A gyöngék államszocializmusa, mint a fehér genocídium eszköze

Gazdag István – Demokrata.hu

Kövess minket -on és -en!

A protoszocializmus kezdetén, még az ancien régime alatt, a forradalmárok úgy gondolták, hogy az egyént a születési kiváltságokra alapozott igazságtalan társadalmi rendszer akadályozza meg képességei kibontakoztatásában.

Az egyén felszabadításának akarata – a célként kitűzött meritokrácia helyett – a kizsákmányoló nemzeti burzsoázia diadalát eredményezte, amelyre gyorsan rátelepedett a kozmopolita spekuláns- és uzsoratőke.

Erre a XIX. század közepének forradalmi szocializmusa válaszolt, amely azonban a rabszolga-mentalitás szülte kollektivista irigységbe fulladt. Az irányzatot ügyesen manipulálták a liberalizmus talaján tenyésző marxista agitátorok guruik vezetésével, alkalmas eszközt látva ebben a keresztény-konzervatív és patriarchális társadalmi rend felbomlasztására. Forradalmi retorikájuk vezérmotívuma az az állítás volt, miszerint a társadalmi környezet termékeként az egyén nem felelős a tetteiért. Manapság ez a paradigma rendszerszintű büntetlenséget ad a harmadik világbeli ragadozóknak Nyugaton.

Jelentések

Az európai társadalmakban az egyén elvileg mindig felelős a kudarcáért, a "segíts magadon, Isten is megsegít" közmondás szellemében. Így működik a fehér lélektan, amelyet azonban jelentősen deformált a társadalmi kapcsolatoknak a gyöngék szocializmusában megnyilvánuló államosítása. Az őrült kollektivizmus helyett a fehérek kulturálisan a méltányosságot és az igazságosságot favorizálják, és ellenzik mindazt, ami megakadályozza az egyént abban, hogy szabadon boldoguljon. Egyes etnoszociális fehér selejtek persze gyűlölik e felfogás sikerét, mert nem hajlandók beismerni és elfogadni, hogy ők maguk tehetségtelenek. Az ő neheztelésükre és irigységükre apellál a marxista demagógia és a trockista felforgatás.

Ezt a jelenséget jelentősen kibővítette a szocialista gondviselő állam létrejötte, amely a szabad és szükséges, organikus szolidaritás formáit eltérítette a szociális pénztár felé, amely a termelékenyebbek adózási kifosztásán alapul a kevésbé produktívak javára az államot ellenőrző politikusok révén. Ez az újraelosztó fiskális fosztogatás, amely kezdetben a társadalmi igazságtalanságok mérséklését szolgálta a dolgozók érdekében, mostanra a társadalmi igazságtalanság legfőbb okává vált azzal, hogy negligálja a személyes érdemet, amely alapvető az európai kultúra számára, vagyis de facto kollektivizál a túlzó adózás által. E politika táplálja a parazita elemek elszaporodását, semmittevésre bátorítva őket a szociális segélyezéssel.

A fehérek csaknem teljes azonosulása a liberál-demokratikus állammal annak kollektivista degeneráltsága után hozzájárul ahhoz, hogy védekezésként még inkább bezárkózzanak individualizmusukba. Más szóval, hajlamosak kiönteni a fürdővízzel együtt a gyereket is, vagyis elvetni az etnikai szolidaritás minden formáját, nem különböztetve meg azt a kollektivizmus egyetlen általuk ismert formájától, az állami kollektivizmustól, amely jelenlegi formájában már nem a fehérek közötti társadalmi konfliktuscsökkentést és gazdasági-egzisztenciális nivellálódást szolgálja. A nyugati államszocialista kollektivizmus ugyanis éppen most rombolja le a nyugati civilizációt az általa kifejtett aktuális túlélési stratégiák, mindenekelőtt a "boomer" nemzedék hedonista egoizmusa és nihilista "utánam a vízözön" mentalitása által lehetővé tett népességcserés gyarmatosítás révén, amit az is megkönnyít, hogy a fehérekből mára csaknem teljesen kiveszett az önvédelmi reflex, ellentétben a lecserélésükre törekvő idegenekkel.

