Kövess minket -on és -en!

A German-American Bundot Rudolf Hess utasítására alapították 1933-ban, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a New York-i Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

"Lássuk csak... Talán amikor az amerikai cserkésztáborban egyszer csak felhúzták a horogkeresztes náci zászlót", mondja Audrey Amidon, amikor arról kérdezik, belebotlott-e valaha bármi igazán érdekesbe az amerikai Mozgókép Archívum munkatársaként. 

 Úgy tűnik, elege lehet abból, hogy mindenkinek külön-külön mesélje el a történteket, ezért nemrég egy blogposztot szentelt az amerikai-német nemzetiszocialista táborok történetének.

A Volks-Deutsche Jungen in U.S.A. (Német fiatalok az Egyesült Államokban) átlagos cserkésztáboros archív felvétel is lehetne: először felépül a tábor, miután a gyerekek megérkeznek. Tornáznak, kicsomagolnak, aztán 13:47-nél jön a Flaggenappell, azaz zászlófelvonás.

Persze nem ez az első jel, a másik zászlón is látható, a Hitlerjugendre utaló Sig-rúna több ruhán is feltűnik korábban. A tábornak nem titkolt célja volt, hogy a német-amerikai gyerekekbe elvesse a nemzetiszocialista Németország iránti szimpátia csíráit.

A Harmadik Birodalom vezetői által támogatott német–amerikai szövetség (German–American Bund) 1933-ban alakult az Új Németország barátai néven, a táborban 1937-ben készült a felvétel. Maga a Führer helyettese, Rudolf Hess adta ki a parancsot a szövetség megalapítására, melyben a New York-i német konzul is segédkezett.

A szövetség a háború alatt is az amerikai nemzetiszocialista szimpatizánsok egyesületeként működött. A mozgalom hetven helyi szervezetet tartott fenn Amerika-szerte, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

Itt Fritz Julius Kuhn, a szövetség vezetője a beszámolók szerint Rooseveltet Rosenfeld, a New Dealt Jew Deal (nagyjából: zsidó üzlet) néven nevezte. Kuhnt később sikkasztás vádjával letartóztatták, melyet végül nem bizonyítottak rá, de a börtönben állampolgárságát is visszavonták, 1945-ben pedig Németországba deportálták.

A nyári táborokat több film is megörökítette, mondandójukat remekül érzékelteti az egyikből kiragadott közcím: Német fiú, te hozzánk is tartozol!

„Ijesztő azt látni, hogy New York városától kevesebb, mint 250 kilométerre amerikai gyerekek náci zászlót húznak fel″ – összegzett Audrey Amidon.

A filmek akkor kerültek az amerikai Mozgókép Archívumba, amikor a hatóságok átkutatták a szervezet központját 1942 elején, mivel Amerika-ellenességgel gyanúsították őket. 1980-ban találta meg a nyomozás anyagai között tárolt tekercseket egy aktivista.

Viszont ezeket az idilli képeket nézve szinte nem is érti az ember, miért kelt ki 1942-ben nyílt levélben 50 nagynevű német származású amerikai (köztük Babe Ruth) a Bund ellen.

Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

A nemzetiszocialista vezérkar tagjai között nem kevés zseni akadt, de közülük is magasan kiemelkedett Albert Speer, a Nagynémet Birodalom főépítésze és későbbi fegyverkezési minisztere.

A Budapest elfoglalásáért vívott ütközet Sztálingrád, Varsó és Berlin mellett a második világháború egyik legpusztítóbb városostromaként vonult be az egyetemes történetírásba.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

A második világháborúban elesett német katona földi maradványait tárták fel Kecskeméten a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadisírgondozó és Hőskultusz Igazgatóság munkatársai.

Házkutatásokat kezdett szerdán kora reggel a német rendőrség tizenkét tartományban feltételezett „neonácikhoz” köthető ingatlanokban.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

1944. március 19-én a szövetséges Nagynémet Birodalom katonái bevonultak Magyarország területére, azonban ennek hosszú előzményei voltak.

2025 júniusában egy 18 éves lányt erőszakoltak meg egy Nottinghamshire-ben lévő parkban, amit egy pakisztáni és egy afgán férfi követett el, azonban azt az információt, hogy a két férfi menedékkérőként tartózkodik az országban, a tárgyalást vezető bíró megtiltotta, hogy közöljék.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

Otto Skorzeny páratlan merészségű és kivitelezésű akcióival kiérdemelte folyamatos előléptetéseit és a Lovagkeresztet. Egyidejűleg a szövetségesek „Európa legveszélyesebb embere”-ként kezdték emlegetni.