Migránsellenes bejegyzésekért börtön jár Nagy-Britanniában

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

A Sellafield atomerőmű munkása aggodalmát fejezte ki a tömeges bevándorlással kapcsolatban, és többek között kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiról, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt: "Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban".

Miközben ez már most valóság:

Fókusz

Miután előállították a férfit, bocsánatot kért, és eltávolította a "sértő tartalmakat". Lee Dunnt ellen ellenére augusztusban nyolc hét börtönre ítélték "sértő és rasszista tartalom online megosztásáért".

Az atomerőmű munkása csak egyike azoknak a briteknek, akikre az elmúlt hetekben lecsapott a rendőrség "online gyűlöletkeltésért". A zavargásokkal kapcsolatban eddig több mint ezer személyt állítottak elő, akik közül sokakat nem a tüntetéseken való részvételért, hanem online tartalmak megosztásáért ítéltek el.

Angliában a kormányzat és a sajtó is elsősorban a közösségi oldalakat hibáztatta a ruandai gyilkolászása után elszabadult migránsellenes indulatokért.

Keir Starmer brit miniszterelnök augusztus elsején beszédet tartott, amelyben a szélsőjobboldalt nevezte meg a zavargások felelőseként, és kijelentette: helyre fogják állítani a rendet. Starmer az "online terjedő gyűlöletre" külön kitért: "Hadd szóljak a nagy közösségi oldalakhoz és azokhoz, akik üzemeltetik őket: a nyilvánvalóan online gerjesztett erőszak is bűncselekmény, amely az önök fenségterületén történik. A törvényt mindenhol be kell tartani" – jelentette ki.

A rendőrség keményen fellépett a huligánok és a tüntetők ellen, ezt követően azonban a hatóságok figyelme az online tartalmakra irányult.

Augusztus elején két férfival kezdődött azoknak a sora, akiket a zavargások alatti bejegyzéseikért ítéltek el – írja a Sky News. A brit Jordan Parlourt 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert arra buzdított másokat, hogy vegyenek célba egy menedékkérőket és menekülteket befogadó szállodát. Nem sokkal később egy Tyler Kay nevű férfit is 28 hónapra börtönbe zártak, mert arra szólított fel az ismerőseit, hogy gyújtsák fel a menedékkérőknek otthont adó szállodákat. Parlour bejegyzését összesen hat ember lájkolta, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel több mint ezer ismerőse volt, így sok emberhez eljuthatott. Bár egyik férfi sem volt jelen a zavargásokon, mindketten súlyos büntetést kaptak gyűlölködő posztjaikért.

Jelentések

Nagy port kavart egy Julie Sweeney nevű 53 éves nő esete, akit 15 hónap börtönbüntetésre ítéltek, amiért egy Facebook-bejegyzést írt, amiben megosztotta egy mecset fotóját, és azt írta, hogy "fel kellene azt robbantani a benne levő felnőttekkel együtt". Több brit publicista írt Sweeney ügyéről, és elismerték ugyan, hogy a megjegyzései gyűlölködők voltak, de túlkapásnak titulálták a börtönbüntetést.

Michael Deacon, a Telegraph publicistája arra is rámutatott, hogy azok az embereknek, akik elrendelték az "online gyűlölet" miatti letartóztatásokat, kicsit magukba nézhetnének: "Ha az emberek börtönbe kerülhetnek olyan üzenetek közzétételéért, amelyek látszólag az erőszakot népszerűsítik, akkor vajon mi lesz az egészségügyi miniszterrel? 2009-ben, néhány évvel azelőtt, hogy munkáspárti képviselő lett, Wes Streeting a Daily Mail egyik megosztó cikkére reagált a Twitteren, és azt írta: »Semmi természetes nem lenne Jan Moir halálában, ha a bigott vén szatyrot egy vonat alá lökném.«" Streening 2022-ben kért csak bocsánatot, miután szembesítették korábbi bejegyzésével.

A publicista hozzátette: "Ha mindenkit be fogunk börtönözni, aki a pillanat hevében posztolt valami ostobaságot, mértéktelenséget vagy félreérthetőt a közösségi médiában, akkor a Munkáspártnak fel kell adnia az 1,5 millió új otthon építésére tett ígéretét – és helyette 1,5 millió új börtönt kell építenie."

Azonban a Starmer-kormány fellépése az "online gyűlölet" ellen egyáltalán nem precedens nélküli – írta a Spiked oldalán Tom Slater, aki szerint Anglia már hatvan éve kísérletezik a különböző "gyűlöletellenes" szabályozásokkal.

Az újságíró megjegyzi: ma már bűncselekmény Angliában a "vallási gyűlöletre való felbujtás", a "súlyosan sértő" online kommunikáció, és mint írja: a rendőrség rendszeresen zaklat nőket, mert férfiakat férfinak neveznek az interneten. Hozzáteszi: a The Times 2017-ben végzett kutatása szerint naponta kilenc embert tartóztattak le "állítólag sértő üzenetek online közzététele miatt". Slater szerint a rendőrség fellépése beleillik az elmúlt évek sormintájába.

