Kövess minket -on és -en!

A German-American Bundot Rudolf Hess utasítására alapították 1933-ban, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a New York-i Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

"Lássuk csak... Talán amikor az amerikai cserkésztáborban egyszer csak felhúzták a horogkeresztes náci zászlót", mondja Audrey Amidon, amikor arról kérdezik, belebotlott-e valaha bármi igazán érdekesbe az amerikai Mozgókép Archívum munkatársaként. 

 Úgy tűnik, elege lehet abból, hogy mindenkinek külön-külön mesélje el a történteket, ezért nemrég egy blogposztot szentelt az amerikai-német nemzetiszocialista táborok történetének.

A Volks-Deutsche Jungen in U.S.A. (Német fiatalok az Egyesült Államokban) átlagos cserkésztáboros archív felvétel is lehetne: először felépül a tábor, miután a gyerekek megérkeznek. Tornáznak, kicsomagolnak, aztán 13:47-nél jön a Flaggenappell, azaz zászlófelvonás.

Persze nem ez az első jel, a másik zászlón is látható, a Hitlerjugendre utaló Sig-rúna több ruhán is feltűnik korábban. A tábornak nem titkolt célja volt, hogy a német-amerikai gyerekekbe elvesse a nemzetiszocialista Németország iránti szimpátia csíráit.

A Harmadik Birodalom vezetői által támogatott német–amerikai szövetség (German–American Bund) 1933-ban alakult az Új Németország barátai néven, a táborban 1937-ben készült a felvétel. Maga a Führer helyettese, Rudolf Hess adta ki a parancsot a szövetség megalapítására, melyben a New York-i német konzul is segédkezett.

A szövetség a háború alatt is az amerikai nemzetiszocialista szimpatizánsok egyesületeként működött. A mozgalom hetven helyi szervezetet tartott fenn Amerika-szerte, legnagyobb dobásuk az 1939-es NS felvonulás volt a Madison Square Gardenben, melyen 20 ezren vettek részt.

Itt Fritz Julius Kuhn, a szövetség vezetője a beszámolók szerint Rooseveltet Rosenfeld, a New Dealt Jew Deal (nagyjából: zsidó üzlet) néven nevezte. Kuhnt később sikkasztás vádjával letartóztatták, melyet végül nem bizonyítottak rá, de a börtönben állampolgárságát is visszavonták, 1945-ben pedig Németországba deportálták.

A nyári táborokat több film is megörökítette, mondandójukat remekül érzékelteti az egyikből kiragadott közcím: Német fiú, te hozzánk is tartozol!

„Ijesztő azt látni, hogy New York városától kevesebb, mint 250 kilométerre amerikai gyerekek náci zászlót húznak fel″ – összegzett Audrey Amidon.

A filmek akkor kerültek az amerikai Mozgókép Archívumba, amikor a hatóságok átkutatták a szervezet központját 1942 elején, mivel Amerika-ellenességgel gyanúsították őket. 1980-ban találta meg a nyomozás anyagai között tárolt tekercseket egy aktivista.

Viszont ezeket az idilli képeket nézve szinte nem is érti az ember, miért kelt ki 1942-ben nyílt levélben 50 nagynevű német származású amerikai (köztük Babe Ruth) a Bund ellen.

Kövess minket -on és -en!

Orvosi szakvélemények ismertetésével és kamerafelvételek bemutatásával folytatódott a bizonyítási eljárás az úgynevezett antifa-perben a Fővárosi Törvényszéken, ahol ismét bíróság elé állt a négy rendbeli, két esetben társtettesként, két esetben bűnsegédként bűnszervezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérletével és bűnszervezetben, aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés bűntettének kísérletével vádolt Simeon Ravi Trux.

Erre már sokan nem emlékeznek: 1919 júliusában a hajdúböszörményi "Ébredő"-nyomda tulajdonosa, Szabó Ferenc kirakatában megjelent egy plakát. Rajta kormánykerék, amelyet egy kemény kéz fog.

Olaszország a zsidó-liberális történészek ítélete szerint mind a mai napig „nem nézett szembe” az 1922-tól 1943-ig tartó időszakkal.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Joszif Visszarionovics Sztálin (1878-1953) kegyetlen diktátorként a világtörténelem egyik leghírhedtebb vezetője volt, aki személyi kultuszt épített ki maga körül, és milliókat küldött Gulag kényszermunkatáborokba.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.

Egy magát nemzetiszocialistának valló fiú akart polgárháborút kirobbantani Amerikában, legalábbis erről posztolt.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Az első világháború után, az 1920-30-as években számos kisebb fasiszta, nemzetiszocialista párt alakult meg Magyarországon. Az első egyik legjelentősebb ilyen szerveződés a Böszörmény Zoltán alapította Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt, ismertebb nevükön a Kaszáskeresztes Párt volt. 

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

„Magyarország egy Franciaországban menedékstátuszt kapott szír antifasiszta kiadását kéri, akit a magyar hatóságok azzal vádolnak, hogy erőszakcselekményeket követett el egy budapesti gyűlésen” – közölte a párizsi fellebbviteli bíróság.

1987. augusztus 17-én halt meg Rudolf Hess német nemzetiszocialista vezető, Hitler egykori helyettese, aki élete utolsó negyven évét a spandaui börtönben töltötte, az utolsó két évtizedet az intézmény egyedüli foglyaként.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Charles Augustus Lindbergh (1902–1974) svéd bevándorlók leszármazottjaként látta meg a napvilágot Amerikában.