Migránsellenes bejegyzésekért börtön jár Nagy-Britanniában

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

A Sellafield atomerőmű munkása aggodalmát fejezte ki a tömeges bevándorlással kapcsolatban, és többek között kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiról, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt: "Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban".

Miközben ez már most valóság:

Események

Miután előállították a férfit, bocsánatot kért, és eltávolította a "sértő tartalmakat". Lee Dunnt ellen ellenére augusztusban nyolc hét börtönre ítélték "sértő és rasszista tartalom online megosztásáért".

Az atomerőmű munkása csak egyike azoknak a briteknek, akikre az elmúlt hetekben lecsapott a rendőrség "online gyűlöletkeltésért". A zavargásokkal kapcsolatban eddig több mint ezer személyt állítottak elő, akik közül sokakat nem a tüntetéseken való részvételért, hanem online tartalmak megosztásáért ítéltek el.

Angliában a kormányzat és a sajtó is elsősorban a közösségi oldalakat hibáztatta a ruandai gyilkolászása után elszabadult migránsellenes indulatokért.

Keir Starmer brit miniszterelnök augusztus elsején beszédet tartott, amelyben a szélsőjobboldalt nevezte meg a zavargások felelőseként, és kijelentette: helyre fogják állítani a rendet. Starmer az "online terjedő gyűlöletre" külön kitért: "Hadd szóljak a nagy közösségi oldalakhoz és azokhoz, akik üzemeltetik őket: a nyilvánvalóan online gerjesztett erőszak is bűncselekmény, amely az önök fenségterületén történik. A törvényt mindenhol be kell tartani" – jelentette ki.

A rendőrség keményen fellépett a huligánok és a tüntetők ellen, ezt követően azonban a hatóságok figyelme az online tartalmakra irányult.

Augusztus elején két férfival kezdődött azoknak a sora, akiket a zavargások alatti bejegyzéseikért ítéltek el – írja a Sky News. A brit Jordan Parlourt 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert arra buzdított másokat, hogy vegyenek célba egy menedékkérőket és menekülteket befogadó szállodát. Nem sokkal később egy Tyler Kay nevű férfit is 28 hónapra börtönbe zártak, mert arra szólított fel az ismerőseit, hogy gyújtsák fel a menedékkérőknek otthont adó szállodákat. Parlour bejegyzését összesen hat ember lájkolta, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel több mint ezer ismerőse volt, így sok emberhez eljuthatott. Bár egyik férfi sem volt jelen a zavargásokon, mindketten súlyos büntetést kaptak gyűlölködő posztjaikért.

Hírek

Nagy port kavart egy Julie Sweeney nevű 53 éves nő esete, akit 15 hónap börtönbüntetésre ítéltek, amiért egy Facebook-bejegyzést írt, amiben megosztotta egy mecset fotóját, és azt írta, hogy "fel kellene azt robbantani a benne levő felnőttekkel együtt". Több brit publicista írt Sweeney ügyéről, és elismerték ugyan, hogy a megjegyzései gyűlölködők voltak, de túlkapásnak titulálták a börtönbüntetést.

Michael Deacon, a Telegraph publicistája arra is rámutatott, hogy azok az embereknek, akik elrendelték az "online gyűlölet" miatti letartóztatásokat, kicsit magukba nézhetnének: "Ha az emberek börtönbe kerülhetnek olyan üzenetek közzétételéért, amelyek látszólag az erőszakot népszerűsítik, akkor vajon mi lesz az egészségügyi miniszterrel? 2009-ben, néhány évvel azelőtt, hogy munkáspárti képviselő lett, Wes Streeting a Daily Mail egyik megosztó cikkére reagált a Twitteren, és azt írta: »Semmi természetes nem lenne Jan Moir halálában, ha a bigott vén szatyrot egy vonat alá lökném.«" Streening 2022-ben kért csak bocsánatot, miután szembesítették korábbi bejegyzésével.

A publicista hozzátette: "Ha mindenkit be fogunk börtönözni, aki a pillanat hevében posztolt valami ostobaságot, mértéktelenséget vagy félreérthetőt a közösségi médiában, akkor a Munkáspártnak fel kell adnia az 1,5 millió új otthon építésére tett ígéretét – és helyette 1,5 millió új börtönt kell építenie."

Azonban a Starmer-kormány fellépése az "online gyűlölet" ellen egyáltalán nem precedens nélküli – írta a Spiked oldalán Tom Slater, aki szerint Anglia már hatvan éve kísérletezik a különböző "gyűlöletellenes" szabályozásokkal.

Az újságíró megjegyzi: ma már bűncselekmény Angliában a "vallási gyűlöletre való felbujtás", a "súlyosan sértő" online kommunikáció, és mint írja: a rendőrség rendszeresen zaklat nőket, mert férfiakat férfinak neveznek az interneten. Hozzáteszi: a The Times 2017-ben végzett kutatása szerint naponta kilenc embert tartóztattak le "állítólag sértő üzenetek online közzététele miatt". Slater szerint a rendőrség fellépése beleillik az elmúlt évek sormintájába.

