Kövess minket 
-on és 
-en!
Az objektivitásáról és megbízhatóságáról hírhedt Wikipédia vonatkozó francia nyelvű szócikke szerint az az állítás, hogy az európai politikai, értelmiségi és médiabeli elit ideológiai megfontolásból vagy gazdasági érdekből szándékosan le akarja cserélni az európai őshonos (fehér) népességet Afrikából és az arab országokból importált színes bőrűekre, valójában minden ténybeli alapot nélkülöző „szélsőjobboldali, rasszista és idegengyűlölő összeesküvés-elmélet” (konteó).
Ezt az ún. nagy népességcserét a Wikipédia angol nyelvű szócikke szintén „fehér nacionalista összeesküvés-elméletnek” minősíti, amely úgymond „a bevándorlási statisztikák túlzó (sic!) olvasatában és tudománytalan, rasszista nézetekben gyökerezik”. Ugyanezt a világ legbefolyásosabb sajtóorgánumának számító The New York Times egyszer „rasszista és szexista doktrínának”, máskor „dilis teóriának” nevezi.
Ehhez képest az ENSZ egyik 2000. márciusi jelentése a „népességhelyettesítő migrációt” (replacement migration) tekinti egyedül üdvözítő megoldásnak az európai népesség csökkenésének és elöregedésének megállítására, amelyre 2050-ig legnagyobb mértékben Olaszország és Németország szorulna rá. Az előbbinek legalább 380 ezer, az utóbbinak pedig félmillió bevándorlót kellene importálnia évente a munkaképes korú népesség méretének fenntartásához.
Ferenc pápa is elszólta magát 2016 márciusában, „társadalmi ténynek” minősítve az Európában manapság zajló „arab inváziót”. Ugyanakkor Bill Gates szerint Európának 2050-ig még legalább 95 millió afrikait kell importálnia ahhoz, hogy minden a legnagyobb rendben legyen. Ezt az alapítványa és az Európai Bizottság által szponzorált egyik globalista agytröszt, a washingtoni Center for Global Development „független” kutatói állapították meg nemrég közzétett tanulmányukban, arra a végkövetkeztetésre jutva, hogy a női munkaerő bevonása, a nyugdíjkorhatár kitolása, a munkafeladatok automatizálása vagy fejlődő országokba való kiszervezése (delokalizása) révén sem pótolható a 2050-ben európai szinten hiányzó csaknem százmillió dolgozó.
Szerencsénkre itt van a közelünkben Afrika, amelynek munkaképes népessége 2050-re eléri az 1,3 milliárd főt, köztük rengeteg „motivált és képzett” fiatallal, akik alig várják, hogy kibontakozzanak Európában. Kár, hogy a prognosztizált afrikai munkaerő-robbanás mindössze négy százaléka, vagyis alig 50 millió néger talentum szándékozik szaktudását a fehér országokban kamatoztatni, pedig sokkal több afrópaira (Európát gyarmatosító afrikaira) lenne szükségünk, mert „az igazi migrációs válság az, hogy nincs elég migráns”!
Mivel tehát a fehérek, úgy tűnik, képtelenek gyerekeket nemzeni, munkaképes felnőtteket kell importálniuk az országaikba, hogy megmentsék a gazdaságot az összeomlástól. Természetesen az importáltaknak afrikaiaknak kell lenniük, máskülönben képtelenek lennének szaporodni, ami a jelek szerint csak a fehérek problémája.
Nem is tudom. Ez utóbbiak megpróbálkoztak már a hagyományos módszerrel, amely sokáig hatékonynak bizonyult? A férfi és nő közötti nemi kapcsolatra gondolok. Vagy manapság a fehéreket valami rasszspecifikus ragály sújtja, amely meggátolja őket a gyereknemzésben, miközben a feketék rezisztensek ugyanerre? Egyébként pedig megéri a gazdaság a fehérek kihalását? Az afrikaiak a saját hazájuk gazdaságának sem használnak. Miért használnának az európai országokénak? Valamelyik nagyokos közgazdászguru igazán megmagyarázhatná már, hogy afrikaiakat befogadni, mert a fehéreknek nincsenek gyerekeik, mennyiben lesz jó a fehérek meg nem született gyermekeinek.
|
|
|
|
|
|
Addig is, amíg ez a Nobel-díjra esélyes magyarázat megszületik, látnunk kell, hogy a jelenlegi helyzetért a második világháború után született boomer nemzedék ’68-as téveszméken szocializálódott tagjait terheli felelősség, akik a multinacionális nagytőke, a nemzetközi fináncoligarchia és a nyugati gondviselő állam (parlamentáris szociáldemokrácia) cinkosságával feláldozták a jövőt, hogy kedvükre hódolhassanak utópista ideológiájuknak és hedonista életvitelüknek.
Ez a rendszer, amely az ultrakapitalizmus és az ultamarxizmus szörnyszülöttje, végül egy kollektivizált társadalomba torkollott, amelyben a „nemzedékek közötti szolidaritás” csak egy irányban érvényesül: a boomerek irányában. Az egész rendszer köréjük épült kulturális, politikai, szociális, gazdasági téren egyaránt. Hivatalos ideológiájuk a kultúrmarxizmus (amely a Wikipédia szerint „szélsőjobboldali antiszemita konteó”): antifasizmus, antirasszizmus, fizikai határtalanság (no border), feminizmus, LMBTQ-propaganda, fehér bűntudat stb. Eszeveszett tombolásukban ezek a boomer hippik nemcsak gigaadósságokba hajszolták a nyugati államokat „szociális vívmányaik” megőrzése érdekében, hanem a hagyományos patriarchális és családi rendet is szétzúzták, egyúttal a fehér népszaporulatot is összeomlasztva a tömeges abortusz, a női munka, a liberalizált válás és egyebek összhatása alatt.
A multik nyilvánvalóan nem akarják, hogy csökkenjen a fogyasztó-robotoló rabszolgáik száma, mert ez a bérek növekedését, tehát a profitjuk csökkenését eredményezné. A problémát afrikai bevándorlókkal szándékoznak megoldani. Ezek a jövevények reményeik szerint nemcsak kielégíthetetlenül mohó új fogyasztói lesznek szabványosított termékeiknek (Apple, Nike, Coca-Cola, gangszta rap stb.), de ráadásul soha semmilyen fenyegetést nem jelentenek a valódi hatalmi struktúra számára. A nemzetközi fináncoligarchia, amely a nyugati gondviselő államok uzsorahitelezője, ugyancsak nem akarja, hogy ezek a kamudemokráciák becsődöljenek a boomernyugdíjak súlya alatt, mert magukkal rántanák az egész pénzügyi rendszert.
Ez a hibrid entitás élet-halál harcot folytat a fehér nemzetek ellen, és semmitől sem riad vissza, hogy megőrizze az ellenőrzést. Erre szolgál a „nagy újrakezdés” (Great Reset) terv: a totális oligarchia által kontrollált totális marxizmus – 30 év alatt százmillió afrikaival színesítve. A rendszergazdáknak nincs más választásuk, mint a szanitárius és klimatikus vészhelyzet ürügyén megvalósítandó neobolsevizmus.
Ezt a rendszert már nem lehet megreformálni, mert strukturálisan menthetetlen, és végig fog menni önpusztításának folyamatán. Legfeljebb tíz év, és semmi sem akadályozza majd meg a káoszt, és nem csak Nyugaton. Európa keleti felén ugyanúgy ketyegnek az időzített demográfiai bombák. Nálunk is – még ha momentán nem is akarjuk meghallani.
