Kövess minket -on és -en!

1945. január 21-ről 22-re virradó hajnalban a Budapest országúti Regent-ház fölrobbanásával bekövetkezett az ostromlott főváros egyik legtöbb polgári halálos áldozatot követelő tragédia.

A "hiteles" visszaemlékezők feltételezéseire (sic!) hivatkozva, a németek iránti gyűlöletkeltés keretében hét évtized óta azt sulykolják a lakosságnak, hogy a legalább 250 személy, köztük 55-60 magyar honvéd halálát okozó robbantást "a gaz nácik" szándékosan hajtották végre.

Az igazság ezzel szemben az, hogy máig nincs bizonyíték arra, hogy valóban a németek robbantották föl a Regent-házat, de arra sem, hogy nem ők tették... Akik mindenáron a Budapestet az ostrom idején a Magyar Honvédséggel vállvetve védő németeket kívánják besározni, arra hivatkoznak, hogy a robbanás után a "visszaemlékezők" nem látták a Regent-ház előtt korábban majdnem állandóan ott állt két-három német katonai járművek darabjait, s a romok között nem találtak német holttesteket. Ez elég kevés és gyenge lábakon álló "bizonyíték" a német katonák bűnösségének bizonyítására, ám az igaz, hogy a Vörös Hadsereg által célba vett Regent-ház földszinti helyiségeibe, pontosan a Regent Kávéházba, tíz nappal a tragédia előtt, 1945. január 12-én valóban a németek hordtak be nagy mennyiségű lőszert a szomszédos Statisztika kertben (ma: Mechwart liget) működtetett tüzérségi állások kiszolgálására.

A Margit körút 43., vagy a másik postai címén, a Keleti Károly utca 1. szám alatti Regent-ház 1935-ben épült a Fenyves és Fried Építészeti Iroda tervei alapján, a mai Mechwart liget és Margit körút sarkán. A rövid életű Regent-házat a második világháború előtti esztendőkben Budapest legszebb bérpalotájaként emlegették. Amint említettük, a ház földszintjén működött a Regent Kávéház és Étterem, amelyről az egész bérpalota a nevét kapta. A háború után, a Regent-ház romjainak eltakarítása után, 1959-ben készült el a Hegyi Lajos, Dúl Dezső, Fenyvesi Iván és Hont Róbert tervezte mostani, a régit némileg utánzó, ám közel sem olyan szép bérház. Újjá kellett építeni a Regent-házzal szembeni, az 1945. január 22-ei robbanáskor szintén igen megrongálódott Szomjas-házat is, amelynek földszintén mostanában a II. kerületi Önkormányzat egyes hivatalai működnek. A Regent-ház helyén épült mai ház földszintjén, a Regent Kávéház és Étteremre emlékeztetve a múlt század '70-es, '80-as éveiben a galériával is ellátott Európa Étterem és Eszpresszó fogadta a vendégeket, amelynek helyén manapság mi más lehetne, mint egy bankfiók.

A Regent-ház hetven esztendővel ezelőtt, 1945. január 22-én repült a levegőbe, miután a Vörös Hadsereg által kilőtt tüzérségi lövedék berobbantotta a földszinten tárolt nagy mennyiségű német lőszert és robbanóanyagot. A Regent-ház egyébként bombabiztos óvóhelyén, illetve a szomszédos Margit körút 45. szám alatti épület pincéjében meghúzódott lakók, a helybeliek tudtával bujkáló zsidók és mintegy 50-60 magyar katona életét vesztette a robbanás következtében. A halálos áldozatok pontos számát ma sem tudjuk pontosan, de a feltevések szerint 240-250 áldozatról lehet szó. A Bem József téren ásott tömegsírt csak 1948-ban tárták föl, igyekeztek megállapítani a Regent-ház és a vele szomszédos épület halálos áldozatainak személyi azonosságát, s ugyan ebben az évben takarították el véglegesen a fölrobbant ház romjait.

A német katonákat kézzel fogható bizonyítékok nélkül egyesek a mai napig azzal vádolják, hogy ők robbantották rá a Regent-házat az óvóhelyre menekült lakókra és a magyar honvédekre. Szilágyi István (nem tévesztendő össze a hasonnevű erdélyi íróval - H. J.) már 1948-ban, mindjárt a Regent-ház alatt meghaltak tömegsírjának föltárása és a fölrobbant ház romjainak eltakarítása után A Regent-ház regénye címmel a Magyar Írás kiadásában könyvet jelentetett meg Budapest ostromának egyik legnagyobb véráldozattal járó tragédiájáról. Máig tartja magát az a tévhit, miszerint a Regent-ház alatti óvóhelyen lelte halálát Lossonczy Tamás festőművész. De ezúttal is igaz a megállapítás, hogy hosszú ideig él az, akinek a halálhírét alaptalanul terjesztik. Lossonczy Tamás ugyanis 2009 elején hunyt el a 106-ik életévében. A festő valóban bujkált, menedéket kapott a Regent-házban, ám a végzetes napon nem tartózkodott ott, csak számos alkotása semmisült meg a robbanás idején.

