Kövess minket -on és -en!

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: „Még egyenesen lőni sem tud”.

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében német hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Jakovról ráadásul néhány éve előkerült archívumi iratokból kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem egyszerűen elfogták, hanem önként adta fel magát a németeknek – noha a szovjet propaganda érthető okokból elhallgatta ezt a mozzanatot.

Jakov Dzsugasvili, Sztálin legidősebb fia volt

Egy felettese által írt levél szerint Jakov hősiesen helytállt a csatatéren, de miután a harc eldőlt, egy társával civil ruhát öltött és elmenekült. Egy idő után azonban Jakov a társának azt mondta, folytassa az útját, de ő inkább „marad és pihen”. A kihallgatását rögzítő dokumentumok szerint pedig – felesége zsidó származása ellenére – antiszemita nézeteket hangoztatott, és a szovjet hadseregről és vezetőiről is erősen kritikusan beszélt. A német propaganda ki is hirdette, hogy a szovjet diktátor fia már dezertált, és repülőről szórt röplapokon buzdította a honfitársait Jakov példájának követésére.

A döntő 1943-as sztálingrádi vereség után aztán Németország fogolycserét ajánlott a Szovjetuniónak: a legmagasabb rangú fogságba esett tisztjüket, Friedrich Paulus vezértábornagyot kérték Sztálin fiáért cserébe.

„Nem fogok egy tábornagyot adni egy hadnagyért” – mondta erre állítólag Sztálin, ami persze valahol logikus is, ugyanakkor nem a fiáért érzett aggodalom tűnik visszaköszönni ebből a mondatból sem.

Jakov végül 1943. április 14-én halt meg. A korabeli német verzió szerint öngyilkossági célból a a sachsenhauseni koncentrációs tábor elektromos kerítésének rohant. A háború után a britekhez került német dokumentumok szerint egy őr lőtte le szökés közben. Később nyilvánossá tett iratok szerint nem szökés, hanem parancsmegtagadás miatt kapta a golyót, ám a holttestéről készüt fotók inkább a szökéses verzióra utalnak.

Jakov Dzsugasvilit lelőtték a fogolytáborban

Érdekesség, hogy bár Jakovot nem zárta a szívébe Sztálin, az anyját, a betegségben mindössze egyévi házasság után meghalt Kato nevű első feleségét olyannyira igen, hogy az elvesztése kifejezetten megviselte az akkor még ifjú grúz forradalmárt, akiből később a 20. század legvéresebb kezű diktátora vált.

Kövess minket -on és -en!

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Édesapám – Kremnicsán János – is azok közé tartozott, akik már letöltötték sorkatonai szolgálatukat, amikor 1944 májusában tartalékosként behívták őket, őt az utászokhoz Tokajba. Édesanyámmal itthon kistestvérem születését vártuk.

A müncheni felsőbíróság súlyos testi sértés miatt 5 év börtönbüntetésre ítélte Hanna S.-t, akit azzal gyanúsítottak, hogy társaival 2023-ban, a Kitörés Emléknapon Budapesten „szélsőjobboldalinak tartott” embereket vertek össze.

Magyarországon köztudomásúlag zéró tolerancia érvényesül az antiszemitizmussal szemben, ami kiterjed Izrael bírálatára is. A magyarok körében nyilvánvalóan teljes nemzeti konszenzus mutatkozik legalább e tekintetben.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

Megszületett az ítélet Isabel Peralta ügyében. A fehérellenes rezsim bírósága egy év börtönnel és kb. 1000 euró pénzbüntetéssel sújtotta a Marokkó madridi nagykövetsége előtt 2021. május 18-án megtartott tüntetésen elmondott beszéde miatt.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az Európai Szovjetunióban az ultrajobboldal múzsája hasonló elbánásra számíthat a szólásszabadság kereteinek feszegetése miatt, mint amilyenre a másként gondolkodók számíthattak az egykori Szovjetunióban.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Donald Trump a 2024-es választási kampánya során rendszeresen megígérte, hogy a titkosítás alól feloldja és nyilvánosságra hozza a kormány összes Epstein-aktáját, amit republikánus és konzervatív bázisa lelkesen támogatott.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az Árpád-vonalban estem fogságba 1944 novemberében. Az elszállítási útvonal: Mikulics, Nedvorna, Samburg. Az utóbbi helyen lehettünk már 20-25 ezren. A halottakat hajnalonként két tevehúzta kocsival szállították ki a táborból.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.