Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler a második világháborús hadjáratai alatt szeretett olyan közel lenni a fronthoz, amennyire saját személyes biztonsága engedte.

Ezért építették meg a Barbarossa hadművelet megkezdése után a felszabadított ukrán területen a vinnicjai bunkert, ahol három részletben összesen több hónapot tartózkodott.

A Führer többször járt Ukrajnában, mi több, tucatnyi európai bunkere közül a vinnicjai (oroszul Vinnyica, a második világháborús szakirodalomban így terjedt el) volt a legkeletibb. Viszonylag sok időt is töltött ott, 1942. július 16. és 1943. szeptember 15. között, vagyis a Szovjetunió elleni offenzíva idején három részletben összesen 119 napot.

Az utolsó zsidó Vinnicjában

Vinnicja 370 ezer lakosával Ukrajna 13. legnagyobb városa. A város Kijevtől 260 kilométerre délnyugatra fekszik, első említése a 14. századból származik. A második világháborúban a Szovjetuniót ellen vonuló német csapatok közel egy hónappal később, 1941. július 19-én foglalták el a várost. Különös gondot fordítottak arra, hogy Vinnicját zsidómentessé tegyék, akkor még kevesen tudták, hogy miért.

Hitler a hadjáratait szerette a harci cselekményekhez viszonylag közelről követni. Így volt ez például a Franciaország vagy Jugoszlávia elleni hadjárat idején, az előbbit a mai Belgium, az utóbbit az osztrák–szlovén határ osztrák oldaláról követte. A leghíresebb talán a ma is látogatható, Lengyelország északi részén található Wolfsschanze, a Farkasverem, ahonnan Hitler két nappal a Szovjetunió megtámadása után követte a Barbarossa hadművelet alakulását.

A német csapatok előrenyomulásával szükség volt egy másik bunkerre is, ami mélyebben fekszik az akkori Szovjetunió, a mai Ukrajna területén. Ez lett a Vinnicjától 12 kilométerre északra, egy sűrű fenyőerdőben felépített Werwolf. (A Wolf az Adolf régi német változata volt.)

A Werwolf hatalmas, a fenyőerdőben emelt gerendaépületekből állt. Hitler egyszerű házához tartozott egy betonbunker, amit a Führer csak vész esetén használt volna. A Werwolf mindennapjairól Johann Rattenhubertól.

A Werwolf meglehetősen jól felszerelt volt, és Hitler biztonságára is minden téren nagy hangsúlyt fektettek:

  • A létesítményhez egy veteményeskert tartozott, az állítólag vegetáriánus Hitler személyes szakácsa innen választotta ki a főzelékek alapanyagait. A főzés előtt vegyelemzésnek vetették alá az alapanyagokat, a kész ételt előkóstolták.
  • Az ivóvizet napjában többször vizsgálták, az ásványvizet futárok jelenlétében palackozták.
  • A bunkeren kívüli oxigénpalackokból pótolhatták a levegőt, Hitler ugyanis tartott a vasbeton ártalmas kipárolgásától. A Gestapo ellenőrizte, hogy a palackok csakugyan fel vannak-e töltve.
  • A védelmi állások, de állítólag az épületek is alagúttal voltak összekötve.
  • A bunker területén volt teaház, borbély, fürdő, szauna, mozi és úszómedence is.
  • Berlin és a Werwolf napi összeköttetésben állt egymással: a közeli reptér és Berlin között napi volt a légiforgalom, és rendszeres vonatjárat is közlekedett a birodalmi fővárosba.
  • A létesítmény idővel egy Krímbe vezető transzeurópai autópálya része lett volna, a környék városaiba pedig németeket akartak telepíteni.

Úszómedence és vasbetontömbök

Hitler a sztálingrádi offenzíva megindulása után elhagyta a Werwolfot, ahová később, a sztálingrádi vereséget követően kétszer tért vissza: 1943 február-márciusban, majd augusztus-szeptemberben, amikor Harkov/Harkiv elestét volt kénytelen megélni.

1943. szeptember 15-én hagyta el végleg a Werwolfot. A Vörös Hadsereg 1944 márciusában foglalta el Vinnicját, addigra a bunkert a visszavonuló németek felrobbantották, az akár ötméteres átmérőjű vasbetondarabok száz méteres körzetben szóródtak szét. A múltra már csak a Hitler által soha nem használt úszómedence, valamint a szanaszét szóródó hatalmas vasbetontömbök emlékeztettek és emlékeztetnek a mai napig.