Ennek oka egyrészt a nagyrasszok törzsfejlődés során kialakult, egymástól eltérő, biológiai-genetikai eredetű emocionális "feltöltöttsége", másrészt a frankfurti iskolás kultúrmarxizmus kimondottan fehéreket célzó szervezett agymosó tevékenysége. Az európaiak érzelmeit általában az ész vezérli, és inkább csak az egyének közötti közvetlen kapcsolatokra alapozott társadalmi viszonyok körére korlátozódik. A feketék és az arabok viszont többnyire képtelenek kontrollálni az érzelmeiket, különösen akkor, amikor etnikai-vallási közösségüket külső támadás éri, vagy az megtámadottnak érzi magát. Az ő létfelfogásuk túlságosan behatárolt ahhoz, hogy különbséget tegyenek az "én" és a "csoport" között, amellyel azonosulnak. Önmagában az IQ-szint nem magyarázza fokozott hordaemocionáltságukat, viszont minél alacsonyabb az intelligencia, annál korlátozottabb az egyén képessége arra, hogy megkülönböztesse önmagát azonosulási csoportjától, vagyis a saját érzelmeit annál inkább ez utóbbi érzelmi állapota kondicionálja.

Akkor tehát a törzsi ösztön kultiválása az európaiaknál éppenséggel az idegen tömegek törzsi szinten megrekedt érzésvilágának kopírozása lenne? Szó sincs róla. Valójában a fehérek markáns egoista tendenciájának korrigálásáról van szó, amely ebben az új, multikulturális kontextusban a fehér társadalom stabilitását fenyegeti, lehetővé téve az ellenséges etnikai csoportoknak, hogy szervezett ellenállás nélkül fosztogathassák a többségi társadalmat. Bármiféle szervezett ellenálláshoz ugyanis kollektív öntudat szükséges, és ebben a történelmi helyzetben – konkrétan a fehérek puszta fennmaradását veszélyeztető válsághelyzetben, amikor en bloc fenyegeti őket genocídium – ez az öntudat csak "törzsi" lehet. Ez tehát egyfajta, a közjó érdekében szükséges korrekció.

Persze, ha a fehérek javíthatatlanul ego­isták lennének, akkor nem építhettek volna államokat, mert minden állam alapvető célja egy adott csoporton belüli empátia politikai megszervezése. Márpedig a fehérek per definitionem államépítők. Bárhol telepedtek is meg, mindenhol államot alapítottak, hogy szervezéssel maximalizálják a szolidaritás hatásait csoportjukon belül.

A fehérek szolidaritása a hierarchikus államszervezés révén valósul meg. Ez a fajta szolidaritás mindig módszeres, piramidális szervezés, amelyet a közösségnek előzetesen legitimnek kell elfogadnia. Azok a rasszok, amelyek képtelenek kultúra és pláne civilizáció létrehozására, irigylik a fehér szolidaritás állammá szervezett gyümölcseit, és miután megtelepedtek a fehérek államaiban, igyekeznek megszerezni az ellenőrzést az állami szolidaritás mechanizmusa fölött, hogy átváltoztassák az etnikai fosztogatás eszközévé. Ennek a folyamatnak egyik teljesen egyértelmű megnyilvánulási formája a Black Lives Matter nevű fehérellenes "afrobolsevik" mozgalom Amerikában.

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

Az osztrák parlament szigorította a nemzetiszocialista jelképek betiltásáról szóló törvényt, kiszélesítette annak hatályát és megerősítette a tiltott jelképek megjelenítésére és terjesztésére kiszabott büntetéseket arra hivatkozva, hogy erősödik az „antiszemitizmus”.

Az argentin rendőrség letartóztatott egy férfit Buenos Airesben, aki egy nagy mennyiségű, a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalomból származó eredeti fegyvert tartott a házában, amelyek a Wehrmacht és a Waffen-SS szimbólumaival voltak díszítve – közölték a hatóságok.

A korábbi másodrendű vádlott, a német Tobias Edelhoff meghallgatásával folytatódott az antifa-per a Fővárosi Törvényszéken. A „Hammerbande” korábbi kiképzője ezúttal tanúként állt a bíróság elé, igaz, csak videóhívás keretében.

Semmi sem tudja megakadályozni az új nemzedékeket abban, hogy szeressék Adolf Hitlert.

Az emberek szavai, még azok is, melyeket a sugallat szülte, másra fordíthatóak, a szavaktól függnek, hozzájuk lehet adni és el lehet belőlük venni, és esendő halandók eltorzíthatják őket. Ezért minden írást vagy befolyást, régit vagy újat át kell szűrni a természeti törvény szűrőjén.

A 35 éves Joszif Visszarionovics Dzsugasvili, közismertebb nevén Sztálin, az LMBTQP-közösség korai úttörőjeként teherbe ejtett egy kiskorú, szibériai lányt. Leszármazottaik ma is élnek.

