Izland: Egy ország, amely nem hajlandó hajbókolni a zsidóknak

Kövess minket -on és -en!

A mindössze 350 000 fős lakosságú szigetországban az elmúlt évezredben csupán elvétve éltek zsidók. Az antiszemitizmus mégsem ismeretlen, az utóbbi időben Izrael-ellenességként jelenik meg.

Az izlandi parlamentben a közelmúltban olyan törvényjavaslatot nyújtottak be, mely betiltaná a körülmetélést. A politikusok mellett négyszáz orvos is támogatta a javaslatot, és egyedül az evangélikus Izlandi Nemzeti Egyház püspöke szólalt fel a "vallásszabadságot korlátozó" szabályozás ellen.

2015-ben a reykjavíki városháza döntött úgy, hogy bojkottálja az izraeli termékeket. Később Dagur B. Eggertsson polgármester módosította a javaslatot és csak az Izrael által megszállt területeken, zsidó tulajdonban álló vállalatok által exportált termékek bojkottját szorgalmazta. A városvezetés azzal magyarázta döntését, hogy így kívánják kifejezni szolidaritásukat a palesztin néppel és ellenkezésüket az izraeli apartheid rendszerrel szemben. Az izlandi Külügyminisztérium közleményében az egyetértéséről és a támogatásáról biztosította a reykjavíki városházát.

Archívum

2011-ben Izland volt az első nyugat-európai ország, mely elismerte a palesztin államot. Akkoriban Ossur Skarphedison volt a külügyminiszter, aki heves Izrael-ellenességéről volt ismert. Brigitta Jonsdottir volt az első európai parlamenti képviselő, aki látogatást tett a palesztin szabadságharcosokat is szállító, és az izraeli parti őrséggel véres konfliktusba keveredett gázai flottilla hazatért tagjainál.

Izland a korábbi évtizedekben sem mutatta barátságos arcát a zsidóság felé. A nyolcvanas években egy észt "háborús bűnöst" fogadott be, hiába tiltakozott a hírhedt "nácivadász", Efraim Zuroff. A vádak szerint "Evald Mikson a második világháború alatt a németekkel együttműködve részt vett zsidók meggyilkolásában". Az izlandi hatóságok csak egy évtized elteltével voltak hajlandóak foglalkozni az üggyel, majd Mikson halála után bejelentették, hogy "a vádak megalapozottak voltak".

2004-ben Izland nyújtott menedéket a nyíltan antiszemita nézeteket hangoztató és a szeptember 11-i terrortámadást méltató Bobby Fischernek, a világhírű sakkozónak. Fischert Japánban tartóztatták le és tartották fogva hónapokon keresztül, miután érvénytelen útlevéllel lépett az országba. Az Egyesült Államok a kiadatását követelte, ám ez meghiúsult akkor, amikor az izlandi parlament állampolgárságot szavazott meg a sakkozónak. Fischer Japánból Izlandra távozott és ott is halt meg köztiszteletnek örvendve, 2008-ban.

A nemzetiszocialista Németország hadseregében is szolgáltak izlandi önkéntesek, és megalakult az izlandi nemzetiszocialista párt is. A háború után senkit sem vontak felelősségre, és az SS-veteránok is gondtalanul folytathatták az életüket.

Létezik Izlandon egy érdekes húsvéti szokás is. Az ünnep előtt egy évszázadokkal ezelőtt írt antiszemita dicshimnuszból olvasnak fel az ezzel megtisztelt állampolgárok a közszolgálati rádióban. A művet egy XVII. században élt zsidógyűlölő pap, Halgrimur Petterson írta. A szokás beszüntetéséért 2012 óta küzd a zsidók felsőbbrendűségét hirdető Simon Wiesenthal Központ, mindhiába. Húsvét közeledtével hamarosan ismét felcsendülnek a himnusz örökbecsű szavai.

Ha végigtekintünk Izland történelmén, nehéz olyan időszakot találni, amikor kedvezően álltak volna a zsidókhoz. Mindez nem riasztja el a minden évben nagy számban a szigetre pofátlankodó zsidó turistákat és mivel néhány száz zsidó is él Izlandon, a közelmúltban egy lubavicsi küldött telepedett le Reykjavíkban a családjával, hogy megteremtse a zsidó élet alapvető feltételeit és Tórát tanítson, nem zavartatva magát annak ellenére sem, hogy nem igazán látják őket szívesen. Azt reméli, hogy működésével talán egy új korszak veszi kezdetét a fagyos szigeten. Valószínűleg hiába.

