Kövess minket -on és -en!

Joszif Dzsugasvili, ismertebb nevén Sztálin híresen rossz kapcsolatot ápolt elsőszülött gyerekével, Jakovval.

Közismert anekdota, hogy amikor a fiú zaklatott érzelmi állapotban öngyilkosságot kísérelt meg, de túlélte, az apja csak annyit mondott: „Még egyenesen lőni sem tud”.

A háború se hozta éppen közelebb apát és fiát. Jakov Dzsugasvili 1941 júniusában csatlakozott a Vörös Hadsereghez, tüzérségi hadnagyként szolgált. Nem sokkal később, július 16-án Minszk közelében német hadifogságba esett. Sztálin viszont minden hadifoglyot hazaárulónak tartott. Nem is mulasztotta el Jakov feleségét, Juliját a hároméves lányuk mellől két évre a Gulagra küldeni.

Jakovról ráadásul néhány éve előkerült archívumi iratokból kiderült, hogy nagy valószínűséggel nem egyszerűen elfogták, hanem önként adta fel magát a németeknek – noha a szovjet propaganda érthető okokból elhallgatta ezt a mozzanatot.

Jakov Dzsugasvili, Sztálin legidősebb fia volt

Egy felettese által írt levél szerint Jakov hősiesen helytállt a csatatéren, de miután a harc eldőlt, egy társával civil ruhát öltött és elmenekült. Egy idő után azonban Jakov a társának azt mondta, folytassa az útját, de ő inkább „marad és pihen”. A kihallgatását rögzítő dokumentumok szerint pedig – felesége zsidó származása ellenére – antiszemita nézeteket hangoztatott, és a szovjet hadseregről és vezetőiről is erősen kritikusan beszélt. A német propaganda ki is hirdette, hogy a szovjet diktátor fia már dezertált, és repülőről szórt röplapokon buzdította a honfitársait Jakov példájának követésére.

A döntő 1943-as sztálingrádi vereség után aztán Németország fogolycserét ajánlott a Szovjetuniónak: a legmagasabb rangú fogságba esett tisztjüket, Friedrich Paulus vezértábornagyot kérték Sztálin fiáért cserébe.

„Nem fogok egy tábornagyot adni egy hadnagyért” – mondta erre állítólag Sztálin, ami persze valahol logikus is, ugyanakkor nem a fiáért érzett aggodalom tűnik visszaköszönni ebből a mondatból sem.

Jakov végül 1943. április 14-én halt meg. A korabeli német verzió szerint öngyilkossági célból a a sachsenhauseni koncentrációs tábor elektromos kerítésének rohant. A háború után a britekhez került német dokumentumok szerint egy őr lőtte le szökés közben. Később nyilvánossá tett iratok szerint nem szökés, hanem parancsmegtagadás miatt kapta a golyót, ám a holttestéről készüt fotók inkább a szökéses verzióra utalnak.

Jakov Dzsugasvilit lelőtték a fogolytáborban

Érdekesség, hogy bár Jakovot nem zárta a szívébe Sztálin, az anyját, a betegségben mindössze egyévi házasság után meghalt Kato nevű első feleségét olyannyira igen, hogy az elvesztése kifejezetten megviselte az akkor még ifjú grúz forradalmárt, akiből később a 20. század legvéresebb kezű diktátora vált.

Kövess minket -on és -en!

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

A tengerentúli nemzetiszocialista szimpatizánsok Adolf Hitler számára építtették a kaliforniai luxus-főhadiszállást, a háború kitörése miatt azonban a Führer végül soha nem jutott el oda.

A Bild információi szerint Jéna és Weimar között letartóztatták a Hammerbande néven elhíresült bolsevista terrorszervezet vezetőjét, a 31 éves Johann Guntermannt. Guntermannt tartják a Hammerbande ötletgazdájának és vezetőjének, aki 2020 óta szökésben volt.

Adolf Hitler helyett Charlie Chaplin színész fényképe szerepel a szerb BIGZ tankönyvkiadó nyolcadikos történelemkönyvében – írja a Szabad Magyar Szó a Nova szerb portál alapján.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

A Budapest Antifascist Solidarity Committee (BASC) is közzétette az X-en azt a bejegyzést, melyben görög antifasiszták elismerik, hogy ők támadtak az athéni magyar nagykövet autójára március 4-én kedden - írja a Magyar Jelen.

Budapest XII. kerületében ismeretlen patrióták horogkeresztet festettek a szovjet megszállókat dícsőítő emlékműre. 

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Németország 1941. június 22-én indított támadást a Szovjetunió ellen, a Tengely csapatai szeptemberben már Leningrád és Moszkva alatt álltak. Bár a fővárosból sikerült kiszorítani őket, a szovjet remények nyár elején szertefoszlottak: a Wehrmacht – a moszkvai várakozásokkal ellentétben – a déli frontszakaszon lendült támadásba.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Három nemzetiszocialista férfit „jelentős” szabadságvesztésre ítélhetnek, miután bűnösnek találták őket egy leeds-i mecset elleni terrortámadás megtervezésében.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

Aszad elsősorban önmagát hibáztathatja a vereségéért, mert túlságosan is Iránra, a Hezbollahra és Oroszországra támaszkodott, és nem gondoskodott arról, hogy megtisztítsa korrupt tisztikarát és modernizálja hadseregét. Semmi ilyet nem tett, és most vesztett.

Nem nehéz elképzelni, hogy valaki, aki lendületet és fejlődést hoz egy pénzügyi és gazdasági válság utáni világba, az szerethető ember, mi több, imádat tárgya. Adolf Hitlert pedig olyan rajongás vette körül, mint ma bármelyik popsztárt. Erről tanúskodnak a neki írt levelek is.

A második világháború utáni korszak névadójának egy évtizedig tartó diktatúrája alatt a politikai terrorizmus és a személyi kultusz az egekbe tört, míg az életszínvonal és a törvényesség a mélységekbe süllyedt.