Kövess minket 
-on és 
-en!
Manapság Európát alapjában véve két erő fenyegeti, az egyik kívülről, a másik belülről. Az egyik strukturális, a másik pusztán reakciós: egyrészt az Amerika-központú neoliberális kozmopolitizmus, amelyet Davosban a Wall Street-i finánctőke képvisel Larry Finkkel, a BlackRock főnökével az élén, másrészt az európai szeparatista-szuverenista „ötödik hadoszlop”, amely ugyanennek a hatalomnak udvarol áldás reményében.
Az előbbi immár nyilvánosan az utóbbit használja a kontinens maximális politikai leigázása és gazdasági kizsákmányolása érdekében. Mivel az európai antirasszista-immigracionista baloldalnak Palesztina támogatása miatt már semmilyen haszna sincs számára, ezért az atlantista fináncoligarchia az európai populista jobboldalra számít, hogy anakronisztikus történelmi sérelmek örökös felhánytorgatásával egyik európai nemzetet a másik ellen (pl. franciákat a németek és vice versa, lengyeleket a németek és az oroszok, szlovákokat a magyarok ellen) hergelje, és gazdaságilag gyengítse az európai blokkot.
Európa geopolitikai önszerveződésének megakadályozása a globalista hatalmi klikk prioritása, európai hasznos idiótái pedig pirulás nélkül teljesítik akaratát, foggal-körömmel akadályozva az „Európa-erőd” eszme kibontakozását. Amerika e téren is kettős játékot űz európai NATO-csatlósaival. Egyfelől Donald Trump nagyobb biztonságpolitikai önállóságra és katonai kiadásaik emelésére nógatja őket, nyilvánvalóan az amerikai katonai-ipari komplexum minél nagyobb hasznára, másfelől viszont az olcsó orosz és közel-keleti energiahordozóktól elvágva a költséges amerikai energiától való függésbe taszítja őket, hogy aztán az ennek következtében versenyképtelenné váló maradék európai ipar stratégiai ágazataiban döntő befolyást szerezhessenek az ex nihilo pénzgyártás miatt gyakorlatilag kiapadhatatlan tőkeerővel rendelkező amerikai karvalytőkealapok, a BlackRock, a Vanguard és társaik. A nagyobb európai önállósággal kapcsolatos trumpista retorika tehát valójában egyfajta amerikai Nesszosz-ing eladhatóbbá tételére szolgál. (Timeo Americanos et dona ferentes.)
Középtávon a fehérek mindenhol – Európában is – a kisebbségi lét, hosszabb távon pedig a kihalás felé sodródnak. Az az elképzelés, hogy az általuk felépített nemzetállamok változatlanul fennmaradhatnak, végzetes tévedés és szánalmas önáltatás. Az európai jobboldal retorikája a szuverenista kábítószer hatására kollektív hallucinációt eredményez, miszerint a nemzetállam igenis megőrizhető. Hogyan? Visszatérve a 60-as évekhez, vagyis a baby boom generáció fiatalkorához. A bökkenő csak az, hogy ezek a posztnemzeti nyugat-európai államok időközben mind többfajú demokráciákká váltak. Márpedig a demokrácia alapszabálya szerint az kapja a hatalmat, aki a választásokon legalább 50,1 százalékos szavazati arányt ér el. A populista jobboldal a demokrácia elveinek betartásával legfeljebb egy-két mandátum idejére csökkentheti a bevándorlást, de nem fordíthatja meg a demográfiai folyamatok tektonikáját. A francia Nemzeti Szövetség (RN) nem javasolja több millió színes bőrű idegen kiutasítását, még azért sem, hogy ily módon időt nyerjen, és még kevésbé, ha azok honosítottak. Ez a jelenleg uralkodó úgynevezett honpolgári hazafiság rákfenéje az etnikai nacionalizmussal szemben. Éppen ezért az RN győzelme 2027-ben csak pirruszi győzelem lenne, ahogyan azt Meloni kormányzása is eklatánsan bebizonyította. Ugyanez vonatkozik az AfD-re és Nigel Farage Reformpártjára is. A nemzetállamok már csak üres héjak a bürokraták és lobbisták kezében, amelyeket demagógokból, reakciósokból és naivakból álló ellenzékiek úgy akarnak újra életre kelteni, hogy reményeik szerint visszatérnek a „korábbi világhoz”, ami azonban teljes képtelenség. Egyszerűen azért, mert soha nem lehet visszatérni egy korábbi világhoz. Ez egy illúzió, amelybe azok kapaszkodnak, akik félnek a jövőtől. Európa nyugati részén legalábbis a nemzetállamok már halottak és eltemették őket azoknak a bennszülött népeknek a folytatásaként, amelyek létrehozták őket, ahogyan az abszolút monarchiák is eltűntek előttük, és minél hamarabb megértik ezt a fehérek, annál hamarabb felkészülhetnek a valódi jövőre, amely rájuk vár, vagyis a faji kisebbségi létre Európa nagy részén.
Egy olyan történelmi vészhelyzetben, amelyben a fehérek mindenhol kisebbségbe szorulnak, az egyre szorosabb összefogásuk tehát létfontosságú és logikus következtetés, mert az etnikai megosztottság ugyanúgy nem jelent erőt, mint a faji sokszínűség. A politikai egységnek követnie kell a biológiai egységet. Ez azt jelenti, hogy meg kell szabadulni a posztnemzeti államok romjaitól, és egy új fehér államot kell építeni vérségi alapon. Ehhez egy világnézeti forradalomra lesz szükség, amely a XVIII. századból örökölt elavult demokratikus eszmék halálát fogja jelenti, kezdve a faji egyenlőség mítoszával. Jelenlegi formájában az EU a demokratikus államok által létrehozott emberi jogok szellemének megnyilvánulása, és nem az 1789-ben létrejött nemzetállamok tagadása, hanem azok szuperstruktúrája. Ennek az ENSZ-másodpéldánynak semmi köze nincs egy olyan páneurópai államhoz, amely létezésének definíció szerint az lenne az értelme, hogy háborúval védje az európai vért. Minden igazi államnak egyetlen fő funkciója van: a háború. A páneurópai állam nem a baloldali „európai föderalizmus”, hanem egy faji tudatosságú Európa-erőd történelmi formája. Miután politikailag egyesültek egyetlen államban, az őshonos európai fehérek megvívnák az etnikai háborút, amely elengedhetetlen egész Európa felszabadításához, és biztosíthatnák a kontinens következő generációinak jövőjét.
Az európai egységállam tehát egy erőszakos etnikai forradalom terméke lesz, túllépve a válságban lévő demokratikus társadalmak összes kicsinyes torzsalkodásán, amelyből a mindenféle populisták efemer demagógiája táplálkozik. Az európai őshonos népesség megfeleződése az elkövetkező 50 évben egy soha nem látott társadalmi átalakulás ontológiai katalizátora lesz. A demokratikus misztika fogságában a nemzeti szuverenitás harcosai a bénító nosztalgiájukkal nem tudnak majd hatásos ellenszert felmutatni e kataklizma ellen, és még kevésbé holnap, amikor az időközben földrészünkre beszivárgott fekete afrikaiak és arabok a hódító iszlámmal felvértezve megpróbálnak majd teljesen leigázni minket, hogy revansot vegyenek az elmúlt évszázadok európai gyarmatosításért és megtorolják a gázai genocídiumban tanúsított európai cinkosságot.
|
|
|
|
|
|