Kövess minket -on és -en!

Tizenkét hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság azt a 34 éves férfit, aki az idei ausztrál nemzeti ünnepen (Australia Day) a zsidókat kritizáló beszédet tartott és nemzetiszocialista nézeteket népszerűsített egy sydney-i tüntetésen.

Valószínűleg nem számított arra, hogy éppen Izraelben ébred fel egy kórházban az az ENSZ-munkatárs, akinek testét nézetei szerinti nemzetiszocialista tetoválások borítják.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériumának „Rewards for Justice” (RFJ) programja akár 10 millió dolláros jutalmat kínál azoknak, akik olyan információkkal szolgálnak, amelyek négy, az amerikai kormány által külföldi terrorista szervezetnek (FTO) minősített, Európában működő antifa csoport pénzügyi működésének megzavarását eredményezhetik.

Az 1980-as, 90-es évek voltak a futballmezek aranykorszaka, amikor a könnyű poliészterből készült trikók leváltották a kevésbé szellőző és nehéz pamutmezeket.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

A sörpuccs utáni bírósági eljárás akár véget is vethetett volna Adolf Hitler és az NSDAP politikai karrierjének, ám még a per bírája is szimpatizált Németország későbbi vezérének és kancellárjának nézeteivel.

Érvényét vesztette a Hammerskins Deutschland nevű szervezet két évvel ezelőtti betiltása. A lipcsei bíróság ugyanis helyt adott több tag és regionális alcsoportnak a belügyminisztérium betiltási határozata ellen benyújtott kereseteinek - számol be a Spiegel.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

A sikertelen hatalommegragadási kísérlet utáni per hozott országos ismertséget Adolf Hitlernek, amelyben egész Németország megismerhette nézeteit.

Egy alsó-ausztriai vendéglő április 20-án – Adolf Hitler születésnapján – felvette az étlapjára a diktátor egykori kedvenc ételét, a tojásos nokedlit. Az eset hatalmas botrányt kavart – írja a Heute.at.

1945. január 24-én munka után hazafelé menet Budapesten, a Bethlen Gábor utcában mellém toppant két tatárképű szovjet katona, és fegyverrel egy közeledő, civilekből álló csoportba kényszerített.

1941. június 26-án három felségjel nélküli repülőgép bombázta a Magyarországhoz az első bécsi döntés után visszakerült Kassát. A máig tisztázatlan hátterű incidens után Magyarország belépett a második világháborúba.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

Érdeklődve olvastam Ábrahám Barnabás kollégám sorait, melyet a román választások margójára írt. 

Cornelius Rost német hadifogolyként került egy szibériai ólombányába, és a második világháború után megszökött a szibériai munkatáborból. A tél csontig hatoló hidegében kelt át a sivár orosz sztyeppéken, ahol életveszélyes találkozások közepette indult hazafelé, a családjához.

A gulág, ártatlan emberek millióinak munkatáborokba kényszerítése a huszadik század egyik legsúlyosabb tragédiája.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

A bolsevik terror legismertebb politikai szimbóluma – és hazánkban tiltott önkényuralmi jelkép – a kommunista mozgalmak és a néhai Szovjetunió által használt sarló-kalapács.

A Magyar Királyi Honvédség vezérkara 1941 április 3-án és 4-én kiadott mozgósítási parancsa vonatkozott a m. kir. 3. hadsereg parancsnokságára, az I., a IV. és az V. gyaloghadtestekre, a gyorshadtestre, a jugoszláv határon szolgálatot teljesítő határvadász alakulatokra, illetve a fővezérség közvetlenek közül a folyamerő dandárra, a repülődandárra, a nehéztüzérosztályokra, a légvédelmi tüzérekre, valamint egyéb híradó, műszaki csapatokra és intézetekre.

Dunaföldváron a m. kir. folyamőrezred IV. zj. 4. szd. tagjaként részt vettem az angolok által éjjelente a Dunába dobott mágneses aknák kirobbantásában 1944 májusától októberig, a mintegy 100 kilométer hosszú Duna-szakaszon.

Nem árt emlékeztetni rá, hogy a világon (valószínűleg) elsőként éppen nálunk tették ki a gyermekeket szexuális propagandának, éspedig az 1919-es bolsevik tanácskormány közoktatásügyi komisszárja, Lukács György elvtárs rosszvoltából.

Az Egyesült Államokban találták meg az Olaszországban bemutatott, Samuel Goldwyn producer 1923 nyarán készített, The Eternal City című filmjét, Benito Mussolinival egy jelentős szerepben.