Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Július 15-én hét hónap börtönre ítélték Hans Jørgen Lysglimt Johansent, a Szövetség – Alternatíva Norvégiának (Alliansen – Alternativ for Norge) párt elnökét.

Lysglimt Johansent hétfőn gyűlöletbeszédért, "meggondolatlan magatartásért" és pénzügyi csalásért idézték be az Oslói Kerületi Bíróságra. Az ítélet szerint 30 napja van arra, hogy fellebbezést nyújtson be.

„Ügyfelünket részben felmentették, részben elítélték az oslói kerületi bíróság ítéletében. Az ítéletet különvélemény alapján hozták meg” – mondta Jonas Berge, aki Bjørn Robert Antonsennel együtt képviselte Johansent a bíróságon. Berge azt is elmondta, hogy ügyfele csalódott, mert úgy véli, hogy nem követett el bűncselekményt.

Carl Graff Hartmann államügyész azt mondta, hogy az ügyészség fellebbezni fog azon ügyekben, amelyekben felmentő ítélet született.

A Szövetség ifjúsági csoportjának tagjai a világhálón rasszista és antiszemita mémeket tettek közzé, s a hatóságok úgy vélik, hogy a fiatalok Johansen pszichológiai ráhatásának révén hoztak létre és tettek közzé „gyűlölködő” mémeket, bejegyzéseket. Hogy pontosan ki készítette ezeket a mémeket, azt nem lehet megállapítani. Hartmann elmondta, hogy szerinte a bíróság túl szigorú követelményeket támaszt a bizonyítással szemben (magyarul nem lehet bemondásra, bizonyítékok nélkül elítélni valakit).

„Még mindig úgy gondoljuk, hogy vannak bizonyítékok arra, hogy Lysglimt Johansen pszichológiailag hozzájárult, és bátorította, hogy elkészítsék és publikálják. Ez elegendő a büntetőjogi felelősségre vonáshoz” – mondta Hartmann államügyész.

Johansent a biztosítási csalás vádpontban is felmentették. Johansen a felmentő határozatokkal elégedett. Ugyanakkor bűnösnek találták háromszori gyűlöletbeszéd elkövetésében.

Az alperes gyűlöletkeltő kijelentéseit nem egy adott személyre irányozta elő, hanem általánosabb embercsoportokra hivatkozott. A bíróság álláspontja szerint a vádlott nyilatkozatait szigorúbban kell büntetni, mint az egyéni személyre irányuló egyedi eseteket – áll az ítéletben.

Bűnösnek találták, mert gyűlöletkeltő kijelentéseket tett zsidók, muszlimok és buzeránsok ellen. A három esetet az ítélet szerint külön kell elbírálni.

Lysglimt többek között azzal vádolta a zsidókat, hogy részesei a bevándorlásról szóló globális összeesküvésnek, amelyben a norvég politikusokat „zsidó lakájoknak” titulálta. Továbbá kijelentette a zsidókról, hogy alsóbbrendűek, barbárak, valamint "démonok által megszállt emberi lények". Azt is mondta, hogy a zsidók a kulturális marxizmus eszméjével igyekszenek lerombolni Norvégiát.

A muszlimokat és az arabokat söpredéknek, a homoszexuálisokat pedig perverzeknek és pedofiloknak nevezte.

Johansen többször éles kritikával illette Ervin Kohnt is (patkánynak titulálta), aki az oslói zsidó közösség vallási vezetője, valamint az Antirasszista Központ helyettes vezetője is. Kohn egyébként Magyarországon született, 1960-ban emigráltak a családjával Norvégiába.

Johansen elmondta, hogy teljesen ártatlannak érzi magát, s csak az igazság az, amit keres. Azt is elmondta, tudja, hogy a retorikája gúnyos, de ő csak egyszerűen humort használ, ami valakinek tetszik, másnak meg nem.

A norvégiai VG (Verdens Gang - A világ menete) című bulvárlap pakisztáni származású újságírója, Shazia Majid kijelentette Johansenről, hogy egy szemét, akiben semmi fény nincs, csupán a koromsötétség. Majdi azt is leírta, hogy „a mi zsidóink az ország legkisebb kisebbsége. Meg kell védenünk őket, biztonságban kell érezniük magukat Norvégiában.”

Ott is megfelelő színvonalon üzemel tehát a Független-Objektív Sajtó.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

Ilaria Salis, az olasz útonálló antifa terrorista a másfél perces felvételen egy fotelben ül, hangsúlyozza, hogy házi őrizetben van, és megmutatja a bokáján elhelyezett elektronikus nyomkövetőt.

Kun Béla, születési és 1916-ig használt nevén Kohn Béla, a 133 napos magyarországi tanácsköztársaság zsidó vezére 1886. február 20-án született.

1956. október 23-án délután a budai Bem-szobornál hatalmas, százezres tüntető tömeg gyűlt össze, hogy meghallgassa az egyetemi ifjúság előző nap, a Műegyetemen megfogalmazott 16 pontból álló petícióját.

Kitiltotta a fehéreket az ünnepi vacsoráról a húzott szemű bostoni polgármester, de szerinte ez nem rasszizmus és nem is diszkrimináció.

A Pesti Srácok információja szerint a német szövetségi főügyész gyilkossági kísérlet miatt nyomoz a szélsőbaloldali Lina Engel, Johann Guntermann és Tobias Edelhoff ellen.

A katonai kommentátorok többnyire egyetértenek abban, hogy a Kurszk környékén zajló ukrán diverzánsakciónak stratégiai értelme gyakorlatilag nincs, és legfeljebb arra szolgál, hogy erősítse a sorozatos harctéri kudarcok miatt igencsak letargikus ukrán katonák harci morálját.

A második világháború minden karácsonya szomorú volt, azonban 1944 decembere kimondottan komoly megpróbáltatásokat jelentett a budapestiek számára.

„Ne egyen annyit Carius, ha haslövést kap, nem tesz jót!” Tréfálkozott Schwaner őrnagy Otto Cariusszal, a Wehrmacht 502. nehézpáncélos-osztálya 2. századának parancsnokával 1944. július 24-én reggel.

Százezres halálkvóták túlteljesítésében versengtek a Sztálin kegyeiért remegő parancsnokok, amikor a paranoia új szintre lépett a Szovjetunióban.

Megvonta az állami támogatást a következő hat évre a német alkotmánybíróság a zsidó-liberális sajtóban „neonáciként” számon tartott Die Heimat nevű párttól.

A Tiszamenti falucskában – Tiszaeszláron – egy Solymosi nevű parasztasszony kékítőért küldötte Eszter nevű 14 éves leányát. A kis Solymosi Eszter azonban sohasem tért vissza.

Fogságba esésem első percei veréssel teltek. Miközben a sorfalat álló angol katonák előtt elvonultunk, a géppisztoly agyával ütöttek, majd rugdaltak bennünket, gyorsabb haladásra késztetve a mintegy 300 embert.

Négy német tartományban házkutatást tartottak a „szélsőjobboldali” Compact kiadványt megjelentető cég telephelyein és más ingatlanokban azt követően, hogy a belügyminisztérium betiltotta a havilapot, mondván, hogy az alkotmányos rend ellen dolgozik.

Kommandósok és bilincsek nélkül jelent meg legutóbbi tárgyalásán az antifa támadások elsőrendű vádlottja. Az olasz nőnek az ügyben ez volt a harmadik tárgyalása, de vallomást mindeddig még nem tett az ülések idején.