Kövess minket -on és -en!

A German-American Bundot Rudolf Hess utasítására alapították 1933-ban, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a New York-i Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

"Lássuk csak... Talán amikor az amerikai cserkésztáborban egyszer csak felhúzták a horogkeresztes náci zászlót", mondja Audrey Amidon, amikor arról kérdezik, belebotlott-e valaha bármi igazán érdekesbe az amerikai Mozgókép Archívum munkatársaként. 

 Úgy tűnik, elege lehet abból, hogy mindenkinek külön-külön mesélje el a történteket, ezért nemrég egy blogposztot szentelt az amerikai-német nemzetiszocialista táborok történetének.

A Volks-Deutsche Jungen in U.S.A. (Német fiatalok az Egyesült Államokban) átlagos cserkésztáboros archív felvétel is lehetne: először felépül a tábor, miután a gyerekek megérkeznek. Tornáznak, kicsomagolnak, aztán 13:47-nél jön a Flaggenappell, azaz zászlófelvonás.

Persze nem ez az első jel, a másik zászlón is látható, a Hitlerjugendre utaló Sig-rúna több ruhán is feltűnik korábban. A tábornak nem titkolt célja volt, hogy a német-amerikai gyerekekbe elvesse a nemzetiszocialista Németország iránti szimpátia csíráit.

A Harmadik Birodalom vezetői által támogatott német–amerikai szövetség (German–American Bund) 1933-ban alakult az Új Németország barátai néven, a táborban 1937-ben készült a felvétel. Maga a Führer helyettese, Rudolf Hess adta ki a parancsot a szövetség megalapítására, melyben a New York-i német konzul is segédkezett.

A szövetség a háború alatt is az amerikai nemzetiszocialista szimpatizánsok egyesületeként működött. A mozgalom hetven helyi szervezetet tartott fenn Amerika-szerte, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

Itt Fritz Julius Kuhn, a szövetség vezetője a beszámolók szerint Rooseveltet Rosenfeld, a New Dealt Jew Deal (nagyjából: zsidó üzlet) néven nevezte. Kuhnt később sikkasztás vádjával letartóztatták, melyet végül nem bizonyítottak rá, de a börtönben állampolgárságát is visszavonták, 1945-ben pedig Németországba deportálták.

A nyári táborokat több film is megörökítette, mondandójukat remekül érzékelteti az egyikből kiragadott közcím: Német fiú, te hozzánk is tartozol!

„Ijesztő azt látni, hogy New York városától kevesebb, mint 250 kilométerre amerikai gyerekek náci zászlót húznak fel″ – összegzett Audrey Amidon.

A filmek akkor kerültek az amerikai Mozgókép Archívumba, amikor a hatóságok átkutatták a szervezet központját 1942 elején, mivel Amerika-ellenességgel gyanúsították őket. 1980-ban találta meg a nyomozás anyagai között tárolt tekercseket egy aktivista.

Viszont ezeket az idilli képeket nézve szinte nem is érti az ember, miért kelt ki 1942-ben nyílt levélben 50 nagynevű német származású amerikai (köztük Babe Ruth) a Bund ellen.

Kövess minket -on és -en!

Diszkréten szállították le a nyomozók Ulain Ferencet a Bécs felé tartó gyorsvonatról. Bár a nemzetgyűlési képviselő és ügyvéd meghallgatása és társainak elfogása minden paláver nélkül történt meg, az ügy mégis nagyot robbant.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

A bad-kreuznachi amerikai táborban 1945 áprilisa végén megkezdődött a szelektálás: elengedték a betegeket, a lengyeleket, az oroszokat, és elkülönítették a tisztikart. Minket, magyarokat és a németeket vegyesen egy vonatszerelvénnyel Észak-Franciaországba, Torénba irányítottak.

Amerika gazdasága rossz bőrben van, és ezt nemcsak én mondom, hanem az amerikai média szalagcímei is erről árulkodnak.

A Szálasi-kormánynak a Sándor palota sárga termében tartott utolsó minisztertanácsai már nyomasztó légkörben folytak le. A város szélén ott állt az ellenséges, politrukoktól agyontűzdelt Vörös Hadsereg és közben fenn a Várban minisztertanácsot tartottak.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

A német külügyminiszter, Johann Wadephul közölte, hogy a jövő héten ismét felveszik a kapcsolatot Magyarországgal, mert jobb fogvatartási körülményeket kívánnak elérni a szélsőbalos erőszakkal vádolt Maja T. (eredeti nevén Simeon Ravi Trux) számára – írja a Die Welt.

Az 1945 januári fogságba esésem után, többedmagammal a Volga közelében, Talicinban kötöttünk ki. A lágerben már sok száz magyar hadifogoly tartózkodott.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Az Egyesült Államok példáját követve az Antifa mozgalom terrorszervezetté minősítését kezdeményezte a magyar kormány az Európai Unióban – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.