Kövess minket -on és -en!

Budapest belvárosában „neonáci, fajvédő eszmék terjesztői verhettek tanyát” – kongatja a vészharangot Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

A zsidó városvezető szerint „szélsőséges ideológiákat” népszerűsítenek a VII. kerület egyik kocsmájában. A fehérgyűlölő politikus a rendőrséghez fordult, a hatóságoktól szigorú fellépést vár.

„Szélsőséges eszméket terjeszthetnek egy budapesti kocsmában, mégpedig a főváros egyik olyan kerületében, ahol 80 évvel ezelőtt zsidó származásúakat mészároltak le és deportáltak hasonló nézetek miatt” – számolt be róla Niedermüller Péter, Erzsébetváros polgármestere.

„Néha bakancsban masírozó, barna inges tömeg, kopasz fejbőrre tetovált horogkereszt, de néha csak egy kívülről ajándékboltnak, kocsmának tűnő üzlethelyiség a szomszédban. Ami közös bennük az, hogy ha nem vesszük őket komolyan, ha csak legyintünk – ez is elmúlik egyszer –, akkor örökre itt maradnak és tovább mérgeznek” – fogalmazott a VII. kerület polgármestere.

A Nidermüller hozzátette, hogy a „Damjanich utcában neonáci, fajvédő eszmék terjesztői vertek tanyát”. A vendéglátóegységben „szélsőséges ideológiák” terjedhetnek könyvek és pólók alapján.

Niedermüller Péter hangsúlyozta, hogy „nem hagyhatjuk, hogy ezek a gondolatok ismét megjelenjenek közöttünk”, valamint „látszólag jogszerűen náci ideológiát terjesszenek Budapesten”.

A hetedik kerületi önkormányzat a főváros rendőrfőkapitányához fordult az ügyben, a hatóságtól pedig a törvény által előírt legszigorúbb büntetést várja el.

„A magát kulturális egyesületnek hirdető, látszólag szabályosan működő intézményben horogkeresztes pólókat viselő, Hitlert dicsőítő polgártársak kortyolják a sörüket, miközben a fehér faj felsőbbrendűségéről cserélnek eszmét. Az itt kapható könyvek az „alsóbbrendű fajokról" értekeznek, végső soron erőszakra buzdítanak” – írta a felháborodott Facebook-bejegyzésében a fehér- és magyargyűlölő polgármester. „A Gonosznak ezerféle arca van. Egyszer messziről felismerhető, máskor álca mögé bújik. De ne legyenek kétségeink, a szándéka mindig ugyanaz: megmérgezni mindent, ami emberi” – kerül teljesen a saját hatása alá Niedermüller.

Niedermüller Péter szerint „mindez egy kívülről ajándékboltnak, kocsmának tűnő üzlethelyiségben történik, a Budapest legszínesebb, legbefogadóbb kerületében, ahol 80 évvel ezelőtt éppen ezeknek az eszméknek a nevében mészároltak le ezreket, és küldtek megsemmisítő táborba százezreket.” Ezért fordult tehát a rendőrséghez, hogy a „törvény teljes szigorával lépjenek fel”.

Kövess minket -on és -en!

Lipcsében az antiimperialista és szélsőbaloldali migránsok (Migrantifa) készültek összecsapni a filoszemita, németellenes szélsőbaloldaliakkal (Antifa Ost).

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

Talán sohasem derült volna ki, hogy mit rejt a zernikowi erdő, ha nincs egy lelkes gyakornok az Ökoland Dederow nevű cégben.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A mai Magyarország 10 millió lakosának túlnyomó többsége, ha a Rajk nevet hallja, kizárólag a tragikus sorsú Rajk László, egykori kommunista belügyminiszter nevére asszociál, s az ő életútjából főleg a kivégzésére, majd a 7 évvel későbbi dísztemetésére emlékezik.

1945 tavaszán Németország az egyre növekvő veszteségek miatt kénytelen volt felszólítani a legfiatalabbakat is, hogy lépjenek be a Wehrmacht soraiba.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

A XX. század első felének jobboldali politikusai közül talán a legfordulatosabb életű, legindulatosabb és egyik legtehetségesebb személye Rajniss Ferenc volt, az 1935-1945 közötti időszak legismertebb újságírója, akit először a szocializmus, majd a nacionalizmus eszméje bűvölt el.

Akkor is így köszöntött a tavasz és a március. A budai hegyek felől hideg, még a télre emlékeztető szél söpört végig a pesti utcákon.

Sztálingrádot és Leningrádot leszámítva a második világháború leghosszabb ideig tartó ostroma Budapesten zajlott.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Úgy látszik, hogy az ünnepek közeledtével a német rendőrök szeretnek sportot űzni abból, hogy kiröhögtessék magukat a józanul gondolkodó polgárok által.