Kövess minket -on és -en!

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

A Sellafield atomerőmű munkása aggodalmát fejezte ki a tömeges bevándorlással kapcsolatban, és többek között kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiról, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt: "Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban".

Miközben ez már most valóság:

Miután előállították a férfit, bocsánatot kért, és eltávolította a "sértő tartalmakat". Lee Dunnt ellen ellenére augusztusban nyolc hét börtönre ítélték "sértő és rasszista tartalom online megosztásáért".

Az atomerőmű munkása csak egyike azoknak a briteknek, akikre az elmúlt hetekben lecsapott a rendőrség "online gyűlöletkeltésért". A zavargásokkal kapcsolatban eddig több mint ezer személyt állítottak elő, akik közül sokakat nem a tüntetéseken való részvételért, hanem online tartalmak megosztásáért ítéltek el.

Angliában a kormányzat és a sajtó is elsősorban a közösségi oldalakat hibáztatta a ruandai gyilkolászása után elszabadult migránsellenes indulatokért.

Keir Starmer brit miniszterelnök augusztus elsején beszédet tartott, amelyben a szélsőjobboldalt nevezte meg a zavargások felelőseként, és kijelentette: helyre fogják állítani a rendet. Starmer az "online terjedő gyűlöletre" külön kitért: "Hadd szóljak a nagy közösségi oldalakhoz és azokhoz, akik üzemeltetik őket: a nyilvánvalóan online gerjesztett erőszak is bűncselekmény, amely az önök fenségterületén történik. A törvényt mindenhol be kell tartani" – jelentette ki.

A rendőrség keményen fellépett a huligánok és a tüntetők ellen, ezt követően azonban a hatóságok figyelme az online tartalmakra irányult.

Augusztus elején két férfival kezdődött azoknak a sora, akiket a zavargások alatti bejegyzéseikért ítéltek el – írja a Sky News. A brit Jordan Parlourt 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert arra buzdított másokat, hogy vegyenek célba egy menedékkérőket és menekülteket befogadó szállodát. Nem sokkal később egy Tyler Kay nevű férfit is 28 hónapra börtönbe zártak, mert arra szólított fel az ismerőseit, hogy gyújtsák fel a menedékkérőknek otthont adó szállodákat. Parlour bejegyzését összesen hat ember lájkolta, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel több mint ezer ismerőse volt, így sok emberhez eljuthatott. Bár egyik férfi sem volt jelen a zavargásokon, mindketten súlyos büntetést kaptak gyűlölködő posztjaikért.

Nagy port kavart egy Julie Sweeney nevű 53 éves nő esete, akit 15 hónap börtönbüntetésre ítéltek, amiért egy Facebook-bejegyzést írt, amiben megosztotta egy mecset fotóját, és azt írta, hogy "fel kellene azt robbantani a benne levő felnőttekkel együtt". Több brit publicista írt Sweeney ügyéről, és elismerték ugyan, hogy a megjegyzései gyűlölködők voltak, de túlkapásnak titulálták a börtönbüntetést.

Michael Deacon, a Telegraph publicistája arra is rámutatott, hogy azok az embereknek, akik elrendelték az "online gyűlölet" miatti letartóztatásokat, kicsit magukba nézhetnének: "Ha az emberek börtönbe kerülhetnek olyan üzenetek közzétételéért, amelyek látszólag az erőszakot népszerűsítik, akkor vajon mi lesz az egészségügyi miniszterrel? 2009-ben, néhány évvel azelőtt, hogy munkáspárti képviselő lett, Wes Streeting a Daily Mail egyik megosztó cikkére reagált a Twitteren, és azt írta: »Semmi természetes nem lenne Jan Moir halálában, ha a bigott vén szatyrot egy vonat alá lökném.«" Streening 2022-ben kért csak bocsánatot, miután szembesítették korábbi bejegyzésével.

A publicista hozzátette: "Ha mindenkit be fogunk börtönözni, aki a pillanat hevében posztolt valami ostobaságot, mértéktelenséget vagy félreérthetőt a közösségi médiában, akkor a Munkáspártnak fel kell adnia az 1,5 millió új otthon építésére tett ígéretét – és helyette 1,5 millió új börtönt kell építenie."

Azonban a Starmer-kormány fellépése az "online gyűlölet" ellen egyáltalán nem precedens nélküli – írta a Spiked oldalán Tom Slater, aki szerint Anglia már hatvan éve kísérletezik a különböző "gyűlöletellenes" szabályozásokkal.

