Kövess minket -on és -en!


Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

A svéd nacionalista aktivista Wredström 2000-ben halt meg, miután egy összetűzés során bevándorló hátterű, fiatalkorú bűnözők halálra késelték Stockholm egyik külvárosában, Salemben.

A gyilkosság a szélsőjobboldali mozgalmak egyik jelképévé vált, köztük Svédország legnagyobb nemzetiszocialista csoportja, az Északi Ellenállás Mozgalma számára.

A salemi menetet 2000 és 2011 között minden évben megrendezték, majd fokozatosan kikopott. 2010-ben a jobboldali nacionalista Svéd Demokraták is bejutottak a parlamentbe.

A felvonulás újjáéledése erős kritikát váltott ki liberális politikusok körében, köztük Ulf Kristersson miniszterelnöktől is.

Ez „visszataszító nézetek és az emberi méltóság rettenetes felfogásának megnyilvánulása” – vagdalkozott az esemény után.

Kristersson igyekezett megnyugtatni a közvéleményt is, hozzátéve: „senkinek sem kellene aggódnia a saját vagy mások biztonságáért, függetlenül vallásától vagy etnikai hovatartozásától, függetlenül attól, hogy itt született vagy a világ más részeiről származik.” Mindezt az mellett volna képes elmondani, hogy Svédországban heti rendszerességgel vannak bandaháborúk miatti robbantások, késelések és lőfegyveres gyilkosságok a bevándorlástól fertőzött területeken, de ezekre az ügyekre nem vesztegetett szót.

Más politikusok azonban támogatásukat fejezték ki a menet mellett.

Gustav Kasselstrand, a parlamenten kívüli szélsőjobboldali Alternatíva Svédországnak (AFS) párt vezetője – amelytől a rosszemlékű Jobbikhoz hasonlóan néppártosodó Svéd Demokraták nyilvánosan elhatárolódtak – a demonstráció előtt arra biztatta az embereket, hogy vegyenek részt rajta.

„Úgy gondolom… pozitív, hogy a svédek emlékeznek a meggyilkolt svédekre. A politikusaink és az újságíróink biztosan nem fogják megtenni helyettünk” – mondta november 15-én.

Számos kritikus azt is megkérdőjelezte, miért engedélyezte a rendőrség a felvonulást, köztük maga Salem önkormányzata is, amely december 3-án fellebbezett a döntés ellen. Ugyanezen a napon ellentüntetést is tartottak.

Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva védte meg a döntést.

„Svédországban széles körű szólásszabadság van, és amennyiben a rend és a biztonság lehetővé teszi, még az extrém és mélységesen kellemetlen nézeteket vallók is tarthatnak tüntetést” – mondta a svéd Aftonbladetnek.

Kövess minket -on és -en!

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Simeon Ravi Trux ellen a 2023-as antifatámadások miatt zajlik eljárás Budapesten, a német Deutsche Welle magyar nyelvű kiadása pedig riportfilmet készített a „megpróbáltatásairól”. Ebben aztán van minden: neonácizás, orbánozás, és egy nagy adag aggódás – persze nem a megvert magyarok miatt, írja a Magyar Jelen.

Az öt darab, Adolf Hitler német birodalmi vezér nevéhez köthető régi levelezőlap nem jutott el Németországba, miután a tulajdonost feltartóztatták.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Bár a Harmadik Birodalomban leginkább a férfiak töltöttek be befolyásos szerepet, akadtak olyan asszonyok is, akik vezető pozíciót kaptak. Közéjük tartozott a birodalom legmagasabb rangú nője, Gertrud Scholtz-Klink is.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Egy brit házaspár igencsak megdöbbent, amikor második világháborús „náci bunkert” találtak közvetlenül az otthonuk alatt. „Ilyet nem talál az ember minden nap!” – mesélte a 35 éves Shaun Tullier a South West News Service-nek a „teljesen őrült” felfedezésről.

Mind a mai napig széles körben elfogadott az a téves nézet, miszerint a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 1941. június 22-én egy meglepett, katonailag felkészületlen Szovjetuniót támadott meg, amelynek Németországgal szemben semmiféle agresszív szándéka nem volt.

„Antiszemita” tartalmak azonosítására képes szoftvert fejlesztett ki és mutatott be a Tett és Védelem Alapítvány (TEV) – közölte a szervezet pénteken az MTI-vel.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

Bárhogy is zajlott le a magyar állam Kárpát-medencébe költözése, azaz a honfoglalásnak nevezett folyamat, annyi tény, hogy a környező nagyhatalmaknak nagyon nem tetszett.

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Az újrafegyverkező hitleri Nagynémet Birodalomban fejlesztették ki, és olyan jól sikerült, hogy azóta globálisan mindenki ezt használja.

Több órára csatatérré változtak Torinó utcái, ahol szélsőbaloldali tüntetők csaptak össze a rendőrökkel szombaton. A baloldali pártok Milánóban is tüntettek az amerikai idegenrendészet (ICE) embereinek jelenléte ellen a téli olimpiai játékokon.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.