Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1875. szeptember 3-án született Ferdinand Porsche osztrák autókonstruktőr, a világszerte népszerű Volkswagen "Bogár" tervezője.

A Führer 1934-ben adott megbízást Porschének olyan személyszállításra alkalmas kocsi tervezésére, amely két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 km/h sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, a csehországi szudétanémet vidéken fekvő Maffersdorfban (ma: Vratislavice nad Nisou) született Porsche egész életében osztráknak vallotta magát, bár a Monarchia felbomlása után csehszlovák állampolgár lett, 1934-ben pedig Hitler rendelettel germanizálta. Bádogosnak tanult, de érdeklődését az akkor még gyermekcipőben járó elektromosság kötötte le. Az ipariskola után Egger Béla bécsi villamosipari üzemében talált munkát, ahol huszonkét évesen már részlegvezetővé léptették elő. Nem sokkal később Ludwig Lohner udvari kocsigyártó vállalkozásához került, itt építette első, három lóerős villanyautóját. A jármű a maga korában kiemelkedő teljesítményre volt képes: az 1899. évi berlini autókiállításon tervezőjével a volán mögött tizennyolc perccel verte meg a mezőnyt. A motort tápláló elemek túl súlyosak voltak, és gyorsan lemerültek, a kocsi ezért csak versenyzésre, nem közúti közlekedésre volt alkalmas. Egy évvel később hibrid hajtásláncú Semper Vivus nevű modelljével győzött a semmeringi futamon.

Miután Lohner eladta szabadalmait az Austro-Daimler cégnek, Porsche itt lett műszaki igazgató. Előbb az ausztriai gyárban, majd a Daimler stuttgarti irodájában tervezett kisautókat, versenyautókat és Mercedes modelleket. 1917-ben a Bécsi Műszaki Egyetem doktori címet adományozott neki, később a Daimlernél végzett munkásságáért a Stuttgarti Műszaki Egyetem is tiszteletbeli doktorrá és professzorrá nevezte ki a mérnöki végzettséggel nem rendelkező tervezőt. Porsche a Benz és a Daimler 1926-ban végbement egyesülésével nem értett egyet, az új cég az őáltala megálmodott kisautó tervét sem támogatta, ezért visszaköltözött Ausztriába.

Három évig a Steyr cégnél dolgozott, majd 1931-ben Stuttgartban saját irodát nyitott. Nagynevű ügyfeleinek versenyautók, majd hadi járművek terveit készítette el, de arról ábrándozott, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. A feladat nehezebbnek bizonyult, mint gondolta. "Könnyebb megtervezni tíz versenyautót, mint egy népautót" - mondta egy ízben. Fiával közösen közösen 1931-re készítették el a terveket. Porsche elképzeléseivel a Zündapp, majd az NSU gyárat kereste meg, s az utóbbinál három, a későbbi "Bogár" alakjára hasonlító prototípus el is készült, de a gyár az utolsó pillanatban visszalépett. (Barényi Béla magyar-osztrák mérnök 1929-re tervezett egy olcsó népautót, de terveit nem szabadalmaztatta, a VW Bogár konstrukciója, formaterve meríthetett ebből.)

Adolf Hitler már 1933-ban, hatalomra jutásának évében meghirdette Németország "motorizálását", azaz a népautó (Volkswagen) és a birodalmat behálózó autópálya-rendszer megépítését. A Führer 1934-ben adott megbízást Porschének olyan kocsi tervezésére, amely két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 kilométeres sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe. A már meglévő terveken csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani, így 1935-re elkészült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben a próbaszéria is. Az alig négyméteres, kétajtós VW Type 1 (KdF-Wagen) léghűtésű, négyütemű, 24 lóerős boxermotorral volt ellátva, formáját Erwin Komenda, a Porsche főformatervezője alkotta.

A népautó gyártására jött létre 1937-ben a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH (GeZuVor), majd 1938. május 26-án nemcsak egy új autógyár, hanem egy új város alapjait is lerakták Wolfsburgban. A gyárat a második világháború kitörése után haditermelésre állították át, addig csak néhány száz népautót gyártottak. A Porsche irodában ezután katonai járműveket terveztek, többek között a Bogár Kübelwagen néven ismert katonai változatát és a Tigris tank egyik változatát, amelyből csak néhány készült el, sorozatban nem gyártották. A háború végén a wolfsburgi gyárat is bombázták, de nem szenvedett súlyos károkat, a megszálló angolok hamar beindították a termelést, s már 1945-ben 1785, 1946-ban pedig tízezer népautó készült.

Ferdinand Porschét, aki tagja volt a nemzetiszocialista pártnak és az SS-nek is, 1945-ben a franciák letartóztatták. Fogsága alatt a Renault 4CV kisautó terveit is csiszolgatta, azaz a Volkswagen piacáért versengő francia népautó elkészültében is fontos szerepet játszott. Vádat végül nem emeltek ellene, és húsz hónap múlva visszatérhetett Németországba. A börtön megviselte, az autóiparnak hátat fordított, a Volkswagen gyárat csak 1950 végén kereste fel ismét. Néhány héttel később szélütést kapott, s 1951. január 30-án, 75 éves korában meghalt. A legendás sportkocsikat már fia, Ferry Porsche fejlesztette ki, ám addigra a "Bogár" már meghódította a világot. A gyártás megszűnéséig, 1938 és 2003 között 21,5 millió bogárhátút adtak el a világ 180 országában.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A „náci fasizmus” elleni partizánharcot éltette Ilaria Salis, a Magyarországon fogva tartott és az olasz szélsőbaloldal által az európai parlamenti választásokon jelöltként indított terrorista a második világháború végére emlékező olaszországi ünnep alkalmából.

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

Tasmania a zsidó-liberális média tálalása szerint „történelmet írt azzal, hogy Ausztrália első államaként betiltotta a náci tisztelgést”.

A keletről érkező hírek hatására a magyar lakosság rettegett a Vörös Hadsereg katonáitól. A szovjetek 1944. augusztus 26-án értek magyar területre az Úz völgyében, komoly harcok közepette vonultak nyugat felé, míg a front 1945 áprilisában átvonult az országon.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.

A világ félrevezetett népei, főként az amerikai demokrácia szemében ma is úgy él a hajdanvaló „Csehszlovákia”, mint a „humanizmus és a becsület, a jólét ás szocialista igazságosság” hazája – ezzel szemben persze a régi Magyarországot szeretik úgy feltüntetni a csehek, mint a feudalizmus, a reakció, túlzó sovinizmus földjét.

A mai Németországban és Ausztriában rendkívül veszélyes vállalkozásra adja a fejét az, aki úgy gondolja, megpróbál kiállni hazája és népe mellett, és ilyen irányú aktivizmust folytat. 

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Halála óta számos összeesküvés-elmélet terjed, miszerint legszűkebb környezete megölte, hogy Berija megfojtotta, vagy újabban: patkányméreggel végeztek vele, miközben pár nappal később pedig a hasonmásával rendezték meg a „hivatalos” halálát.

Habár Benito Mussolinit, a Ducét 1945-ben, 61 évesen kommunista partizánok bestiálisan meggyilkolták, a dinasztia a mai napig meghatározó az olasz politikai és közéletben, leginkább Alessandra Mussolini miatt.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Mint levente, 1944 novembere végén rendeletre kellett jelentkeznem a területileg illetékes honvéd kiegészítő parancsnokságon.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.