Kövess minket -on és -en!


Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

A svéd nacionalista aktivista Wredström 2000-ben halt meg, miután egy összetűzés során bevándorló hátterű, fiatalkorú bűnözők halálra késelték Stockholm egyik külvárosában, Salemben.

A gyilkosság a szélsőjobboldali mozgalmak egyik jelképévé vált, köztük Svédország legnagyobb nemzetiszocialista csoportja, az Északi Ellenállás Mozgalma számára.

A salemi menetet 2000 és 2011 között minden évben megrendezték, majd fokozatosan kikopott. 2010-ben a jobboldali nacionalista Svéd Demokraták is bejutottak a parlamentbe.

A felvonulás újjáéledése erős kritikát váltott ki liberális politikusok körében, köztük Ulf Kristersson miniszterelnöktől is.

Ez „visszataszító nézetek és az emberi méltóság rettenetes felfogásának megnyilvánulása” – vagdalkozott az esemény után.

Kristersson igyekezett megnyugtatni a közvéleményt is, hozzátéve: „senkinek sem kellene aggódnia a saját vagy mások biztonságáért, függetlenül vallásától vagy etnikai hovatartozásától, függetlenül attól, hogy itt született vagy a világ más részeiről származik.” Mindezt az mellett volna képes elmondani, hogy Svédországban heti rendszerességgel vannak bandaháborúk miatti robbantások, késelések és lőfegyveres gyilkosságok a bevándorlástól fertőzött területeken, de ezekre az ügyekre nem vesztegetett szót.

Más politikusok azonban támogatásukat fejezték ki a menet mellett.

Gustav Kasselstrand, a parlamenten kívüli szélsőjobboldali Alternatíva Svédországnak (AFS) párt vezetője – amelytől a rosszemlékű Jobbikhoz hasonlóan néppártosodó Svéd Demokraták nyilvánosan elhatárolódtak – a demonstráció előtt arra biztatta az embereket, hogy vegyenek részt rajta.

„Úgy gondolom… pozitív, hogy a svédek emlékeznek a meggyilkolt svédekre. A politikusaink és az újságíróink biztosan nem fogják megtenni helyettünk” – mondta november 15-én.

Számos kritikus azt is megkérdőjelezte, miért engedélyezte a rendőrség a felvonulást, köztük maga Salem önkormányzata is, amely december 3-án fellebbezett a döntés ellen. Ugyanezen a napon ellentüntetést is tartottak.

Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva védte meg a döntést.

„Svédországban széles körű szólásszabadság van, és amennyiben a rend és a biztonság lehetővé teszi, még az extrém és mélységesen kellemetlen nézeteket vallók is tarthatnak tüntetést” – mondta a svéd Aftonbladetnek.

Kövess minket -on és -en!

A melbourne-i nemzetiszocialista Jacob Hersant elmondta: örül, hogy visszanyerte szabadságát, miután letöltötte egyhónapos börtönbüntetését „tiltott náci tisztelgés nyilvános bemutatása” miatt.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

A mai Németország nemzeti szocialista szellemben fölnevelkedett fiataljai talán el sem tudják képzelni azt a világot és azokat az állapotokat, amelyek abban az időben uralkodtak, amikor tort ült a német birodalomban a weimari szellem.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

1933 az egykori Szovjetunió történelmének talán legsötétebb éve volt (pedig elég erős a mezőny ebben a versenyben).

Brüsszelben a különleges egységek tartottak házkutatást a NATION nevű belga nacionalista párt volt vezetőjénél, Hervé Van Laethemnél. Otthonát átkutatták, őrizetbe vették, majd hosszas kihallgatás után végül vádemelés nélkül elengedték, de a telefonját és a laptopját lefoglalták.

A hatóságok szerint a szélsőjobboldali „Letzte Verteidigungswelle” (Utolsó Védelmi Hullám) csoport célja Németország demokratikus rendszerének összeomlasztása.

Június 1-jén, szombat hajnalban az ausztrál National Socialist Network tagjai gyülekeztek a melbourni Northland Bevásárlóközpont előtt, hogy fehér fajvédő tüntetést tartsanak.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Az utóbbi időben a népességszám alakulása a migrációs politika, a gazdaság és az összeesküvés-elméletek középpontjába került. Egyesek úgy vélik, hogy a fehér országoknak milliószámra kell idegeneket befogadniuk, mert a születési arányszámuk túl alacsony, mások arra buzdítják a fehéreket (és csak őket), hogy a bolygó megmentése érdekében egyáltalán ne szaporodjanak.

Az Olasz Zsidó Hitközségek Uniója (UCEI), valamint a Milánói, Bolognai és Római Zsidó Hitközségek felháborodva ítélik el a milánói, bolognai és római demonstrációkon történteket, amit erőszakos antiszemita incidensek zavartak meg.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.