A brit kormányt azonban nemcsak kritikák érték a kemény fellépés miatt. Több médium és újságíró elismerően nyilatkozott a letartóztatásokról, sőt többen elkezdték a rendőrség figyelmét ráirányítani a szerintük gyűlöletkeltő tartalmakra. Ilyen támadás középpontjába került Nigel Farage Reform párti képviselő és Douglas Murray brit szerző is az X-en, akiket több újságíró a rendőrség figyelmébe ajánlott. Murray korábban már több cikkében és könyvében rámutatott: a "gyűlölet elleni fellépés" sokszor csak a másodlagos problémára reagál (jelen esetben a másodlagos probléma az erőszakos zavargás). Viszont az elsődleges problémára, vagyis a tömeges bevándorlásra és az ebből fakadó konfliktusokra nem akarnak reagálni a kormányok.

A CNBC szerint a brit kormány felül fogja vizsgálni az online gyűlöletkeltéssel és a dezinformációval kapcsolatos szabályait, és határozottabb fellépést szeretnének a közösségi oldalaktól is. Ez tehát azt is jelenti, hogy az ami jelenleg zajlik, az csak a kezdet.

Elemzések

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Letiltotta a YouTube egy portugál szélsőjobboldali szervezet fiókját a „gyűlöletbeszédet tiltó irányelvek folyamatos megsértése miatt”.

A katonai kíséretek a kora középkor hadviselésének meghatározó szerveződései voltak, harcos fiatal férfiak egy karizmatikus vezető köré gyűlve vettek részt a személyes dicsőséget és vagyonszerzést ígérő hadjáratokban.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb etnikai zavargásai rázták meg az Egyesült Királyságot. Az angol társadalom megcsömörlött az illegális bevándorlás és a multikulturalizmus negatív következményeitől. A polgárháború azonban még várat magára.

A közelmúltban derült ki, hogy a Pest vármegyei Szigetszentmártonban 1944 novemberében négy huszárt temettek el, akik a Csepel-sziget védelmében haltak hősi halált.

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

A szlovák Speciális Büntetőbíróság (ŠTS) hat év börtönbüntetésre ítélte Marián Magátot, akit törvénybe ütköző gondolatok kifejtésével kapcsolatos vádpontokban bűnösnek találtak.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

A komáromi várból indított szerelvény foglyait 1945. május 26-án rakták ki Cegléden. Vérhasgyanúsak voltunk, ezért nem mertek továbbvinni. 

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Joachim (Jochen) Peiper 1915. január 30-án született Berlinben. Apja is katonaként élte le az életét, igy a fiatal Jochen a katonás életet hamar megtanulta.

Zsidó-liberális megbotránkoztatást váltott ki a jelenleg az Atlético Madridban futballozó Marcos Llorente és a már visszavonult spanyol labdarúgó, Ibai Gómez által promotált új spanyol kávémárka.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A gyűjtőtáborba kerülésünk után napokon belül szájról szájra járt a hír, hogy itt kapjuk meg azt az igazoló papírt, amivel biztonságosan hazaindulhatunk. 

1945 telén tekintettel az önkéntesek magas számára, a magyar Honvédelmi Minisztérium kezdeményezésére Neuhammerben a Waffen-SS második magyar fegyveres-gránátoshadosztályának felállításába kezdtek.

Sokan ma már nem is tudják, hogy a német nemzetiszocialisták "találták fel" az autópályát, a híres autobahnt, s az építkezéseknek köszönhetően lényegében felszámolták a tömeges munkanélküliséget Németországban.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

1944. december 24-étől 1945. február 11-éig a magyarnémet helyőrség 50 napon keresztül szállt szembe a Budapestet ostromló, hatalmas túlerőben levő szovjet hadsereggel, de február 11-én sem adta meg magát, hanem kitörést hajtott végre északi-északnyugati irányba a szovjet ostromgyűrűn keresztül.

Ceausescuék híre természetesen Nagy-Britanniáig is elért, ám 1978-ban a brit külügyminisztérium nyomására Erzsébet királynő kénytelen volt meghívni magához a román diktátort és feleségét.

Egy búvárrégész elmondása szerint úgy belesüllyedtek a Balaton alján az iszapba, hogy csak a lövegtornyok és az ágyúcsövek látszanak ki belőle.

Hadrendi száma ellenére nem az I. SS-Panzerkorps "Leibstandarte" volt a Waffen-SS első páncéloshadteste.

A nemzetiszocialista Németország kiképző cirkálói szinte évi rendszerességgel tűntek fel a dél-chilei fjordoknál, amelyek a német admiralitás szemében Norvégia földrajzi ikerpárját jelentették, ahol feltűnés nélkül gyakorlatozhattak.

Bestiális kivégzését követően Olaszország fasiszta vezetőjének holtteste számos hányattatáson ment keresztül, mire állandó nyughelyére került.

Az Egy nő Berlinben (A Woman In Berlin) című film a német újságíró, Marta Hillers naplójából készült, és bemutatja mindazokat a borzalmakat, amelyeket a Vörös Hadsereg katonái követtek el a Harmadik Birodalom fővárosában 1945 áprilisában és májusában.

Az angolszász szövetségesek 1943 nyarán elkezdett és a második világháború végéig megállás nélkül folytatott hadászati bombázóoffenzívája füstölgő romhalmazzá változtatta Németországot, ami bosszúért kiáltott az égre.