A brit kormányt azonban nemcsak kritikák érték a kemény fellépés miatt. Több médium és újságíró elismerően nyilatkozott a letartóztatásokról, sőt többen elkezdték a rendőrség figyelmét ráirányítani a szerintük gyűlöletkeltő tartalmakra. Ilyen támadás középpontjába került Nigel Farage Reform párti képviselő és Douglas Murray brit szerző is az X-en, akiket több újságíró a rendőrség figyelmébe ajánlott. Murray korábban már több cikkében és könyvében rámutatott: a "gyűlölet elleni fellépés" sokszor csak a másodlagos problémára reagál (jelen esetben a másodlagos probléma az erőszakos zavargás). Viszont az elsődleges problémára, vagyis a tömeges bevándorlásra és az ebből fakadó konfliktusokra nem akarnak reagálni a kormányok.

A CNBC szerint a brit kormány felül fogja vizsgálni az online gyűlöletkeltéssel és a dezinformációval kapcsolatos szabályait, és határozottabb fellépést szeretnének a közösségi oldalaktól is. Ez tehát azt is jelenti, hogy az ami jelenleg zajlik, az csak a kezdet.

Hírek

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A rendőrök elfogták két feltételezett kivitelezőjét a hétfőn történt józsefvárosi rajtaütésnek, ahol öt-hat kapucnis, feketébe öltözött aktivista vette kezelésbe a Fáklya nevű szélsőséges baloldali szervezet vetítését a józsefvárosi „Kesztyűgyár” nevezetű közösségi házban.

Antonio Tajani olasz külügyminiszter és Carlo Nordio igazságügy-miniszter közös közleményt adott ki arról, hogy tiszteletben tartják Magyarország szuverenitását, és nem avatkoznak bele a letartóztatásban lévő olasz antifa-terrorista ellen zajló eljárásba.

Mecklenburg-Elő-Pomerániában egy 16 éves lányt három rendőr hirtelen kivezetett az osztályból az osztálytársai szeme láttára. A „bűne”, hogy azt írta TikTokon, Németország a hazája, és nem csak egy hely a térképen. A diákot a saját igazgatója jelentette fel, a rendőrség agymosást is végez rajta, írja a Kuruc.info a Junge Freiheit nyomán.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

A vérzivataros 20. század során több híres és hírhedt személyiség is megfordult a szegedi Csillag börtön celláiban.

Ami Magyarországon az 1945-ös budavári kitörés évfordulója, a Becsület Napja, az Bulgáriában a Lukov-menet.

Az tény, hogy november 4-én hajnalban a szovjet csapatok ismét rátörtek Budapestre, Nagy Imre a Jugoszláv nagykövetségre menekült. Az viszont egyáltalán nem igaz, hogy ezen a napon leverték volna a szabadságharcot. Sőt.

A világ legnagyobb darabszámban eladott autójának számító, a történelemben először húszmillió példányban legyártott, egy korszak jelképének is tekinthető Volkswagen Bogár ötlete Hitler fejéből pattant elő, a terveket pedig Ferdinand Porsche készítette. 

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Magántermészetű programok és a propagandagépezet irányításának helyszíne volt a Haus am Bogensee, Joseph Goebbels egykori villája. 

Kannibálszigetnek vagy a halál szigetének nevezik a Szibériában, az Ob folyó mentén található Nazino-szigetet, amely a sztálini terror egyik legsötétebb fejezetének helyszínéül szolgált.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

1944. augusztus 23-án Románia hivatalosan kapitulált, és hátba támadta addigi szövetségeseit, a német és magyar csapatokat.

A rendszergazdák és médialakájaik kincstári hurráoptimizmusa ellenére egyre mélyül a válság az Egyesült Államokban, ezzel együtt fokozódik a társadalmi/etnikai feszültség és növekszik az establishment nyugtalansága.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

Joszif Sztálin 1953-ig volt a Szovjetunió vezetője. A véres diktátort 74 évesen Moszkvában érte a halál, abban az otthonában - dácsájában -, ahol élete utolsó két évtizedének jelentős részét töltötte.

1944. október kilencedikétől kezdett el kibontakozni Debrecen és a Hortobágy térségében az a három hétig tartó ütközet, amely a kurszki csata után a második világháború legnagyobb páncélos összecsapása volt.

A birodalmi légügyi biztos, légi közlekedési miniszter, Luftwaffe-parancsnok, fővadász- és főerdőmester Hermann Wilhelm Göring útja 1946-ban ért véget, autója azonban gördült tovább.

1944. december 16-án kezdődött a második világháború utolsó nagy német offenzívája a nyugati fronton, a belgiumi Ardennekben.

A hadtestet 1943 júliusában hozták létre az 1942. június 1-től szervezett, majd három hónap múlva hadrendi szám nélkül, egyszerűen SS-páncéloshadtestnek elkeresztelt parancsnokság átnevezésével.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

Olaszországot hosszú ideig csak ugródeszkának használták az Afrikából a Földközi-tengeren keresztül illegálisan Európába özönlő magasan képzett szakemberek, pedig a köztudottan elmaradott dél-európai országnak is égető szüksége van harmadik világbeli atomfizikusokra, érsebészekre és elektromérnökökre.

Dél-Afrika abban is látványos kudarcot vallott, amiben a leginkább példamutatónak kellett volna lennie.

Nagyravágyó terveit mérnöki pontossággal hajtotta végre, vezetői képességeit senki sem merte kétségbe vonni, de a portyák során sem ismerte a könyörületet.