Kövess minket: Telegram — XVkontakte

30 évvel ezelőtt rejtélyes, horogkeresztet mintázó lombkoronákra lettek figyelmesek egy kelet-németországi erdőben.

Bár azóta több szvasztika alakú - tudatosan vagy véletlenül kialakított - formát azonosítottak Németországban és szerte a világon, eredetük továbbra is sűrű ködbe vész. A német Süddeutsche Zeitung napilap 2002-es tudósítása szerint a Brandenburgból származó Günter Reschke volt az, aki 1992-ben felfedezte a csodálatos jelenséget.

Az érdem valójában Reschke tájépítő irodájának gyakornokáé, aki éppen légi fotókat nyálazott át, amikor rálelt a szokatlan látványra... A férfi 140, horogkeresztet formázó vörösfenyőt "szúrt ki" a több száz erdei fenyő között. A vörösfenyő legjellegzetesebb, a többi fenyőfélétől eltérő tulajdonsága, hogy tűleveleit a tél beállta előtt lehullatja, „ruhája” előbb sárgás, majd barna színű lesz, így jól felismerhetően különbözik tűlevelű társaitól – különösen akkor, ha még csoportban is állnak, s valamilyen formát alkotnak, mint ahogyan az ebben az esetben is történt.

Nem csoda, hogy a gyakornok szeme azonnal megakadt a zernikowi Kutzerower Heide 60-szor 60 méteres területéről készült légi felvételén. Reschke, „észak Toszkánájának” szerelmese, ekkor még nem tudta, hogy a természeti idillt sugárzó képből nemzeti ügy, hovatovább botrány fog kerekedni a holokamu miatt saját hátukat korbácsoló németeknél. A szakember saját szemével akarta látni a furcsa jelenséget, így az erdő fölé repült, ahonnan tisztán ki lehetett venni a sárgán rikító horogkeresztet. Egy rövid kutatás után kiderült, hogy – számolt be róla a helyi erdész, Klaus Göricke – a fákat még a harmincas évek végén ültették, s azóta ott állnak; túlélték a Vörös Hadsereg benyomulását, a kommunizmust és a berlini fal leomlását.

Az, hogy ez évtizedeken át senkinek nem tűnt fel, a vörösfenyő jellegzetességének köszönhető. A fa ugyanis csak egy nagyon rövid ideig látható ebben a formájában, s bizonyos magasságba kellett volna repülni, hogy a szvasztika tisztán látszódjon – a Berlint elhagyó repülőgépek már túl magasan szállnak ahhoz, hogy szabad szemmel kivehető legyen a jelenség, magánrepülőgépek pedig nem repülhettek Kelet-Németország légterében 1989-ig.

Nem kellett sok idő az első városi legendák szárba szökkenéséhez és a szimbólum eredettörténetével kapcsolatos mendemondák megszületéséhez. Egy helyi földműves váltig állította, hogy ő volt az, aki még gyerekként – némi fizetség fejében – elültette a fákat. Mások szerint egy helybéli metszett emlékére kerültek oda a fák, miután az illetőt a sachsenhauseni koncentrációs táborba hurcolták, amiért rajtakapták, hogy a BBC-t hallgatta, de olyan is akadt, aki úgy tudta, hogy a helyi nemzetiszocialista potentát jóvoltából ültették el a facsemetéket a Führer születésnapján. Végül a Berliner Zeitung is előállt a maga verziójával, miszerint a helyiek így akarták meghálálni, hogy a Birodalmi Munkaszolgálat (Reichsarbeitsdienst, RAD) utcát kövezett le Zernikowban.

A kusza történet a régión túl is nagy hullámokat vetett. A hírre szenzációéhes francia újságírók lepték el Kelet-Németországot, hogy a saját szemükkel győződjenek meg a rejtélyes szvasztika-erdő létezéséről. A francia Le Figaro cikke nyomán François Mitterand köztársasági elnök felhívta kollégáját, Roman Herzog német elnököt, aki minden követ megmozgatott, hogy elérje a helyi erdészeti hatóságnál a szóban forgó fák kivágását. A láncfűrészek 1995-ben jelentek meg a helyszínen, és ki is vágtak negyven fát. A német erdőmunkások nem végezhettek valami jó munkát, hiszen 2000-ben a Reuters arról cikkezett, hogy – s erről képeket is közöltek – szerencsére újra sárgán virít az erdő Zernikownál. A téma bejárta a világsajtót, s még a Chicago Tribune is foglalkozott vele.

