Kövess minket -on és -en!

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: „Még egyenesen lőni sem tud”.

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében német hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Jakovról ráadásul néhány éve előkerült archívumi iratokból kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem egyszerűen elfogták, hanem önként adta fel magát a németeknek – noha a szovjet propaganda érthető okokból elhallgatta ezt a mozzanatot.

Jakov Dzsugasvili, Sztálin legidősebb fia volt

Egy felettese által írt levél szerint Jakov hősiesen helytállt a csatatéren, de miután a harc eldőlt, egy társával civil ruhát öltött és elmenekült. Egy idő után azonban Jakov a társának azt mondta, folytassa az útját, de ő inkább „marad és pihen”. A kihallgatását rögzítő dokumentumok szerint pedig – felesége zsidó származása ellenére – antiszemita nézeteket hangoztatott, és a szovjet hadseregről és vezetőiről is erősen kritikusan beszélt. A német propaganda ki is hirdette, hogy a szovjet diktátor fia már dezertált, és repülőről szórt röplapokon buzdította a honfitársait Jakov példájának követésére.

A döntő 1943-as sztálingrádi vereség után aztán Németország fogolycserét ajánlott a Szovjetuniónak: a legmagasabb rangú fogságba esett tisztjüket, Friedrich Paulus vezértábornagyot kérték Sztálin fiáért cserébe.

„Nem fogok egy tábornagyot adni egy hadnagyért” – mondta erre állítólag Sztálin, ami persze valahol logikus is, ugyanakkor nem a fiáért érzett aggodalom tűnik visszaköszönni ebből a mondatból sem.

Jakov végül 1943. április 14-én halt meg. A korabeli német verzió szerint öngyilkossági célból a a sachsenhauseni koncentrációs tábor elektromos kerítésének rohant. A háború után a britekhez került német dokumentumok szerint egy őr lőtte le szökés közben. Később nyilvánossá tett iratok szerint nem szökés, hanem parancsmegtagadás miatt kapta a golyót, ám a holttestéről készüt fotók inkább a szökéses verzióra utalnak.

Jakov Dzsugasvilit lelőtték a fogolytáborban

Érdekesség, hogy bár Jakovot nem zárta a szívébe Sztálin, az anyját, a betegségben mindössze egyévi házasság után meghalt Kato nevű első feleségét olyannyira igen, hogy az elvesztése kifejezetten megviselte az akkor még ifjú grúz forradalmárt, akiből később a 20. század legvéresebb kezű diktátora vált.

Kövess minket -on és -en!

1945. május 2-án adták meg magukat a Nagynémet Birodalom (Großdeutsches Reich) fővárosát, Berlint védő német erők a szovjet Vörös Hadseregnek.

1945 májusában lezárult a második világháború az európai hadszíntéren, a Nagynémet Birodalom kapitulált. A nyugati szövetségesek és a Szovjetunió érdekbarátsága véget ért, és szinte azonnal azt kezdték el tervezgetni, hogyan tudnának egymással leszámolni.

1945 február 13-án, nem sokkal este 10 óra előtt a nyugvóra készülő szász főváros, Drezda, „az Elba parti Firenze” belvárosának ablakai remegni kezdtek a város fölé berepülő brit bombázókötelék motorjainak egyre jobban erősöd, vészjósló basszusától. 

1977. augusztus 15-én üres szobával szembesültek a római Celio hadikórház őrei, amikor reggel tízkor kinyitották az ajtót. Pedig nem akárkinek kellett volna bent lennie.

A korabeli német sajtóban csodafegyverként (Wunderwaffe) emlegetett rakéta a mai robotrepülőgépek elődjének tekinthető.

A világot reálisan figyelők körében több mint egy évszázadra nyúlik vissza a Judapest kifejezés, amely a nevéből adódóan Budapest elzsidósodásának gyors és jelentős mértékét hivatott kifejezni – ez az elzsidósodás már a 19. században is nagy méreteket öltött.

Az 1936-os berlini nyári olimpia örökre beleírta magát a történelemkönyvekbe. Az eseményre a Harmadik Birodalom nagy erőkkel készült, és Hitler is engedményeket tett a nemzetközi közvélemény kedvéért.

Miután a keleti fronton megszakadt a tengelyhatalmak hadiszerencséje és a szovjet Vörös Hadsereg ellentámadásba lendült.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

Pár nappal ezelőtt súlyos támadás történt Berlinben. A Dritte Weg egyik fiatal aktivistáját támadta meg otthona előtt három antifa, akik kést is használtak az akció során.

Ingyen kínálja fel doktor Joseph Goebbels vidéki villáját, az úgynevezett Haus am Bogenseet a berlini önkormányzat. 

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. október 15-én 15 óra 30 perckor.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

A Blood Tribe nemzetiszocialista csoport horogkeresztes zászlókat tűzött ki Dél-Dakota állam fővárosa városházájának lépcsőjére, majd felvonulást tartottak a városban.

Az antifa támadások másodrendű vádlottját, Tobias E.-t a tanács egy év tíz hónapra ítélte, de akár hamarosan szabadulhat is. Ő ismerte el egyedüliként az ügyészségi váddal egyezően a bűncselekményeit, de az ítéletet már nem fogadta el.