. 1984-ben New Yorkban telepedtem le azzal a szándékkal, hogy művész leszek, de közel egy évtizedes küzdelem után rájöttem, hogy sohasem lehetek az.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Hollandiában kitették az internetre, hogy kik lehettek nemzetiszocialista aktivisták az országban a német uralom időszaka alatt.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

„Nyi sagju nazad!” (Egy lépést se hátra!) – így szólt a hírhedt 227-es számú parancs leghíresebb mondata, amit 1942. július 28-án adott ki a főtiszteknek Sztálin.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

Nyugaton a keresztény-konzervatívok elvesztették a kulturális háborúkat, ezt – mások mellett – nemrég Mark Tushnet, a Harvard Egyetem alkotmányjogásza is megállapítja, így a kérdés számára most már csak az, hogy a győztes balliberálisok hogyan bánjanak a vesztesekkel.

Minden genocídium előfeltétele a megcélzott (kiirtandó, megtizedelendő, elűzendő) népcsoport dehumanizálása. Nyugaton és főleg Amerikában manapság a fehéreket szisztematikusan megfosztják ember voltuktól azzal, hogy azt sugallják nekik: a ti életetek nem számít.

Mansfeld Péter ipari tanuló, 1956-os mártírt 1959. március 21-én végezték ki. Neve a megtorlások kegyetlenségének jelképévé vált, elszántsága és szembenállása a rendszerrel és az azt képviselő bírósággal, a börtönélmények hatására vált egyre erőteljesebbé.

„Hol zsarnokság van, ott zsarnokság van” – fogalmazta meg 1950-ben írt versében Illyés Gyula, ami nem csak az olyan diktatúrákra volt igaz, mint amilyen a sztálini Szovjetunió, a castroista Kuba, a Kim Dzsongil vezette Észak-Korea vagy a maoista Kína volt, de a kisebb, kelet-európai kommunista diktatúrákra is.

Napjainkban a globalizmus legfőbb hatásaként az egész világot általános és egyre növekvő degeneráltság jellemzi, amelytől senki sem tud elmenekülni.

1939. szeptember 17-én a Vörös Hadsereg támadásba lendült, hogy megszerezze a Molotov-Ribbentrop-paktum által szovjet érdekszférába sorolt lengyel területeket.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A Nemzeti Múzeum az a hely, ahová élete során minden magyar legalább egyszer eljut – ha másként nem is, akkor legalább egy iskolai kirándulás részeként.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

Az 1942-es év mind a hadiállapot, mind pedig a magyar lehetőségek szemszögéből a világháború legkecsegtetőbb éve volt.

Vajon miért viselkednek így a muszlimok már régóta Nyugat-Európában – és másutt, ahol megjelennek nagyobb számban bárhol a világon?