Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Amikor az Egyesült Államokban zajló társadalmi felforgatás jellemzésére az "afrobolsevizmus" fogalmat használom, egyesek azt gondolhatják, hogy ez csak egy üres szófordulat, egy propagandisztikus szólam a részemről, bármiféle tartalom nélkül.

Egyébként is érdektelen számunkra, hogy mi folyik Amerikában, mert az minket úgysem érint.

Ezzel kapcsolatban arra emlékeztetnék, hogy az utóbbi száz évben az amerikai kulturális, társadalmi vagy politikai divathóbortok (dzsessz, galeribűnözés, hippi pszichedelizmus, karizmatikus kereszténység, rap, twerking, antirasszizmus, deviánsszex-büszkeség, transzveszticizmus stb.) gyakorlatilag elárasztották az egész világot, előbb-utóbb begyűrűzve hozzánk is. Ugyanez fog történni az afrobolsevizmussal és inherens kísérőjelenségeivel is, mint amilyen a feketék pozitív diszkriminálása, az interszekcionalitás, a kritikai fajelmélet, a fehér bűntudat, a woke-izmus, a fehérellenes véleményterror (SJW-inkvizíció, deplatforming, cancel culture, online shaming) stb. Ehhez fizikailag feketékre sincs szükség. Elég lesz a virtuális jelenlétük is.

Az afrobolsevizmus ideológiája egyáltalán nem bonyolult, hogy könnyedén felfoghassák a kedvezményezettjei is, akiknek a kifinomult gondolkodás enyhén szólva nem az erősségük. (A klasszikust parafrazeálva: A Jóisten egyszerűnek / Alkotta az eszüket / Nem tett bele túl sok IQ-t / Csak amennyit lehetett.) Mindössze három szóból áll, és így hangzik: Black Lives Matter. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az USA-ban immár kizárólag a feketék élete számít.

Amikor egy fekete veszíti életét egy fehér (pláne egy fehér rendőr) keze által, abból rendszerint országos médiahisztéria lesz, inkvizíciós kirakatpereket eredményezve, míg a fordított (sokkal gyakoribb) esetek legfeljebb mínuszos hírt érnek a helyi lapokban. A rasszizmus elleni ördögűzés általános légkörében ugyanis eleve azt feltételezik, hogy a fehér tettét (még ha önvédelem volt is, mint legtöbbször) törvényszerűen a fajgyűlölet motiválja, a négerét ellenben az őt (a fehérek részéről) sújtó tűrhetetlen társadalmi igazságtalanság vagy nyomós gazdasági kényszer (értsd: kellett a pénz drogra).

Napjaink Weimerikájában a fehérek kollektíve kulákok és burzsujok, vagyis reakciós és retrográd elemek, a társadalmi haladással azonosított multikulturalizmus és általános rasszkeveredés (melting pot) született ellenségei és zsigeri akadályai. Az a néhány intézmény, amelyre mindeddig a szabadságuk, méltóságuk és fizikai biztonságuk védelmében támaszkodtak, az afrobolsevik kulturális forradalom és a tavaly nyári BLM-terrorkampány nyomán kapitulált, majd átállt a néger-antifa-anarchista szélsőségesek oldalára, köztük a Republikánus Párt, az egyházak, sőt a rendvédelmi szervek is. Így az amerikai fehérek háromfrontos háborúra kényszerülnek az utcai (főleg fekete) bűnözők, az egész állam­apparátus és a transznacionális plutokrácia ellen. Részükről de facto gondolatvétségnek számít nyilvánosan ellentmondani a "rendszerszintű rasszizmus" állampárti narratívájának.

Magát Orwellt is megdöbbentené, hogy manapság milyen abszurd ürügyekkel hurcolnak meg fehéreket naponta a demokrácia önjelölt világítótornyában.

Egy ápolónő például azért veszítette el kórházi állását, mert a fosztogató és lincselő BLM-es banditákat tényszerűen banditáknak titulálta a Facebookon. Egy ismert talk show műsorvezetőjét azért rúgták ki 32 év után, mert képes volt azt állítani, hogy "minden élet számít". Egy neves közösségimédia-szereplőt, aki családellenességet és erőszakosságot rótt a BLM terhére, megfosztottak az egyik katolikus főiskolán betöltött teológiatanári állásától, és az sem segített rajta, amikor gyáván meakulpázva kijelentette, hogy "az új amerikai jobboldalon nincs helye rasszizmusnak". Egy déli baptista személyiségnek azért mondott fel a munkáltatója, mert az általa készített videóban biblikus szempontból bírálta a szélsőbaloldali szélsőségeseket. Az amerikai városokat felégető söpredéket kárhoztató videója miatt került ugyanilyen helyzetbe egy egyszerű vasgyári munkás, egy kétéves rákbeteg kislány apja.

