Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén az angliai tüntetések közepette megosztott három bejegyzést a Facebook-oldalán. 

A Sellafield atomerőmű munkása aggodalmát fejezte ki a tömeges bevándorlással kapcsolatban, és többek között kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiról, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt: "Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban".

Miközben ez már most valóság:

Miután előállították a férfit, bocsánatot kért, és eltávolította a "sértő tartalmakat". Lee Dunnt ellen ellenére augusztusban nyolc hét börtönre ítélték "sértő és rasszista tartalom online megosztásáért".

Az atomerőmű munkása csak egyike azoknak a briteknek, akikre az elmúlt hetekben lecsapott a rendőrség "online gyűlöletkeltésért". A zavargásokkal kapcsolatban eddig több mint ezer személyt állítottak elő, akik közül sokakat nem a tüntetéseken való részvételért, hanem online tartalmak megosztásáért ítéltek el.

Angliában a kormányzat és a sajtó is elsősorban a közösségi oldalakat hibáztatta a ruandai gyilkolászása után elszabadult migránsellenes indulatokért.

Keir Starmer brit miniszterelnök augusztus elsején beszédet tartott, amelyben a szélsőjobboldalt nevezte meg a zavargások felelőseként, és kijelentette: helyre fogják állítani a rendet. Starmer az "online terjedő gyűlöletre" külön kitért: "Hadd szóljak a nagy közösségi oldalakhoz és azokhoz, akik üzemeltetik őket: a nyilvánvalóan online gerjesztett erőszak is bűncselekmény, amely az önök fenségterületén történik. A törvényt mindenhol be kell tartani" – jelentette ki.

A rendőrség keményen fellépett a huligánok és a tüntetők ellen, ezt követően azonban a hatóságok figyelme az online tartalmakra irányult.

Augusztus elején két férfival kezdődött azoknak a sora, akiket a zavargások alatti bejegyzéseikért ítéltek el – írja a Sky News. A brit Jordan Parlourt 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert arra buzdított másokat, hogy vegyenek célba egy menedékkérőket és menekülteket befogadó szállodát. Nem sokkal később egy Tyler Kay nevű férfit is 28 hónapra börtönbe zártak, mert arra szólított fel az ismerőseit, hogy gyújtsák fel a menedékkérőknek otthont adó szállodákat. Parlour bejegyzését összesen hat ember lájkolta, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel több mint ezer ismerőse volt, így sok emberhez eljuthatott. Bár egyik férfi sem volt jelen a zavargásokon, mindketten súlyos büntetést kaptak gyűlölködő posztjaikért.

Nagy port kavart egy Julie Sweeney nevű 53 éves nő esete, akit 15 hónap börtönbüntetésre ítéltek, amiért egy Facebook-bejegyzést írt, amiben megosztotta egy mecset fotóját, és azt írta, hogy "fel kellene azt robbantani a benne levő felnőttekkel együtt". Több brit publicista írt Sweeney ügyéről, és elismerték ugyan, hogy a megjegyzései gyűlölködők voltak, de túlkapásnak titulálták a börtönbüntetést.

Michael Deacon, a Telegraph publicistája arra is rámutatott, hogy azok az embereknek, akik elrendelték az "online gyűlölet" miatti letartóztatásokat, kicsit magukba nézhetnének: "Ha az emberek börtönbe kerülhetnek olyan üzenetek közzétételéért, amelyek látszólag az erőszakot népszerűsítik, akkor vajon mi lesz az egészségügyi miniszterrel? 2009-ben, néhány évvel azelőtt, hogy munkáspárti képviselő lett, Wes Streeting a Daily Mail egyik megosztó cikkére reagált a Twitteren, és azt írta: »Semmi természetes nem lenne Jan Moir halálában, ha a bigott vén szatyrot egy vonat alá lökném.«" Streening 2022-ben kért csak bocsánatot, miután szembesítették korábbi bejegyzésével.

A publicista hozzátette: "Ha mindenkit be fogunk börtönözni, aki a pillanat hevében posztolt valami ostobaságot, mértéktelenséget vagy félreérthetőt a közösségi médiában, akkor a Munkáspártnak fel kell adnia az 1,5 millió új otthon építésére tett ígéretét – és helyette 1,5 millió új börtönt kell építenie."

