Kövess minket
-on és
-en!

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.
A svéd nacionalista aktivista Wredström 2000-ben halt meg, miután egy összetűzés során bevándorló hátterű, fiatalkorú bűnözők halálra késelték Stockholm egyik külvárosában, Salemben.
A gyilkosság a szélsőjobboldali mozgalmak egyik jelképévé vált, köztük Svédország legnagyobb nemzetiszocialista csoportja, az Északi Ellenállás Mozgalma számára.
A salemi menetet 2000 és 2011 között minden évben megrendezték, majd fokozatosan kikopott. 2010-ben a jobboldali nacionalista Svéd Demokraták is bejutottak a parlamentbe.
A felvonulás újjáéledése erős kritikát váltott ki liberális politikusok körében, köztük Ulf Kristersson miniszterelnöktől is.
Ez „visszataszító nézetek és az emberi méltóság rettenetes felfogásának megnyilvánulása” – vagdalkozott az esemény után.
Kristersson igyekezett megnyugtatni a közvéleményt is, hozzátéve: „senkinek sem kellene aggódnia a saját vagy mások biztonságáért, függetlenül vallásától vagy etnikai hovatartozásától, függetlenül attól, hogy itt született vagy a világ más részeiről származik.” Mindezt az mellett volna képes elmondani, hogy Svédországban heti rendszerességgel vannak bandaháborúk miatti robbantások, késelések és lőfegyveres gyilkosságok a bevándorlástól fertőzött területeken, de ezekre az ügyekre nem vesztegetett szót.
Más politikusok azonban támogatásukat fejezték ki a menet mellett.
Gustav Kasselstrand, a parlamenten kívüli szélsőjobboldali Alternatíva Svédországnak (AFS) párt vezetője – amelytől a rosszemlékű Jobbikhoz hasonlóan néppártosodó Svéd Demokraták nyilvánosan elhatárolódtak – a demonstráció előtt arra biztatta az embereket, hogy vegyenek részt rajta.
„Úgy gondolom… pozitív, hogy a svédek emlékeznek a meggyilkolt svédekre. A politikusaink és az újságíróink biztosan nem fogják megtenni helyettünk” – mondta november 15-én.
Számos kritikus azt is megkérdőjelezte, miért engedélyezte a rendőrség a felvonulást, köztük maga Salem önkormányzata is, amely december 3-án fellebbezett a döntés ellen. Ugyanezen a napon ellentüntetést is tartottak.
Gunnar Strömmer svéd igazságügyi miniszter a szólásszabadságra hivatkozva védte meg a döntést.
„Svédországban széles körű szólásszabadság van, és amennyiben a rend és a biztonság lehetővé teszi, még az extrém és mélységesen kellemetlen nézeteket vallók is tarthatnak tüntetést” – mondta a svéd Aftonbladetnek.























