Kövess minket -on és -en!

A német fegyverletétel után az ausztriai Steyer tartományban amerikai fogságba kerültem. Elvették fegyvereinket, és azt mondták, adnak egy pecsétes írást, amellyel mindenki indulhat haza.

Meg is kaptuk a papírt, három napra szóló konzervet és 3 tábla csokoládét. Megtarthattuk fogatolt járműveinket is, azokkal indultunk hazafelé. Már Graztól délre, Leibnitzben jártunk, amikor Magyarország felől egy szovjet lovas csapat jött, közrefogtak bennünket és kérdezték, hová megyünk? „Haza, Magyarországba” – válaszoltuk. Erre kitört rajtuk a röhögés. Leparancsoltak az úttestről, szabadon kellett engednünk lovainkat, magunkhoz vettük személyes holmijainkat és beálltunk ötös sorba. Kérdezték, van-e valamilyen papírunk. Megmutattuk az amerikaiak elbocsátó levelét, ismét hangos röhögés lett a válasz. Majd gyalogmenetben elindítottak Magyarország felé.

A határon betereltek egy 3 méteres drótkerítéssel körülvett táborba. Felvették az adatainkat, még azt is, hány tyúkunk, malacunk és tehenünk van. Három nap múlva, ezres csoportokban elindultunk Celldömölk felé, ahol vasúti szerelvények vártak. Itt felvilágosítottak arról, hogy nincs értelme útközben megszökni, mert Budapestre megyünk, ott mindenki írást kap, amivel békében hazamehet.

Budapesten szigorú fegyveres őrzés mellett 3 napot várakoztunk. Kiszállnunk nem volt szabad. Az egyik vagonban lévő két budapesti ékszerésznek úgy látszik, sikerült kapcsolatot teremtenie családjával, mert megjött a két feleség, egymástól messze, kiabálva szót váltottak egymással. A szovjet főhadnagy tolmácsával oda is ment az asszonyokhoz, egy ideig beszélgettek, majd a két asszony egy-egy karórát adott át a tisztnek, mire ő a férjeket kiengedte a vagonból.

A találkozást mindjárt meg is ünnepelték, egy padon lakmározni kezdtek. Még a főhadnagyot is megvendégelték, de az hamarosan eltávozott. Viszont a házaspároknál másik két katona jelent meg, akik nagy kiabálás és durva lökdösődés közepette mind a négyüket feltuszkolták a vagonba. A szerelvény legközelebb már csak Romániában állt meg.

Gergely K. József – Vámospércs
HH 1994/8.

Kövess minket -on és -en!

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Az egyre jobban radikális antifasisztába forduló ausztrál kormányzat nem díjazta a néger rapper hitlerista megnyilvánulásait.

Izrael immár Libanont is támadja, de Irán mindenféle okokból (félelem, korrupció, zsarolás, gyilkosság, „stratégiai türelem”) nem fog határozottan beavatkozni.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Október 20-án a Die Heimat (korábban NPD) baden-württembergi elnökét, Marina Djonovićot megtámadta és megsebesítette egy csoport baloldali szélsőséges.

Ismét a Mihály Arkangyal Légiója nevű egykori román fasiszta mozgalmat és annak alapítóját, Corneliu Zelea Codreanut népszerűsítő falfirkák és matricák jelentek meg Bukarestben. 

Maja Trux, az antifa támadások egyik vádlottja kedden sem hazudtolta meg magát: ahogy annak idején az utcán emberekre támadt, most a börtön falai között is szembeszállt mindenkivel, aki szabályt akar érvényesíteni.

Svédországban pozitív jelenség terjed: szélsőjobboldali, hazafias csoportok már 10 éves fiúkat is toboroznak a soraikba – gyakran testépítő klubok és harci edzések égisze alatt.

Bármennyire is sokkolóan hangzik, manapság már csak a világ népességének 2 százalékát (!) alkotják szülőképes korú fehér nők. Úgy tűnik, az utóbbi 100 évben a fehér ember megette a kenyere javát.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

Magyarországot, tágabb értelemben a Kárpát-medencét a nyugati és a keleti szakirodalomban egyaránt másodlagos, esetenként mellékhadszíntérként említik. A puszta számok ezt látszanak alátámasztani.

Megjelent az Antifa szervezeteket terrorszervezetté nyilvánító kormányrendelet, amiről péntek reggel beszélt a Kossuth rádióban Orbán Viktor. 

Május elsején a Bikás parkban majálisozott a Mi Hazánk Mozgalom. Tompos Márton, a Momentum elnöke kezdte el verni a tamtamot a közösségi oldalán, hogy az eseményen több karlendítést látott, és egy illetőn Adolf Hitlert ábrázoló tetoválás volt.

Az Amerikai Egyesült Államokban működő fehér fajvédő szervezet, a Ku Klux Klán története több szakaszra osztható, és tulajdonképpen minden időszakban aktívan szerepelnek benne a nők is.

Alulírottak, a magyar igazság érvényesítésére alkalmas kedvező történelmi pillanatot felismerve, továbbá magyar hazánkhoz és nemzetünkhöz való olthatatlan szeretetünktől és hűségünktől vezérelve, a magyar összetartozás jegyében nem nézhetjük tovább tétlenül és szótlanul, hogy a történelem által felkínált újabb esélyt szalasszon el nemzetünk az igazságtalan és önrendelkezési jogot sárba tipró diktátumok által szabott határok felülvizsgáltatására.