Kövess minket -on és -en!

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Meg is kaptuk a papírt, három napra szóló konzervet és 3 tábla csokoládét. Megtarthattuk fogatolt járműveinket is, azokkal indultunk hazafelé. Már Graztól délre, Leibnitzben jártunk, amikor Magyarország felől egy szovjet lovas csapat jött, közrefogtak bennünket és kérdezték, hová megyünk? „Haza, Magyarországba” – válaszoltuk. Erre kitört rajtuk a röhögés. Leparancsoltak az úttestről, szabadon kellett engednünk lovainkat, magunkhoz vettük személyes holmijainkat és beálltunk ötös sorba. Kérdezték, van-e valamilyen papírunk. Megmutattuk az amerikaiak elbocsátó levelét, ismét hangos röhögés lett a válasz. Majd gyalogmenetben elindítottak Magyarország felé.

A határon betereltek egy 3 méteres drótkerítéssel körülvett táborba. Felvették az adatainkat, még azt is, hány tyúkunk, malacunk és tehenünk van. Három nap múlva, ezres csoportokban elindultunk Celldömölk felé, ahol vasúti szerelvények vártak. Itt felvilágosítottak arról, hogy nincs értelme útközben megszökni, mert Budapestre megyünk, ott mindenki írást kap, amivel békében hazamehet.

Budapesten szigorú fegyveres őrzés mellett 3 napot várakoztunk. Kiszállnunk nem volt szabad. Az egyik vagonban lévő két budapesti ékszerésznek úgy látszik, sikerült kapcsolatot teremtenie családjával, mert megjött a két feleség, egymástól messze, kiabálva szót váltottak egymással. A szovjet főhadnagy tolmácsával oda is ment az asszonyokhoz, egy ideig beszélgettek, majd a két asszony egy-egy karórát adott át a tisztnek, mire ő a férjeket kiengedte a vagonból.

A találkozást mindjárt meg is ünnepelték, egy padon lakmározni kezdtek. Még a főhadnagyot is megvendégelték, de az hamarosan eltávozott. Viszont a házaspároknál másik két katona jelent meg, akik nagy kiabálás és durva lökdösődés közepette mind a négyüket feltuszkolták a vagonba. A szerelvény legközelebb már csak Romániában állt meg.

Gergely K. József – Vámospércs
HH 1994/8.

Kövess minket -on és -en!

Egy namíbiai helyi politikus, aki a Führer nevét viseli, sorozatban ötödször is mandátumot fog szerezni, a szavazatok 85 százalékának megszámlálása után.

Egy angol nemzetiszocialista csoport ünnepelte Adolf Hitler születésnapját az angliai Oldhamben található Duke of Edinburgh nevű pubban – számolt be róla a Manchester Evening News.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Az amerikai–kínai vámháborúban átmenetileg fegyverszünet van érvényben, a frontvonalak megmerevedtek, a szembenálló felek készülnek a végső (?) összecsapásra.

Az 1945 novemberében kezdődő nürnbergi koncepciós perben a Nagy-Britannia, Franciaország, a Szovjetunió és az Egyesült Államok által létrehozott Nemzetközi Katonai Törvényszék a legyőzött nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom 24 prominens katonai, politikai és gazdasági vezetőjének egyoldalú felelősségét állapította meg a második világháború bűneiben.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Terrorizmushoz kapcsolódó vádakkal illetik a winnipegi nemzetiszocialista aktivistát, akit korábban antiszemita graffitik felfestése miatt kaptak el.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Ha az 1939. augusztus 23-án Moszkvában aláírt német–szovjet megnemtámadási egyezményt, amelyet Ribbentrop–Molotov paktumnak szokás nevezni, meg akarjuk érteni, akkor vissza kell mennünk 1939 márciusára.

Az alábbi eset rávilágít arra, hogy Németországban a hatalom gyakorlatilag hogyan támogatja az Antifát, ami immár az USA-ban és Magyarországon is terrorszervezetnek minősül.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Körülbelül ezer aktivista – sokan feketébe öltözve és maszkot viselve – vonult végig Párizs utcáin, hogy megemlékezzenek egy nacionalista diák 1994-es haláláról.