Kövess minket -on és -en!

1875. szeptember 3-án született Ferdinand Porsche osztrák autókonstruktőr, a világszerte népszerű Volkswagen "Bogár" tervezője.

A Führer 1934-ben adott megbízást Porschének olyan személyszállításra alkalmas kocsi tervezésére, amely két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 km/h sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe.

Az Osztrák-Magyar Monarchiában, a csehországi szudétanémet vidéken fekvő Maffersdorfban (ma: Vratislavice nad Nisou) született Porsche egész életében osztráknak vallotta magát, bár a Monarchia felbomlása után csehszlovák állampolgár lett, 1934-ben pedig Hitler rendelettel germanizálta. Bádogosnak tanult, de érdeklődését az akkor még gyermekcipőben járó elektromosság kötötte le. Az ipariskola után Egger Béla bécsi villamosipari üzemében talált munkát, ahol huszonkét évesen már részlegvezetővé léptették elő. Nem sokkal később Ludwig Lohner udvari kocsigyártó vállalkozásához került, itt építette első, három lóerős villanyautóját. A jármű a maga korában kiemelkedő teljesítményre volt képes: az 1899. évi berlini autókiállításon tervezőjével a volán mögött tizennyolc perccel verte meg a mezőnyt. A motort tápláló elemek túl súlyosak voltak, és gyorsan lemerültek, a kocsi ezért csak versenyzésre, nem közúti közlekedésre volt alkalmas. Egy évvel később hibrid hajtásláncú Semper Vivus nevű modelljével győzött a semmeringi futamon.

Miután Lohner eladta szabadalmait az Austro-Daimler cégnek, Porsche itt lett műszaki igazgató. Előbb az ausztriai gyárban, majd a Daimler stuttgarti irodájában tervezett kisautókat, versenyautókat és Mercedes modelleket. 1917-ben a Bécsi Műszaki Egyetem doktori címet adományozott neki, később a Daimlernél végzett munkásságáért a Stuttgarti Műszaki Egyetem is tiszteletbeli doktorrá és professzorrá nevezte ki a mérnöki végzettséggel nem rendelkező tervezőt. Porsche a Benz és a Daimler 1926-ban végbement egyesülésével nem értett egyet, az új cég az őáltala megálmodott kisautó tervét sem támogatta, ezért visszaköltözött Ausztriába.

Három évig a Steyr cégnél dolgozott, majd 1931-ben Stuttgartban saját irodát nyitott. Nagynevű ügyfeleinek versenyautók, majd hadi járművek terveit készítette el, de arról ábrándozott, hogy strapabíró, de igénytelen és legfőképp olcsó népautót gyártson. A feladat nehezebbnek bizonyult, mint gondolta. "Könnyebb megtervezni tíz versenyautót, mint egy népautót" - mondta egy ízben. Fiával közösen közösen 1931-re készítették el a terveket. Porsche elképzeléseivel a Zündapp, majd az NSU gyárat kereste meg, s az utóbbinál három, a későbbi "Bogár" alakjára hasonlító prototípus el is készült, de a gyár az utolsó pillanatban visszalépett. (Barényi Béla magyar-osztrák mérnök 1929-re tervezett egy olcsó népautót, de terveit nem szabadalmaztatta, a VW Bogár konstrukciója, formaterve meríthetett ebből.)

Adolf Hitler már 1933-ban, hatalomra jutásának évében meghirdette Németország "motorizálását", azaz a népautó (Volkswagen) és a birodalmat behálózó autópálya-rendszer megépítését. A Führer 1934-ben adott megbízást Porschének olyan kocsi tervezésére, amely két felnőtt és három gyermek szállítására képes 100 kilométeres sebességgel, és ezer márkánál nem kerül többe. A már meglévő terveken csak kisebb módosításokat kellett végrehajtani, így 1935-re elkészült a prototípus, majd a Daimler-Benz üzemeiben a próbaszéria is. Az alig négyméteres, kétajtós VW Type 1 (KdF-Wagen) léghűtésű, négyütemű, 24 lóerős boxermotorral volt ellátva, formáját Erwin Komenda, a Porsche főformatervezője alkotta.

