Kövess minket -on és -en!

A Barbarossa hadműveletben, amely világtörténelem legnagyobb katonai offenzívájaként vonult be a történelembe, több mint 3 millió német, és nagyjából 500 ezer, spanyol és francia önkéntes csapatokkal megtámogatott, román, magyar, szlovák, olasz, finn és horvát katona vett részt.

A német haderő 1941. június 22-én indította el támadását a Szovjetunió ellen. 

A kommunista óriás már az első csapásoknál megroggyant, a német ékek mélyen betörtek a szovjet határmenti területekre és sorra morzsolták fel a Vörös Hadsereg egységeit. Bár a szovjet haderő a katonák, tankok, és repülőgépek létszámában óriási fölényben volt a németekkel szemben, a Vörös Hadsereg szinte megbénult az első csapások alatt. A kezdeti összeomlás részben annak volt köszönhető, hogy a szovjetek rendelkezésére álló légi és szárazföldi harci járművek a németekhez képest alacsonyabb technikai színvonalon álltak, illetve annak is, hogy Sztálin 1937-ben nagyarányú tisztogatásba kezdett a Vörös Hadseregben. Ennek eredményeképpen nemcsak a hadsereg legfelsőbb vezetését likvidálták, de az alacsonyabb szinteken is összesen 7000 tisztet börtönöztek be vagy végeztek ki. A tiszti állomány ilyen mérvű megtizedelése után nem csoda, hogy az érdemi harci tapasztalatokkal rendelkező tisztek száma a támadás pillanatában nem volt kielégítő.

A gyors, kezdeti sikerek ellenére, a német gőzhenger azonban fokozatosan lelassult. A Szovjetunió sokkal nagyobb volt, mint Franciaország és a több ezer kilométeres frontszakaszon egyszerre ellátni három különböző hadseregcsoportot szinte lehetetlen volt. Miközben a németek utánpótlási vonalai egyre hosszabbak lettek, a szovjeteké egyre rövidültek, és egyre újabb és újabb bevethető csapatokat vonultattak fel a németekkel szemben, emellett a szovjeteket ellátmánnyal és haditechnikával a nyugati szövetségesek is támogatni kezdték, a szinte korlátlan nyersanyag- és haditechnikai tartalékokkal rendelkező Egyesült Államok a Vörös Hadsereg egyik támaszává lépett elő.

A Wehrmacht egyszerűen kifutott az időből. Hitler háborúja a meglepetésre és az összehangolt, koncentrált támadásokra épített, amelyekben az ellenséget rövid időn belül felmorzsolták. A németek viszont nem voltak felkészülve arra a hosszan tartó fegyveres konfliktusra, amely a végtelen orosz síkságon várt rájuk. Amikor a Közép hadseregcsoport októberben megindította támadását Moszkva ellen, a teljes német haderő, köszönhetően a kiépítetlen, rossz állapotban lévő orosz útrendszernek, szó szerint elakadt a sárban. A Wehrmacht csak novemberben a hideg idő beköszöntével kísérelhette meg, hogy egy utolsó, huszáros rohammal bevegye Moszkvát. A támadást azonban december 5-én egy szovjet ellen-offenzíva megakasztotta. A németek utolsó tartalékaikat is felélték, katonáik a nem megfelelő téli ruházat hiánya miatt fagyási sérülésektől szenvedtek és az iszonytató hideg mellett a fertőző betegségekkel is meg kellett küzdeniük.

A Barbarossa hadművelet Moszkva külterületén végül kimúlt, a német villámháborús elképzelések összeomlottak. 

Kövess minket -on és -en!

Jean-Marie Le Pen, a francia jobboldali Nemzeti Front (FN) alapítója és hosszú ideig vezető politikusa 96 éves korában elhunyt. Halálhírét családja is megerősítette.

Bár gyors javítást ígértek, végül 6 hónapba telt, hogy javítsák a Gemini történelmileg pontatlan emberábrázolását a Google-nél.

Két kezünk kevés lenne ahhoz, hogy felsoroljuk az elmúlt tíz nap olyan bűncselekményeit, amelyet magyarok ellen követtek el velünk élő, évszázadok óta integrálhatatlan jövevények.

Ausztrália szigorú „gyűlölet-bűncselekmények” elleni törvényeket fogadott el, beleértve a terrorista bűncselekmények és a „gyűlöletszimbólumok” felmutatása esetén kiszabható kötelező minimumbüntetést.

Bár lehetetlen pontosan megállapítani, hogy a második világháború során hány szovjet állampolgár harcolt valamilyen formában a németek oldalán, a szakértők többsége abban egyetért, hogy számuk akár az 1,4-1,5 milliót is elérhette.

1494. november 24-én hunyt el Kinizsi Pál, Mátyás király leghíresebb hadvezére. Félelmetes testi erejéről, vakmerőségéről már életében legendák egész sora született.

Amatőr régészek öt emberi csontvázat találtak Hermann Göring, a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt vezető tagja, a német légierő parancsnoka, a Nagynémet Birodalom második embere egykori otthona alatt, a mai Lengyelország területén.

Büntetőeljárás indult annak a II. kerületi történelemtanárnak az ügyében, aki egy diákját azzal a megjegyzéssel illette, hogy „Te amúgy is zsidó vagy, neked zsidó iskolában lenne a helyed”. 

Miután egy ruandai néger „fiatal” azt adta, ami lényege, vagyis fehérek mészárlásába kezdett, szerte az Egyesült Királyságban demonstrációk kezdődtek, melyek gyakran csaptak át erőszakos megmozdulásokba.

Házunkba 1944. december 31-én lépett be az első szovjet katona, és németeket keresett. Miután jól megetettük őt, társai is meglátogattak egyre sűrűbben. Közben néha elvittek tolmácskodni, mert lengyelül beszéltem.

Alakulatunknak az orosz túlerővel szemben vissza kellett vonulnia, egészen a Stájer Alpokig. Itt ért bennünket a háború vége.

Alig egy hónappal Szálasi Ferenc kivégzése után a magyar határon önként jelentkezett a Szálasi-kormány egyik még szabadlábon lévő tagja: Kovarcz Emil.

Kiadta a német hatóság a 2023. februárban Budapesten elkövetett támadássorozat egyik feltételezett elkövetőjét.

Egy 21 éves nemzetiszocialista aktivista titokban rögzített beszélgetéseit felhasználják a terrorizmus vádjával kapcsolatos perében Kanadában.

A dunántúli hadműveletekben vettünk részt 1944 őszén és telén. Székesfehérvár eleste után – december 26-án – a balról Pusztavám, jobbról Csákvár–Környe irányába előre törő szovjet csapatok bekerítettek bennünket.