Fest Sándort, a Szepesváralján született német származású "cipszert", kitűnő irodalomtörténészt és filológust, a hazai anglisztika úttörőjét is a Regent-ház fölrobbanásának halálos áldozatai között tartják számon. Fest Sándor halálának pontos helyéről azonban megoszlanak a vélemények, mert van aki halálát a Zsigmond király (szégyenszemre még mindig: Frankel Leó) utcai lakását ért 1944. december 25-ei bombatámadással hozza összefüggésbe. Mindenesetre Fest Sándort a Bem József téren temették el ideiglenesen, s barátai az exhumáláskor a zsebében talált villamosbérlet jóvoltából azonosították. Maller Sándor az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, 1984-ben megtartott Anglisztikai Napok '84 című eseményen tartott előadásában a tényeknek némileg ellentmondó módon úgy emlékezett, hogy Fest Sándort "a Regent-ház udvarán felhalmozott lőszer felrobbanása ölte meg 1944 karácsonya után öt nappal (sic!). Ez azért ellentmondásos, mert a Regent-ház fölrobbanása később, 1945. január 22-én történt. Egyébként a Magyar Életrajzi Lexikon is 1944. december 30-ra teszi Fest Sándor halálát.

A budapesti Farkasréti temető 19/1-es parcellájában, mindjárt az út mellett, 1948. november 13-án, a romeltakarítás után a Regent-ház és a vele szomszédos Margit körút 45. számú bérház óvóhelyén a robbanásban szörnyethalt 25, név szerint is említett személynek "és sokan másoknak" síremléket állítottak közvetlenül a húsz nappal korábban, a vízivárosi Vitéz utca 2. szám alatti ház fölrobbanásakor életüket vesztett polgári személyek, így például P. Gulácsy Irén író és vitéz gróf Takách-Tolvay József nyugalmazott altábornagy síremléke mellett.

Kövess minket -on és -en!

Az első bécsi döntés, így a felvidéki magyarság jelentős részének hazatérése az elmúlt évszázadok kevés sikeres, ám annál jelentősebb epizódjának egyike a magyar történelemben.

Körülbelül három és fél év börtönbüntetésre ítélték pénteken egy amerikai fehér fajvédő csoport vezetőjét, aki elismerte, hogy online halálos fenyegetést tett közzé egy brooklyni újságíró ellen azért, hogy az leálljon a csoport rágalmazásával.

Szabadon engedték az antifasiszta Ilaria Salist, akit egy erőszakos bűncselekmény miatt tartottak eddig fogva a magyar hatóságok – írta a La Repubblica.

A dokumentum azt állítja, hogy a nemzetiszocialista Németország vezetősége 1944-ben az angol-amerikai erők és a Szovjetunió közötti szakításra várt, hogy az Egyesült Államokat és Nagy-Britanniát a tengely oldalára állítsa.

Kijut az Európai Parlamentbe az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis. Olasz lapok szerint ezzel az ellene indult eljárásnak is vége a mentelmi jogának köszönhetően.

1879. december 21-én született Joszif Visszarionovics Sztálin, aki három évtizeden át volt a Szovjetunió legfőbb vezetője. 

Focsaniból 1945. június első hónapjaiban 2500 magyar tisztet indítottak útba a Szovjetunió belsejébe. A 22 napos út után megérkeztünk a Vjazna folyó partján fekvő Vjaznikiba.

Pénzgyűjtésbe kezdett a 2023-as antifa támadások kitervelőjének és elsőrendű vádlottjának, Ilaria Salisnak családja.

Arab migránsok az izraeli szurkolókra vadásztak múlt héten az Ajax-Maccabi meccs után, a régi időket idéző pogrom volt, és ez folytatódott a hét elején.

Az Adidas megtiltotta a vásárlóknak, hogy az újonnan kiadott német mez 44-es számmal ellátott változatát megvásárolják, ugyanis a szám a média képviselői szerint nagyon hasonlít a német Schutzstaffel (SS) által használt szimbólumra.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

Április negyedike, vagy ahogyan az 1945 után kiépülő kommunista diktatúra kánonjában szerepelt, a felszabadulás, nem csak a pártállam piros betűs ünnepének, hanem négy évtizeden át a rendszer legfontosabb legitimációs pontjának számított, és nem véletlenül.

Sikerült kizökkenteni Marine Le Pent a nyári sziesztájából, hogy ismét négerekért és arabokért rajongjon, de most nem az olimpián.

Nagyjából tizenkét kommunista jelent meg a IV. kerületi Tanácsköztársaság-szobornál, hogy méltassa a Kun (Konh) Béla-féle vörös terrort. Velük szemben kétszer ennyi hazafi fejezte ki nemtetszését – írja a Magyar Jelen.

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.