Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Ha az utolsó pillanatban nem születik meg a második bécsi döntés, a honvédség megtámadta volna Romániát.

Teleki Pál viszont sikerrel taktikázott, így 1940. augusztus 30-án Észak-Erdély vér nélkül tért vissza Magyarországhoz. A trianoni békediktátum aláírása után a magyar lakosság és a kormányok elsődleges céljává az elcsatolt területek visszaszerzése vált. Az első sikert 1938-ban könyvelhette el Magyarország, amikor az I. bécsi döntéssel a Felvidék déli, túlnyomó részt magyarok lakta 11 ezer négyzetkilométeres sávja tért vissza.

Egy évvel később a Nagynémet Birodalom csapatai bevonultak Prágába, a magyar honvédség pedig visszavette az ugyancsak önállóságát kinyilvánító Kárpátalját.

Ekkor már másfél éve tartott hazánk fegyverkezési egyenjogúsága, a kisantant országokkal szemben így is 20 éves lemaradást kellett behozni. Megjelent viszont a lehetősége a területi revízió katonai eszközökkel való kivívására is, amit leginkább a honvéd vezérkar sürgetett, a Teleki-kormány inkább a „békés újraegyesítés” híve maradt.


Egymásnak feszülve a határon

1940-ben Magyarország és Románia ugyanazon szövetségben, ám potenciális ellenségként tekintett egymásra. Utóbbit csak megerősíti, hogy 1939 őszén, a háború első napjaiban Románia mozgósítást rendelt el nyugati határvidékén, amire hazánk is csapatösszevonásokkal felelt. A német diplomáciának komoly erőfeszítésébe került megakadályozni, hogy a honvédség ne indítson azonnali támadást Erdélyért.

Teleki Pál 1940. április 17-én levélben javasolta egy német-olasz-magyar tanácskozás összehívását, amelyben rendezhetnék a Romániával fennálló területi vitákat. Hitler válasza egyértelmű volt: szükségtelen az egyeztetés, a térségben a legteljesebb nyugalom kívánatos, Magyarország Románia elleni esetleges katonai akciója teljesen ellentétes a német érdekekkel.

A két ország ettől függetlenül növelte a készültséget és egyre gyakoribbá váltak  a határvillongások is. Amikor pedig a Szovjetunió június 26-án felszólította Romániát Besszarábia és egyes bukovinai területek átadására, a magyar vezetés is nyíltan megfogalmazta Erdély iránti igényét. Ekkor már teljes volt a mozgósítás, Románia másfél millió főt tartott fegyverben, Magyarország is felvonult a határ teljes hosszán. A honvédség létszáma ekkor mintegy 550 ezer fő volt, Erdélyben körülbelül 430 ezer román katona állomásozott.


Mindent, vagy semmit

A magyar siker még egy 1938 őszén készült honvéd vezérkari „esélylatogatás” szerint is elenyésző volt. De cseppet sem reménytelen, hiszen a legfőbb, francia szövetségesétől megfosztott Románia Magyarország, Bulgária és a Szovjetunió területi követeléseinek harapófogójába szorult. Az ország állami léte került veszélybe, csak a tárgyalásokban bízhatott, és egyedül a németektől remélhetett támogatást, akiknek szükséges volt a nyugalomra a térségben.

Német nyomásra tehát a magyar és a román fél egy asztalhoz ült, ám az augusztus 16-24. között tartott egyeztetések kudarca egy percig sem volt kérdéses. Románia katonai fölénye tudatában nem engedett a „túlzottnak” tartott magyar követeléseknek, Magyarország pedig nem fogadhatta el a minimális területi engedményeket és a lakosságcserét – a székelyeket például az átengedett határ menti sávra toloncolták volna.

Teleki Pál miniszterelnök ekkor mindent feltett egy lapra. Augusztus 26-án a határra rendelte a teljes honvédséget, 28. hajnalra pedig kitűzte a Románia elleni támadás időpontját. Tudta, a Führer nem engedheti meg, hogy „hátországában” felfordulást, bizonytalanságot okozzon egy fegyveres konfliktus. Ezért vagy azonnal, vagy remélhetőleg még a hadjárat befulladása előtt közbelép.