Azonban a Starmer-kormány fellépése az "online gyűlölet" ellen egyáltalán nem precedens nélküli – írta a Spiked oldalán Tom Slater, aki szerint Anglia már hatvan éve kísérletezik a különböző "gyűlöletellenes" szabályozásokkal.

Az újságíró megjegyzi: ma már bűncselekmény Angliában a "vallási gyűlöletre való felbujtás", a "súlyosan sértő" online kommunikáció, és mint írja: a rendőrség rendszeresen zaklat nőket, mert férfiakat férfinak neveznek az interneten. Hozzáteszi: a The Times 2017-ben végzett kutatása szerint naponta kilenc embert tartóztattak le "állítólag sértő üzenetek online közzététele miatt". Slater szerint a rendőrség fellépése beleillik az elmúlt évek sormintájába.

A brit kormányt azonban nemcsak kritikák érték a kemény fellépés miatt. Több médium és újságíró elismerően nyilatkozott a letartóztatásokról, sőt többen elkezdték a rendőrség figyelmét ráirányítani a szerintük gyűlöletkeltő tartalmakra. Ilyen támadás középpontjába került Nigel Farage Reform párti képviselő és Douglas Murray brit szerző is az X-en, akiket több újságíró a rendőrség figyelmébe ajánlott. Murray korábban már több cikkében és könyvében rámutatott: a "gyűlölet elleni fellépés" sokszor csak a másodlagos problémára reagál (jelen esetben a másodlagos probléma az erőszakos zavargás). Viszont az elsődleges problémára, vagyis a tömeges bevándorlásra és az ebből fakadó konfliktusokra nem akarnak reagálni a kormányok.

A CNBC szerint a brit kormány felül fogja vizsgálni az online gyűlöletkeltéssel és a dezinformációval kapcsolatos szabályait, és határozottabb fellépést szeretnének a közösségi oldalaktól is. Ez tehát azt is jelenti, hogy az ami jelenleg zajlik, az csak a kezdet.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

A részvevők a legújabb adásban a rasszokról,  a rasszkérdést megközelítő különféle szemléletekről, és egy világnézetileg helyes, egészséges rassztudatról beszélgettek.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Az esztergomi Kaleidoszkóp Házban rendezik a Blanket Hill koncertjét. A luxemburgi antifa zenekar az eseményre készült plakátjával egyértelmű és erőszakos üzenetet fogalmazott meg, mely a tavaly februári támadásokra emlékeztet.

Közvetlenül a II. világháború után Lengyelországban 277 börtönben és 1255 kommunista koncentrációs táborban több mint 200 ezer német származású polgári személyt gyűjtöttek össze, mialatt a vasfüggöny szovjet oldalán 16 millió német származású polgári lakost telepítettek ki.

Az épület sosem készült el, egy részlete azonban modellként mégis megvalósult.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

A jugoszláv légierő 1941. április 7-i szegedi és pécsi légitámadását, az 1941. június 26-i ismeretlen eredetű kassai bombázást, illetve a Budapestet ért 1942. szeptember 4–5-i és 9–10-i éjszakai szovjet légitámadást követően, az ország területének, ipari és közlekedési csomópontjainak rendszeres és folyamatos bombázása 1944. április 3-án vette kezdetét.

Joachim (Jochen) Peiper 1915. január 30-án született Berlinben. Apja is katonaként élte le az életét, igy a fiatal Jochen a katonás életet hamar megtanulta.

Nincs olyan harckocsi a II. világháború történetében, mely a Tigrisnél jobban jelképezné a hitleri Németország páncéloserejének ütőképességét.

Első fokon pénzbüntetéssel sújtotta a Szentesi Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly decemberben egy horogkeresztes zászlót rakott ki lakásának ablakába – tájékoztatta a Csongrád-Csanád Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője az MTI-t.

A szlovák főváros ötödik járásában van Közép-Európa legnagyobb panelnegyede. Az egykori Pozsonyligetfalu területére épült városrésszel a múltat akarták végképp eltörölni a csehszlovák hatóságok, hisz alatta több száz, ezer meggyilkolt magyar, német és szlovák ember tömegsírja van.

Jean-Marie Le Pen-t egy a Blood and Honour mozgalomhoz köthető csoport köszöntötte otthonában, ahol együtt énekeltek az idős hazafival.

Immár 30 év telt el azóta, hogy 1914-ben szerény erőmmel szolgálatba álltam az első világháborúban, amelyet ráerőltettek a Birodalomra.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.