Fehérellenes gerillaháború

Kövess minket -on és -en!

Nyugaton, kezdetben az angolszász országokban, de most már gyakorlatilag mindenhol, a „nem létező lobbi” egyre fokozódó intenzitású, szisztematikus pszichológiai háborút folytat a fehérek, elsősorban a fehér férfiak ellen.

A cél, hogy felszámolják a „fehér kiváltságot” (white privilege), vagyis uralkodó helyzetüket az elvileg sajátjaiknak számító, mert momentán még fehér többségű országokban, a „fehér felsőbbrendűséget” (white supremacism), vagyis a rasszok multikulturalizmus által propagált keveredésével szembeni ellenállásukat és mindenek­előtt a „mérgező férfiasságukat” (toxic masculinity), vagyis az előbbiek fenntartását lehetővé tévő lelki és fizikai képességüket. E fehér­ellenes offenzíva frontvonalairól és pillanatnyi állásáról a nyugati médiában megjelent cikkek címei alapján is viszonylag pontos képet kaphatunk.

San Franciscó-i Közlekedési Vállalat: „Nem vagyunk hajlandók közzétenni a biztonsági kamerák felvételeit, mert rasszistává teszik az embereket” (dailywire.com, 2017. július 12.). Az egyik New York-i egyetem (fehér) szociológia-tanárnője szerint a „fehér gyermekeket újratermelő” családok „részei a problémának, mert elősegítik a fehér felsőbbrendűséget” (nypost.com, 2018. június 29.). Az EU túl fehér – és számítani lehet rá, hogy a brit kiválás rosszabbá teszi a helyzetet, mondják EP-képviselők és munkatársaik (theguardian.com, 2018. augusztus 29.). (Az USA-beli) New Hampshire 94 százalékban fehér. Most megpróbálják kitalálni, hogyan változtassanak ezen (nytimes.com, 2018. július 28.). A Harvard egyetemi kórház leveszi falairól a legendás fehér orvosait ábrázoló képeket, mert azok „erősítik a vezető pozíciókban lévő fehér férfiakat” (freebeacon.com, 2018. június 15.). A Yale Egyetem „dekolonializálja” angol tanszékét, miután a diákok azt panaszolták, hogy a fehér férfi szerzők tanulmányozása „aktívan sérti” őket (thecollegefix.com, 2017. október 27.).

A brit egészségügyi rendszernek harcolnia kell a „fehér kiváltság” ellen, és növelnie kell az etnikai kisebbségek képviseletét vezető pozíciókban, mondja egy szakmai vezető (independent.co.uk, 2018. május 29.). Az Angol Nemzeti Bankban túl sok a fehér férfi, mondják törvényhozók (fortune.com, 2017. október 20.). Egy michigani (néger) egyetemi tanárnő szerint „a zöld mozgalom túlságosan fehér” (washingtonexaminer.com, 2018. június 28.). A teljesen angol reggeli „rasszista” (dailystar.co.uk, 2018. augusztus 10.) „Miért nem félünk jobban a fiatal fehér férfiaktól?” (huffingtonpost.com, 2015. július 20.) Los Angeles megyében a nemi betegségek rohamosan terjednek (a feketék körében). A szakemberek szerint a megbélyegzés és a rasszizmus hibáztatható érte (latimes.com, 2018. május 7.).

„37 dolog, amit a fehéreknek nem kellene lerombolniuk 2018-ban. Mindenekelőtt Amerikát” (buzzfeed.com, 2017. december 27.). A fehér férfiak jelentik a sör jövőjét − és ez egy rettenetes hír a vergődő iparágnak (businessinsider.com, 2018. február 24.). „Kedves fehér Amerika: a mérgező férfiasságod megöl téged” (salon.com, 2015. augusztus 2.). „A reklámügynökségek fehér hím uralta kultúrája még probléma, de a márkák azt akarják, hogy ez megváltozzon” (nytimes.com, 2016. szeptember 30.). „A fehér fickók megölnek minket: mérgező, gyáva férfiasság, a gyógyíthatatlan nemzeti betegségünk” (salon.com, 2015. december 16.).

„A fehérek haljanak ki”: egy (dél-afrikai fehér) egyetemi oktató felhívása a Witwatersrandi Egyetemen (radiofreesouthafrica, 2016. március 30.). „Amerika kevésbé lesz fehér, és ez fogja megmenteni” (newsweek.com, 2014. június 12.). Egy hétéves (brit) fiút rasszistának bélyegeztek, mert megkérdezte az iskolatársát: „Azért vagy barna, mert Afrikából jöttél?” (dailymail.co.uk, 2012. február 19.) „Mit mondasz egy négyéves fehér felsőbbrendűség-hívőnek?” (theguardian,com, 2018. május 17.) „A gyermekeim ártatlanságának megőrzése a fehér felsőbbrendűség megőrzése” (huffingtonpost.com, 2016. szeptember 9.). „Igen, a faji sokszínűség megszabadít a fehérektől, és ez jó dolog” (thoughtcatalog.com, 2015. május 26.).

„Kedves fehérek, ne tegyetek úgy, mintha a fordított (vagyis fehérellenes) rasszizmus valóságos lenne” (vice.com, 2016. október 2.). „4 rasszista sztereotípia, amelyet a fehér patriarchátus talált ki, hogy védelmezze a fehér nőket” (everydayfeminism.com, 2016. július 10.). „Miért olyan veszélyes a fehér nőiség a színes bőrű férfiakra?” (theodysseyonline.com, 2016. szeptember 12.) „Kedves fehér nők, ne hívjátok ki a rendőrséget színes bőrűekre!” (sonomastatestar.com, 2018. május 15.) „Fehér nők, ne tegyetek úgy, mintha nem származna előnyünk a fehér felsőbbrendűségből” (allure.com, 2017. augusztus 14.).

Az efféle írások megszületését kondicionáló mentális légkör kialakításában úttörő szerepet játszott Noel Ignatiev amerikai történész, a Harvard Egyetem volt diákja, majd tanára, aki marxista alapon arra a következtetésre jutott, hogy a fehérek agyában „polgárháború” dúl, amely azt a vágyukat, hogy elkülönüljenek a feketéktől, szembeállítja azzal, hogy összevegyüljenek velük. A szerinte helyes döntés, vagyis a fehérek utóbbi vágyának kibontakoztatása és elősegítése végett 1992-ben megalapította a Fajáruló (Race Traitor) című lapot, mivel a fehér rassz eltörlése annyira „kívánatos”, hogy azt legfeljebb csak „elkötelezett fehér fajvédők” ellenezhetik, vagyis olyanok, akik még mindig biológiai ténynek gondolják a fajt.

Ő és lapja egyáltalán nem csinál belőle titkot, hogy „addig szándékozzuk ütni a halott fehér hímeket és az élőket, és a nőneműeket, amíg a »fehér rasszként« ismert társadalmi felépítmény megsemmisül – nem »leépül«, hanem megsemmisül.” Minderről a Harvard hivatalos lapja számolt be (Abolish the White race, harvardmagazine.com, 2002. szeptember), bármiféle szerkesztőségi állásfoglalás nélkül, viszont meglehetősen polemikus hangvételű kommentárok kíséretében. Egyikük szerzője megjegyzi, hogy ha a cikkben „fehér” helyett „zsidó” állna, akkor az nem jelenhetett volna meg az Egyesült Államokban.

Kövess minket -on és -en!