A helyi hatóság ekkor azon aggódhatott, hogy Kutzerower Heide újra a "neonáci" csoportok zarándokhelye lesz. Ettől tartva, és a zsidóság érdekeit szem előtt tartva a brandenburgi Földművelésügyi Minisztérium úgy határozott, hogy az összes fát ki kell vágni a területen, természetvédelem ide, természetvédelem oda (kíváncsiak lennénk miként döntenének egy Dávid-csillagot ábrázoló erdőrészről). A szövetségi földértékesítő vállalat (BVVG) megálljt parancsolt a drasztikus tervnek, s csupán 25 fa kivágásához járult hozzá. A munka 2000. december 4-e reggelén zajlott; a favágóknak ügyelniük kellett rá, hogy csak a megjelölt fákat vágják ki, s hogy az erdőben a szvasztika tényleg ne látszódjon többet. Az erdészet nem bízta a véletlenre, s még a rönköket is megsemmisítették.

Bár a Kutzerower Heide-i látványosság már a múlté, a horogkeresztek nem tűntek el teljesen. Mint arra Jens-Uwe Schade egy 2000-es írásában rámutatott, a nemzetiszocialista erdészek közötti hóbort igen elterjedt volt a harmincas években. A hetvenes évek elején amerikai katonák arról panaszkodtak a hesseni tartományi elöljáróknak, hogy az Asterode melletti lucfenyőerdő déli oldalán nemcsak egy hatalmas szvasztika van, hanem a fák egy helyütt 1933-at mintáznak – utalva Hitler hatalomra jutásának esztendejére. Egy hasonló jel okozott felháborodást az észak-hesseni Jesbergnél a nyolcvanas években, majd egy néprajzkutató 2000-ben szintén egy ilyen szimbólumra lett figyelmes az örökzöld duglászfenyők között.

Az erdei szvasztikák furcsa utóélete ezzel még nem ért véget. 2006-ban az amerikai The New York Times írta meg, hogy a kirgizisztáni Tash-Bashat falujában található, 180 méter hosszú jel születésére hasonlóan változatos magyarázatok születtek. Egyesek szerint a német-szovjet "barátság" emlékére hozták létre a harmincas években, mások szerint a falu hazafias érzületű erdészének ötlete volt, de olyan szóbeszéd is lábra kapott, hogy egy titokzatos professzor ültette a fákat a hatvanas években, mielőtt a KGB el nem hurcolta a faluból.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A patrióta fiatalra házmester jellemű járókelők hívták ki a rendőröket, miután a zászlót mutatta fel nekik.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Az NZóna Podcast tematikus Homo Viator sorozata ezúttal az 1945-ös budavári kitörést és a Becsület Napját vizsgálja világnézeti szempontból.

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

1948. május 14-én Ben-Gurion kikiáltotta Izrael Állam megalakulását, mire az arab államok többsége dzsihádra szólította fel a muszlim világot. Kevesen tudják, milyen aktív szerepet vállalt Sztálin Izrael létrehozásában és abban, hogy túlélte az első arab–izraeli háborút.

A nemzetiszocialista tisztelgés a második világháború vége óta illegális a cionisták által Németországban és Ausztriában, és a kóser törvények szerint börtönbüntetéssel büntethető.

A német belügyminisztérium közölte, hogy betiltott egy „szélsőjobboldali, rasszista csoportosulást, amely arról ismert, hogy gyerekek és fiatalok körében terjeszti antidemokratikus eszméit”.

Vasárnap ismét a demokrácia csodálatos működéséről tettek tanúbizonyságot a héber rend őrei az egykori Németországban.

Cirka ezer fehér nacionalista vonult fel Párizsban, az ún. Május 9. Bizottság szervezésében. A résztvevők feketébe öltöztek, zászlókat és fáklyákat vittek magukkal annak dacára, hogy május 11-én a rendőrség betiltotta a vonulást. 

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

Az idahói rendőrség elfogta az Aryan Knights (Árja Lovagok) két tagját, Skyler Meade-t, aki a börtönkórházból szökött meg társa, Nicholas Umphenour segítségével – írja a BBC.

Március 12-én a belgiumi szélsőjobboldal egyik kulcsfiguráját egy év börtönbüntetésre ítélték, valamint súlyos pénzbírsággal is sújtották – írja a Kuruc.info a Politico nyomán.

Elmélyülő külső és belső konfliktusok, olyan súlyos társadalmi törésvonalak, melyet még Magyarország is megirigyelne, etnikai krízis, romló közbiztonság. Igen, ezek az Amerikai Egyesült Államok mindennapjai, de Joe Biden kormányának (már amennyiben elfogadjuk, hogy beszámítható és ő irányít) vannak fontosabb dolgai is, például a Nordic Resistance Movement (NRM) kriminalizálása.

Eva Vlaardingerbroek, a nemzetközi keresztény-konzervatív szcéna éppen aktuá­lis üdvöskéje nemrég Magyarországon kijelentette, hogy az európai nagy népességcsere nemcsak egy elmélet, hanem maga a valóság. Jé, tényleg?

A lengyelországi Gierloz közelében, az erdőben elrejtett Adolf Hitler második világháborús bunkere. Hilter háborús főhadiszállásának romjai egy 200 épületből álló, erdőben elrejtett város volt.