Bűnözőket enged szabadon a brit kormány, hogy legyen hely a nacionalistáknak

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

Bűnözők szabadon engedését tervezi a brit kormány annak érdekében, hogy a börtönök túlzsúfoltsága ne késleltesse a nacionalisták és fehér patrióták megbüntetését, akiket az elmúlt hetek bevándorlásellenes tüntetésein, illetve a brit kormányt kritizáló bejegyzések megosztása miatt tartóztattak le.

Életbe lépett ugyanis a „Korai Hajnal Hadművelet” – írja a BBC.

Lord Timpson börtönügyi miniszter azt mondta, hogy a sürgősségi intézkedések segítenek „kezelni az ország egyes részein tapasztalható nyomást”. A hónap elején Angliában és Észak-Írországban kitört zavargások után több mint 1000 embert tartóztattak le. Az Ügyészség szerint eddig több mint 470 embert vádoltak meg különböző bűncselekményekkel.

Hírek

A legfelháborítóbb esetekben már a közösségi médiában megosztott bejegyzésekért is többéves börtönbüntetést osztogatnak a brit bíróságok.

Az Sick Of It (Elegem Van) nevű X-fiók tulajdonosát, Wayne O'Rourke-ot például három év börtönre ítélték - bejegyzések miatt.

A BBC által a börtönökre vonatkozó adatok elemzéséből kiderült, hogy a börtönöknek mennyire nehéz lesz megbirkózniuk az előzetes letartóztatásban lévő és az újonnan elítélt foglyok hirtelen beáramlásával. Az angliai és walesi börtönrendszer jelenlegi kapacitása 89 191 fogvatartott. Pénteken a börtönök lakossága 87 893 fő volt.

A Korai Hajnal művelet keretében a vádlottakat csak akkor idézik be az elöljárói bíróságra, ha a börtönben van számukra szabad hely. Ez azt jelenti, hogy a bírósági ügyek elhúzódhatnak, és az embereket rendőrségi cellákban tartják vagy óvadék ellenében szabadlábra helyezik, amíg a tárgyalásra várnak. Az Igazságügyi Minisztérium közölte, hogy a lépések nem fogják befolyásolni a rendőrség bűnüldöző képességét, és nem fognak közveszélyes személyeket elengedni.

A tervek szerint összesen 5500 elítéltet fognak kiengedni a börtönükből.

Emellett a csökkenteni fogják azt a minimum időtartamot is, amelyet a feltételes szabadlábra helyezés előtt kötelezően börtönben kell töltenie egy-egy rabnak. Továbbá az intézkedések lehetővé teszik, hogy a bírósági megjelenésre váró vádlottakat rendőrségi cellákban tartsák fogva, amíg több börtönhely nem lesz.

Archívum

Kövess minket: Telegram — X — Vkontakte

A szvasztika, azaz a 90 fokban hajlított ágakkal bíró kereszt fontos szimbólum több egykori és ma is élő hitrendszerben egyaránt. Az idők során jelképezte többek között a jó szerencsét, a teremtés végtelenségét és a legyőzhetetlen, forgó Napot.

Eredménytelennek nevezte az olasz baloldal a Magyarországon fogva tartott antifasiszta terrorista, Ilaria Salis szabadon engedéséért folytatott politikai kampányát Giorgia Meloni miniszterelnök az RAI1-nek adott televíziós interjúban.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

A tábori lelkész letörten lépett be a pasewalki kórház első világháborús sebesültekkel teli kórtermébe.

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

A német belügyminisztérium közölte, hogy betiltott egy „szélsőjobboldali, rasszista csoportosulást, amely arról ismert, hogy gyerekek és fiatalok körében terjeszti antidemokratikus eszméit”.

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Antiszemita indíttatásból követhetett el nemi erőszakot három, a sajtóban a szokásos módon mindössze „tinédzserként” emlegetett invazív kisebbségi egy 12 éves zsidó lányon Párizsban.

Magyarországon már több mint két hónapja vége volt a II. világháborúnak, amikor a budapesti összekötő vasúti híd építéséről elhurcoltak, a vasúti peronon elfogott civilekkel együtt.

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

1941. június 22-én kezdődött meg a Barbarossa hadművelet, a Német Birodalom harca a Szovjetunió ellen. A német Wehrmacht három hadseregcsoportja indított támadást, kötelékükben a németekkel szövetséges országok katonai egységeivel és önkéntes alakulatokkal.

1955. május 14-én írta alá nyolc szocialista ország vezetője a lengyel fővárosban a Varsói Szerződés Szervezete létrehozásáról szóló okmányt.

Bankár, Wall Street-i spekuláns, ingatlanbáró, likőrmágnás, filmgyáros, nagykövet, a legbefolyásosabb amerikai politikai dinasztia alapítója: Joseph Patrick Kennedy 1888. szeptember 6-án született.

1988. május 1-én, miközben a fehérorosz főváros még kommunista majálist ünnepelt, a Minszk melletti Kuropati erdőben – a hét végi piknikezések hagyományos helyszínén – három iskoláskorú fiú várépítésbe kezdett a fenyőfák árnyékában lévő löszös földben. 

Az egyik gránát felrobbant a lövészárokban, ahol legalább húsz bajtársam tartózkodott. Mindenkit beborított a por és a füst, egyesek testét szétszaggatta a szétrepülő acél. Négyen meghaltak. Többen halálosan megsebesültek.

A magyarok többsége nevét hallva bizonyosan megkérdezi: Padányi, Padányi, az meg ugyan ki volt? Nem ismerheti nevét a magyarok többsége, hiszen nem ő írta a Sorstalanságot.

1945. február 11-én, 77 évvel ezelőtt az európai virtus és harci szellem sokadszorra, ismét megmutatta magát a világ valaha látott legnagyobb ideológiai háborújának, a II. világháborúnak alkonyán.

Szálasi Ferenc 1946. évi Börtönnaplójának február 28-i bejegyzésében ezt olvassuk: "Ma reggel kivégezték Imrédy Bélát. Nyugodjék békében. A Nemzet vértanúja volt."

1940. augusztus 30-án Bécsben aláírták azt az egyezményt, mely a hónapok óta tartó magyar-román területi vitát volt hivatott rendezni.

Több mint száz éven át működött katonai létesítményként. Wünsdorf-Waldstadt városát sokáig csak Kis-Moszkvaként emlegették, ahonnan mindennap indult vonat a rendes, nagy Moszkvába.

1943. április 13-án a berlini rádió adta hírül, hogy a német megszállás alatt lévő Szmolenszk környékén, a katyni erdőben tömegsírokat találtak, amelyek az 1939 szeptemberében szovjet hadifogságba esett és az NKVD által agyonlőtt lengyel katonatisztek holttesteinek ezreit rejtették.