A román külügyminiszter elájult

A német vezér és kancellár nyomására az 1940. augusztus 30-án megszületett II. bécsi döntés szerint Magyarország csaknem a teljes, a kétoldalú tárgyalásokon követelt területet megkapta. Visszatért a Partium és Erdély északi része, a Székelyföld, összesen 43 492 négyzetkilométer 2,46 millió lakossal, amelyből 1,344 millió (54,6 százalék) volt magyar, 1,068 millió román (43,5 százalék) és 47 300 fő (1,9 százalék) német.

A hír sokkolta a román vezetést és közvéleményt, több forrás megemlíti, hogy a tárgyalásokon részt vevő Mihail Manoilescu román külügyminiszter eszméletét vesztette, amikor meglátta az új határokat. Horthy pedig kiadta hadparancsát: Előre, a keleti Kárpátok gerincéig!

Az eufóriát és az újabb sikeres etnikai revíziót leszámítva azért látni kell, hogy hazánk kapta a szegényebb, ám magyar többségű részt, miközben nem lehetett elégedett a Dél-Erdélyben maradt magyarok és történelmi városok, kultúrtájak visszaszerzése nélkül. Románia bár területi engedmények árán, de megtarthatta a gazdag városokat, ipari központokat, és elkerülte a háborút. A legtöbbet Németország nyert: megőrizte a stabilitást és szövetségeseit az akkor még reményekkel teli és sikeres háborús hadjáratok alatt.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Itáliában tilos lesz a labdarúgócsapatoknak kiosztani játékosaiknak a 88-as számot, ugyanis ezzel a Führert éltetnék a játékosok.

Az USA-ban egyre több fehér gyakorolja a kereszténység „afrikanizált” változatát, az ún. karizmatikus (evangéliumi) protestantizmust.

A sztálinista rendszer szétválaszthatatlan magától Sztálin személyétől. A bolsevik rendszer működési mechanizmusa gyakorlatilag Sztálin személye köré épült, és a diktátor 1953-as halálával szükségszerűen meg is változott.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

A mennoniták anabaptista felekezetét a 16. században hozta létre egy frízföldi reformátor, Menno Simons. A javarészt Poroszországban letelepedett mennoniták a 18. században a militarista alapokra épülő államból II. Katalin cárnő Oroszországába menekültek.

A cionista német hatóságok vizsgálódnak, ugyanis egy olyan videó terjedt el, amelyben egy hazafias viseletbe öltözött férfi osztogatott léggömböket óvodásoknak.

Felvétetett Budapesten, a Budapesti Államrendőrség Politikai Rendészeti Osztályán, 1945. december 3-án 15 óra 17 perckor. Jelen vannak: Dr. Szabó Ferenc népügyész, Harangozó Piroska jegyzőkönyvvezető, Szálasi Ferenc terhelt.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

Az ügyészek egy 98 éves egykori tábori őr ellen emeltek vádat, akit azzal vádolnak, hogy részt vett a Sachsenhausen koncentrációs tábor 3300 rabjának „kegyetlen és alattomos meggyilkolásában”.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

A felvidéki Szencen található Anton Bernolák Gimnázium történelem tanárát Slavomír Maľát diákjai jelentették az iskolának, miután nézeteivel és véleményeivel a „törvénysértés határán mozgott”.

Az ausztrál kormány a „szélsőjobboldal erősödése” miatt a nemzetiszocialista jelképek betiltását fogja kezdeményezni, jelentette be Mark Dreyfus igazságügyi miniszter.

Úgynevezett „tiltott önkényuralmi jelkép” használatának vádjával bíróság elé állítják Björn Höckét, az Alternatíva Németországnak (AfD) német ellenzéki párt Türingia tartományi vezetőjét – közölte a hallei tartományi bíróság.

Adolf Hitler életének valószínűleg egyik legboldogabb pillanata az volt, amikor 1940. június 17-én reggel, a francia-belga határ közelében elhelyezett főhadiszállásán értesült a francia kormány fegyverszüneti kérelméről.

Ilias Kasidiaris 2021 óta ül egy görög börtönben a betiltott Arany Hajnal párttal való kapcsolata miatt. Ez azonban nem akadályozta meg Kasidiarist, akinek horogkeresztes tetoválása is van, hogy induljon Athén polgármesteri székéért.