Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Manapság valószínűleg a „holokauszt tagadása” és a „náci bűnök kisebbítése” miatt beperelnék Mihail Gorbacsovot, ha most vallaná be, hogy nem a németek, hanem a szovjetek mészároltak Katynban.

A bolevisták által felkészített „hiteles szemtanúk” százai állították negyven éven át, hogy a Nürnbergben kivégzett német vezetők voltak felelősek a népirtásért. Majd 1989-ben kinyitották az archívumokat, amelyek alapján át kellett írni a történelemkönyveket. 

1943. áprilisában a Német Távirati Iroda jelenti: A meggyilkolt lengyel tisztek ügye továbbra is foglalkoztatja a vizsgálattal megbízott illetékeseket.

A holttestek kilétének megállapítása lengyel hozzáértők közreműködésével tovább tart. Azonkívül széleskörű vizsgálat indult a tanúk beható kihallgatása és szemtanúk pontos feljegyzései alapján is. A kihallgatott egyének egyöntetűen vallják, hogy a lengyel tisztek gyilkosai egytől egyig zsidók voltak, és a GPU kivégző csapatai felett zsidó tényezők parancsnokoltak.

 Azt a megállapítást, hogy a hadifogoly lengyel tiszteket zsidó GPU-ügynökök lőtték agyon, a vallomások alapján a következő részletekkel egészítik ki illetékes helyen: A szmolenszki GPU-biztosság volt alkalmazottainak vallomása szerint a GPU vezetősége 1940. márciusában és áprilisában a 12 000 lengyel tiszt katyn-erdei agyonlövetésekor több biztost küldött ki a minszki GPU-biztosságról.

A szmolenszki biztosi hivatalból a vallomások szerint négy GPU-tisztviselőt küldtek ki a lengyel tisztek agyonlövetésére, Lew Rybakot, Chaim Finberget, Abram Borisszovicsot és Pável Borzdinszkit. A gnesdowei pályaudvaron vették át a fogolyszállítmányokat, és onnan a kivégzés színhelyére kísérték. Később azzal hencegtek ezek a GPU-tisztviselők, hogy 17 éves lengyel zászlósok keservesen sírni kezdtek kivégzésük előtt, és nagy pénzeket, valamint értéktárgyakat kínáltak nekik, amelyeket csizmájukba varrva takargattak, ha megmentik életüket.

(1943. április 15. MTI - Berlin)

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

Egy szentesi patrióta még tavaly decemberben az ablakában tett közszemlére egy horogkeresztes zászlót, emiatt „önkényuralmi jelkép” használatának vétsége miatt ütöttek rajta otthonában.

A gyűlést az egyik római lakótelepen rendezték az Olasz Szociális Mozgalom (Movimento Sociale Italiano) nevű fasiszta ifjúsági szervezet két tagja 1978-as meggyilkolásának emlékére.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Egy viking nő lépett először partra az Újvilágban, méghozzá Kolumbusz előtt félezer évvel. De nemcsak Amerika felfedezésében volt az első, hanem abban is, hogy ott adott életet fiának, aki az első fehér gyermekként született a kontinensen, több mint 500 évvel Virgina Dare előtt.

Mi, összegyűjtött fiatalok 1944. december 24-én, karácsony napján indultunk el Kéthelyről Csehszlovákián és Németországon keresztül: 1945 májusában érkeztünk meg a felső-ausztriai altheimi átmeneti táborba, amelyben már mintegy 30-35 000 fő tartózkodott.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A szélsőliberális-zsidó Euronews azon örvendezik, hogy egy belgiumi flamand „szélsőjobboldali” aktivistát ítélt el a helyi bíróság, pusztán azért, mert gyakorolta a szólásszabadsághoz való jogát. Ez természetesen „jogállami” megoldásnak számít Brüsszelben.

Lezajlott tehát a szűk körű izraeli–palesztin fogolycsere, amelynek keretében Izrael „biztonsági okokból” bebörtönzött palesztin nőket és fiatalkorúakat bocsátott szabadon.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.

A 84 éves Bosnyák Imrét, a Nyilaskeresztes Párt egykori propagandistáját, 1997. augusztus 24-én temették a Rákoskeresztúri köztemető 298-as parcellájába.

Gabriele Marchesi szabadonengedéséről a milánói fellebbviteli bíróság döntött, amely elutasította Magyarország kiadatásra vonatkozó kérését, írja a Magyar Jelen a Milano.corriere.it nyomán.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.