1971. február 5-én halt meg az oroszországi Gorkijban (Nyizsnyij Novgorod) Rákosi Mátyás kommunista politikus, volt miniszterelnök, "Sztálin legjobb magyar tanítványa", a magyar történelem legsötétebb korszakának névadója.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Egy felüljáró alatt tűnt fel egy graffiti Pesten, amely egy akasztófán lógva ábrázolta az Ilaria Salis nevezető olasz antifasiszta bandavezért, az antifa-per első számú vádlottját.

Öt év börtönbüntetéssel fenyegetik kaphat Karl Münter, a 96 éves volt SS-katonát, aki az ascq-i megtorlásért felelős parancsnok egységében szolgált. 

A 61 éves Peter Lynch több mint két év börtönt kapott augusztusban erőszakos rendbontás miatt, mert állítólag rasszista dolgokat kiabált a rendőröknek. Október 19-én hirtelen meghalt a börtönben.

Felmérések szerint az amerikai nép nem akar háborút. Legalábbis momentán még nem, de csak médiakampány kérdése az egész. Kezdetben a második világháborúba is vonakodott belépni, aztán a sajtónak köszönhetően már égett a vágytól, hogy Sztálin segítségére siessen.

Ausztrália Victoria szövetségi államának rendőrsége arra készül, hogy vádat emeljen az ausztrál nemzetiszocialista aktivista Jacob Hersant ellen „súlyosan sértő közszereplés” miatt, miután körülbelül 30 maszkos aktivista tömeges deportálásokat követelve demonstrált egy melbourne-i állomáson.

Amikor Imrédy személyes származása körül a közismert polémiák folytak, akkor én magam adtam utasítást Kelecsényinek, hogy figyelje meg Imrédyt és figyeltesse meg másokkal is, hogy faji hovatartozása eldönthető legyen.

A gondolatbűnöző politikus azért állt bíróság elé, mert egy 2021-es gyűlésen a „Mindent Németországért!” szavakat használta. Ez ugyanis Németországban bűncselekménynek számít.

1915. június 23-án kezdődött az a több mint két évig elhúzódó összecsapás-sorozat az észak-olaszországi Isonzó folyó mentén, amelyben az első világháborúban elesett több mint ötszázezer magyar katona mintegy fele lelte halálát.

Mondják, hogy akik életükben jó és értékes cselekedeteket hajtottak végre, vagy éppen magasabb rendű dolgoknak áldozták életük java részét, azok sosem halnak meg igazán.

Dr. Wojciech Filipowiak lengyel részég úgy gondolja, sikerült beazonosítania Jomsborg lelőhelyét – írja a Heritage Daily.

1953. március 5-én röpítették világgá Moszkvából a sokak által hőn áhított, mások által rettegve várt hírt: 74 éves korában elhunyt Joszif Visszarionovics Sztálin.

1936-ban ünnepélyes keretek között temették el Londonban a német nagykövetet, akinek halálával a két ország közti diplomáciai kapcsolatok is megromlottak - derül ki a Discovery Channel Wartime London című dokumentumfilmjéből.

1456. augusztus 11-én halt meg Zimonyban Hunyadi János Magyarország kormányzója. A Hunyadi-családot az országos politika élvonalába emelő törökverő hadvezér születésének helye és ideje  máig vitatott. 

1944. április 3-áról 4-ére virradó éjjelen érte az első bombatámadás Budapestet. A 15. amerikai légi hadsereg pusztító, rengeteg polgári áldozatot követő csapása volt a nyitánya annak a csapássorozatnak, mely kis híján az ország teljes szovjet megszállásáig tartott.

„Ellenforadalmi összeesküvésért” végezték ki Lavrentyij Beriját, a sztálini terror egyik rettegett végrehajtóját, a Szovjetunió marsallját, belügyi és állambiztonsági miniszterét, akinek lefogása és bírósági pere, majd a kivégzése a Sztálin halálát követő hatalmi harc része volt.

1688. szeptember 6-án vették vissza a keresztény hadak a török által 1521-ben elfoglalt Nándorfehérvárt, a mai Belgrádot.

Az interneten történő virtuális sétám alkalmával véletlenül betévedtem valamelyik amerikai holokausztmúzeum rejtett zugába, és amit ott találtam, az elborzasztott.

Egy 10. századi, feltehetően magas rangú viking előkelőség ivócsarnokára bukkantak a régészek Orkney közelében, amelyet mintegy 800 évvel ezelőtt használhattak a skandináv hódítók.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.