A népautó gyártására jött létre 1937-ben a Gesellschaft zur Vorbereitung des Deutschen Volkswagens mbH (GeZuVor), majd 1938. május 26-án nemcsak egy új autógyár, hanem egy új város alapjait is lerakták Wolfsburgban. A gyárat a második világháború kitörése után haditermelésre állították át, addig csak néhány száz népautót gyártottak. A Porsche irodában ezután katonai járműveket terveztek, többek között a Bogár Kübelwagen néven ismert katonai változatát és a Tigris tank egyik változatát, amelyből csak néhány készült el, sorozatban nem gyártották. A háború végén a wolfsburgi gyárat is bombázták, de nem szenvedett súlyos károkat, a megszálló angolok hamar beindították a termelést, s már 1945-ben 1785, 1946-ban pedig tízezer népautó készült.

Ferdinand Porschét, aki tagja volt a nemzetiszocialista pártnak és az SS-nek is, 1945-ben a franciák letartóztatták. Fogsága alatt a Renault 4CV kisautó terveit is csiszolgatta, azaz a Volkswagen piacáért versengő francia népautó elkészültében is fontos szerepet játszott. Vádat végül nem emeltek ellene, és húsz hónap múlva visszatérhetett Németországba. A börtön megviselte, az autóiparnak hátat fordított, a Volkswagen gyárat csak 1950 végén kereste fel ismét. Néhány héttel később szélütést kapott, s 1951. január 30-án, 75 éves korában meghalt. A legendás sportkocsikat már fia, Ferry Porsche fejlesztette ki, ám addigra a "Bogár" már meghódította a világot. A gyártás megszűnéséig, 1938 és 2003 között 21,5 millió bogárhátút adtak el a világ 180 országában.

Kövess minket -on és -en!

Amióta megnyílt, azóta áll szélsőbaloldali támadások középpontjában a Nordic Sun Kulturális Központ Budapest VII. kerületében, írja a Magyar Jelen.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.

Húsvét vasárnap reggelén, mely idén egybe esett Adolf Hitler születésnapjával, három horogkeresztes lobogó jelent meg a svédországi Essingeleden autópálya egyik alagútja fölött.

1943. október 4-én Himmler Posenben beszédet mondott. Ebben az SS-t „fegyveres rendnek” nevezte, amelynek a jövőben – a Szovjetunió felszámolása után – meg kell védenie Európát az Urálon túli „ázsiai hordáktól”. 

Az elmúlt években Mozgalmunk központi, nyári táborának egy fejér vármegyei szálláshely adott otthont, ahol az eddigiekben problémáktól mentesen tudtuk lebonyolítani a zártkörű eseményt.

A tegnapi beiktatási ebéd utáni rendezvény első felszólalója, Elon Musk lelkes mozdulatokkal ünnepelte, hogy Trump beiktatási beszédében beszélt egy lehetséges Mars-expedícióról.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

Többször is bejárta a világsajtót annak a német nyugdíjasnak az ügye, akinek a házában egy Párduc tankot találtak, amit még 2015-ben fedeztek fel a 84 éves heikendorfi férfinél, de csak 2021-ben ítélték el érte.

Egy berlini kórházban elhunyt Horst Mahler, a Vörös Hadsereg Frakció (másik nevén Baader–Meinhof-csoport) alapítója, aki később nemzetiszocialistává vált, és holokauszttagadás miatt többször elítélték – 89 éves volt.

Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nemzetiszocialistákkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot.

Egy norvég anya meglepődve fedezte fel, hogy Adolf Hitler Mein Kampf című könyve a legnépszerűbb kötetek között van egy gyerekeknek szóló digitális olvasási kampányban – jelentette a norvég TV2 a Budstikka újságra hivatkozva.