Az újságíró megjegyzi: ma már bűncselekmény Angliában a "vallási gyűlöletre való felbujtás", a "súlyosan sértő" online kommunikáció, és mint írja: a rendőrség rendszeresen zaklat nőket, mert férfiakat férfinak neveznek az interneten. Hozzáteszi: a The Times 2017-ben végzett kutatása szerint naponta kilenc embert tartóztattak le "állítólag sértő üzenetek online közzététele miatt". Slater szerint a rendőrség fellépése beleillik az elmúlt évek sormintájába.

A brit kormányt azonban nemcsak kritikák érték a kemény fellépés miatt. Több médium és újságíró elismerően nyilatkozott a letartóztatásokról, sőt többen elkezdték a rendőrség figyelmét ráirányítani a szerintük gyűlöletkeltő tartalmakra. Ilyen támadás középpontjába került Nigel Farage Reform párti képviselő és Douglas Murray brit szerző is az X-en, akiket több újságíró a rendőrség figyelmébe ajánlott. Murray korábban már több cikkében és könyvében rámutatott: a "gyűlölet elleni fellépés" sokszor csak a másodlagos problémára reagál (jelen esetben a másodlagos probléma az erőszakos zavargás). Viszont az elsődleges problémára, vagyis a tömeges bevándorlásra és az ebből fakadó konfliktusokra nem akarnak reagálni a kormányok.

A CNBC szerint a brit kormány felül fogja vizsgálni az online gyűlöletkeltéssel és a dezinformációval kapcsolatos szabályait, és határozottabb fellépést szeretnének a közösségi oldalaktól is. Ez tehát azt is jelenti, hogy az ami jelenleg zajlik, az csak a kezdet.

Kövess minket -on és -en!

Ma a fehérek – egyelőre még csak Nyugaton – egy lealacsonyító rendszer áldozatai, amelynek egy monomániásan ismételgetett vád, a rasszizmus az alapja.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Azoknak, akiket aggaszt egy világháború esélye, van egy jó hírem. Nem lesz világháború. Legalábbis mostanában nem. Egyszerűen azért nem, mert az Egyesült Államoknak hiányzik hozzá az ereje.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.

Egy ottawai nemzetiszocialistát elítéltek az miatt, hogy „gyűlöletet, félelmet és megosztottságot keltett”, amikor segített létrehozni fajvédő toborzóvideókat és más fehér nacionalista propagandát a mostanra megszűnt szélsőjobboldali Atomwaffen division számára.

Kilenc embert vettek őrizetbe, állítólagos „fegyvereket” és nemzetiszocialista emléktárgyakat foglaltak le, miután egy csoport Adolf Hitler születésnapját ünnepelte egy angliai pubban.

„Ezzel az aláírással a német nép és a német haderő, tetszik vagy sem, a győztesek kezébe adta magát” – nyilatkozta letörten Alfred Jodl vezérezredes Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges haderők európai főparancsnokának reimsi főhadiszállásán, 1945. május 7-én.

A második világháború hadtörténetét vizsgálva, pusztán a tények alapján megállapíthatjuk, hogy a döntő katonai események a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom és a Szovjetunió 1941 és 1945 között megvívott világnézeti háborúja keretében, a keleti fronton zajlottak le.

2024 nyarán és őszén a Norsk Institutt for Kulturminneforskning (NIKU), a kulturális örökséggel foglalkozó független kutatóközpont régészei a Tønsbergben lévő helyszínen ásatásokat végeztek néhány utcai csatorna korszerűsítésével kapcsolatos munkálatok előtt.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Beregszászon voltam 1944 októbere elején, amikor az oroszok bekerítették a várost. Levetettük a katonaruhát, és civilben – amit a lakosságtól kaptunk – elindultunk hazafelé.

Nem biztos, hogy egyáltalán érdemes még szót vesztegetni a franciaországi parlamenti választásokra, legfeljebb néhány groteszk jelenségre azok apropóján.

Mi a magyarság jelenlegi helyzete a pozsonyi csata tükrében? Szinte lehetetlen vállalkozás a megfogalmazott kérdésre minden igényt kielégítő válaszokat adni, de ugyanilyen lehetetlen, hogy nemzeti érzelmű magyar ember ne gondolkodna el ezeken az összefüggéseken ezekben a napokban.