Manapság egészen banális interraciális (feketék kontra fehérek) incidenseket is szisztematikusan gyűlölet-bűncselekménynek minősítenek a fehérek kárára. Két tízéves fehér kislány ellen ilyen jogcímen indult büntetőeljárás, mert az iskolabuszon összeakaszkodtak egy néger kortársukkal, aki a perpatvarban monoklit kapott a szemére. Egy fehér tinédzser fiúra szokás szerint hordában támadtak fekete suhancok, de mégis őt fogták perbe, mert a brutalizálásáról készült videófelvétel tanúsága szerint védekezés közben egy borotvapengével megvágta az egyik támadója térdét, ráadásul pedig lenégerezte őket. Egy 78 éves nagymama hasonló következményekkel kénytelen szembesülni, mert egy fekete kocavezetőnek, aki szabálytalanul átvágva előtte csaknem balesetet okozott, azt találta mondani, hogy "magának és a maga fajtájának viselniük kell a felelősséget a tettei­kért". De már az illegálisan úttestre vagy házfalra mázolt BLM-graffitik és George Floyd-portrék eltávolítása is automatikusan gyűlölet-bűncselekménynek számít.

Jelenleg az amerikai népesség 60 százaléka fehér, 12 százaléka fekete. Ehhez képest a négerek évente kb. 550 ezer bűncselekményt követnek el fehérek ellen, ez utóbbiak átlagosan évi kb. 60 ezer néger­ellenes bűncselekményével szemben. Az össznépesség alig 2-3 százalékát kitevő fiatal fekete férfiak felelősek a gyilkosságok feléért. Ami a média által túllihegett "fehér szupremacista terrorfenyegetést" illeti, 2015 és 2019 között fehér radikálisok követték el az összes belföldi terrortámadás 29 százalékát, míg 32 százalékuk fekete szélsőségesek, 27 pedig muszlimok kontóját terheli. De még a rasszista indítékú gyűlölet-bűncselekmények kategóriájában is alaposan felülreprezentáltak a feketék, az összes ilyen eset 24 százalékának tetteseiként, szemben az 53 százaléknyi fehérrel, akiket pedig a hatóságok sokkal könnyebben titulálnak "gyűlölködőnek".

Amerikában a feketéknek egyáltalán nincs okuk tartani a fehérektől, akik annyira kövérek, tunyák és öngyűlölők, hogy a világért sem kockáztatják a komfortjukat és a reputációjukat, erőszakhoz folyamodva ellenük, akár önvédelemből is. Ilyen körülmények között gyerekjáték az afrobolsevik hatalomátvétel.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Egy Simon Knittel antifaiszta összefogott, a Laut gegen Nazis (Hangosan a nácik ellen, LGN) nevű szélsőséges szervezettel és egy hamburgi ügyvédi irodával, hogy a védjegyhivatalon keresztül kisajátítsák a hazafias jelszavakat.

Az ottawai orosz nagykövet szerint a kanadai hatóságok „hajlamosak késleltetni a volt nácik elleni pereket”.

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

A Nyilaskeresztes Párt Szálasi Ferenc nemzetvezető részvételével tartotta meg december havi Nagytanácsát, jelentette 1944 decemberében a Magyar Távirati Iroda.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

A berlini rendőrség és az Állami Bűnügyi Rendőrség vizsgálatot indított az Alternatíva Németország (AFD) ellen, amiért a párt székházának teraszára egy integető hóemberfigurát helyeztek ki.

Harrisburg belvárosában a Blood Tribe fehér fajvédő, nemzetiszocialista csoport tartott demonstrációt, amelyet a zsidók és liberálisok hisztérikusan elítélték, mondván, hogy a résztvevők „gyűlöletkeltő üzenetet terjesztettek, és álarcok mögé bújtak, hogy elrejtsék kilétüket”.

Évtizedekig agyonhallgatták a világtörténelem legsúlyosabb, legtöbb – 9343 – áldozatot követelő hajókatasztrófáját, a Wilhelm Gustloff 1945. január 30-án történt megtorpedózását.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Felülvizsgálatot kezdeményezett a franciaországi Crépol településen megkéselt, 16 éves Thomas ügyében Romans-sur-Isère polgármestere.

Az észt Johvi városában álló emlékmű két SS-veteránnak állít emléket, akik 1944-ben a bolsevizmus ellen vívott harcban haltak meg.

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.