A hetvenes években szovjet-ukrajnai vajaskenyértúrára vitt magyar újságírók számoltak be Vinnicja és környékének fejlett élelmiszeripara, gépgyártása, elektronikai és vegyipara mellett arról, hogy volt itt egy Hitler-bunker is. A városnak a hetvenes években magyar vonatkozása is lett, ugyanis megépítették a 479 kilométer hosszúságú, mai napig üzemelő Vinnicja–Albertirsa, 750 kV-os távvezetéket. Az építést bemutató termelési riportok kötelező elemei voltak Hitler titkos főhadiszállásának méternyi vastag, felszínre robbantott tömbjei.

Turistalátványosság és „neonácik”

A Szovjetunió összeomlása után voltak kísérletek Hitler legkeletibb bunkerének hasznosítására. Egy vállalkozó a kilencvenes évek közepén turistalátványosságot álmodott meg a helyére. A 35 hektáros területet ki is bérelték az itt gazdálkodó termelőszövetkezettől. Egy aprócska gond volt csak: 50-60 ezer dollárt kellett volna szerezni a beruházáshoz, ez azonban nem jött össze.

A helyiek különben nem voltak oda az ötlettől, tartottak ugyanis a hazai és a külföldi nemzetiszocialistáktól, akik szerintük az újjávarázsolt helyet a Hitler-kultusz ápolására használták volna. A Hitler-kultuszt persze romok között is lehet ápolni, 2009-ben, a Führer születésének 120. évfordulóján emiatt több száz fős különleges rendőri egységet vezényeltek Vinnicjába a nemzetiszocialisták vonulásának megakadályozására.

Kövess minket -on és -en!

Az 1912. március 29-én született Hanna Reitsch kislány korában doktornőnek készült, de emellett imádta a vitorlázórepülést is, amivel már ekkor is felállított néhány rekordot.

Az 1936-os berlini olimpián egy ismeretlen nő az őrségen áttörve Adolf Hitler székéhez rohant, és megpróbált csókot adni a Führer arcára, a vidám pillanatokat fotó- és filmfelvétel is megörökítette.

Radikális jobboldali, köztük nemzetiszocialista szervezetek törvénytelen támogatása miatt emelt vádat egy ismert szélsőliberális szervezet ellen az amerikai szövetségi igazságügyi minisztérium - jelentette be Todd Blanche megbízott igazságügyi miniszter kedden.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

„Ha nincs intervenció, akkor nem éltem volna túl. Ezt soha nem fogom elfelejteni. Ha nincs január 7-e, akkor ez a jelen sem létezne” – Chum Mey, a rettegett vörös khmerek által működtetett egyik kambodzsai börtöntábor túlélője.

Iszonyatos dráma folyt a mai Széll Kálmán tér környékén 1945. február 11-én, amikor Budapest magyar és német védői megpróbálták áttörni a szovjet ostromgyűrűt. 

A kedves történet látott napvilágot egy kaliforniai középiskolában: nyolc középiskolás diák horogkeresztet formált a testével az intézmény futballpályáján, valamint egy Adolf Hitler-idézetet posztoltak mellé a közösségi médiában.

„Neonáci csoporthoz tartozás”, valamint más „szélsőséges bűncselekmények” gyanúja miatt 20 személyt őrizetbe vett a szlovák rendőrség egy akciója során Pozsonyban - jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi kerületi ügyészség közlésére hivatkozva.

A táborparancsnokság 1944 telének egyik éjszakáján riadóztatott bennünket, és összeállítva egy 70 fős csoportot, kiküldött bennünket Birzsa településre tüzifáért a láger részére. Rettenetes hideg volt, a szél is fújt.

Hans Baur altábornagy évtizedeken át komolyan kötődött Adolf Hitlerhez. Ő volt a magánpilótája, de a vezérkar több más, magas rangú tisztjét is rendszeresen szállította.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

Fáklyás felvonulással emlékeztek meg Kijevben, Lembergben és más városokban a második világháborús vezető, a tengellyel szövetséges Sztepan Bandera 117. születésnapjáról.

A nyugat-ausztráliai rendőrség lőfegyvereket és lőszereket foglalt le egy perthi férfi otthonában. Az indoklás szerint a tulajdonossal egy háztartásban élő apa „nemzetiszocialista nézeteket vall”, ezért alkalmatlan arra, hogy fegyverekhez férhessen hozzá.

„Púpos gnóm”, „vörös hóhér”, „a diktatúra legvéresebb hiénája”, „egy emberkeverék karvalyból és hiénából gyúrva” – írták a korabeli újságok a Tanácsköztársaság bukását követően Korvin Ottóról. „Nemes jellemű, izzó lelkű forradalmár”, „egy elvi vasember” – zengtek róla dicshimnuszokat az 1945–1989 közötti politikai rendszerek tollnokai.

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.