Kövess minket -on és -en!

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

A német-francia színésznő, Romy Schneider még 1976-ban adott igen hosszú és igen mély interjút egy német újságírónak, Alice Schwarzernek – ám végül megkérte, hogy az elhangzottak ne jelenjenek meg.

Schwarzer még a színésznő 1982-es halála után is megtartotta ígéretét, végül a közelmúltban döntött úgy, hogy megjelenteti az interjút. „Évtizedekig nem beszéltem, mert tiszteletben tartottam a kívánságát. De annak érdekében, hogy jobban megértsük a kétségbeesését, a fájdalmát, az érzékenységét, ezeket a dolgokat is ismernünk kell. És jó végre elmondani” – magyarázta Schwarzer.

És hogy mi minden nyomta Romy lelkét? Az egyik legmegdöbbentőbb állítása szerint édesanyjának, Magda Schneidernek viszonya volt Adolf Hitlerrel. Magda a Führer egyik kedvenc színésznője volt, Romy elmondása szerint az asszony többször is meglátogatta a Nagynémet Birodalom vezetőjét Obersalzbergben, ahol állítólag „le is feküdtek egymással”, de erről más forrás nem tanúskodott még és az állítás hitelességét valószínűleg már nem lehet ellenőrizni soha.

Az köztudott volt, hogy a második világháború idején Magda Schneider színésznő és gyermekei hosszasan vendégeskedett Adolf Hitler privát villájában, a Berchtesgaden feletti Obersalzbergben és a Führer többször kijelentette, hogy Schneidernél jobb színésznőt még életében nem látott; és hogy ő a kedvenc színésznője.

Magda 1945-ben vált el első férjétől, Wolf Albach-Rettyntől. A háború után a film felkérések Magda számára igen meggyérültek, mivel sokan nem preferálták azt, hogy a Führer legkedvesebb színésznője volt, egyben azt sem nézték jó szemmel, hogy nála vendégeskedett családjával a háború alatt. Azonban 1948-ban újra szerepet kapott és elkezdtek forgatni vele. Az ezt követő években egyre feljebb ívelt karrierje, amikor lányával, Romyval elkezdtek együtt dolgozni. Magda eközben feleségül ment Hans Herbert Blatzheimhez.

1996-ban halt meg házában Schönauban, Berchtesgaden mellett, Bajorországban.

A lánya, Romy 1982-ben, mindössze 43 évesen hunyt el a párizsi lakásán – az első híresztelések úgy hangoztak, hogy a színésznő öngyilkos lett, végül kiderült, hogy halálát szívelégtelenség okozta. 

Kövess minket -on és -en!

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

Sven Liebichet, akit most Marla-Svenja Liebich néven tartanak nyilván, hazafias tevékenységért, hivatalosan „gyűlöletkeltésért” ítélték el, és hamarosan megkezdi börtönbüntetését. A hallei hatóság Liebichet a chemnitzi női börtönbe rendelte be.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

1941. december 6-án a Vörös Hadsereg Távol-Keletről és Szibériából átvezényelt hadosztályokkal megerősített hadseregcsoportja, Georgij K. Zsukov hadseregtábornok vezénylete alatt ellentámadást indított a Wehrmacht Moszkva kapujába érkezett magasabb egységei ellen.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

„Én vagyok az utolsó szemtanú magyar részről” – olvasható Dr. Szakáts István a Hungária Szabadságharcos Mozgalom ügyvezető elnökének történelmi dokumentumában, aki nemcsak a nemzetiszocialista mozgalom egész harci korszakát végig élte, hanem intenzív kapcsolatban állt Hitlerrel is.

Miközben a világ lélegzetét visszafojtva figyeli az USA és Izrael Irán elleni háborújának most éppen „béketárgyalással” álcázott állását, a közel-keleti terrorállam Libanont bombázza, ráadásul az „Örök sötétség” (sic!) hadműveleti név alatt.

A német Tigris harckocsi minden bizonnyal a második világháború leghíresebb és legfélelmetesebb harckocsija volt.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Július 17-én elhunyt a Die Heimat - korábban NPD - legendás politikusa, Udo Voigt, akit a zsidó sajtó csak náci honatyának és Európa legfeketébb bárányának nevezett. Voidt rövid, de súlyos betegség után tért meg őseihez.

A szélsőbaloldali, kommunista szellemiségű Mérce azon sajnálkozik, hogy úgy tűnik, idén nem várt akadályokba ütközik a szokásos tiltakozás a Becsület napja ellen. Érdemes azonban tényszerűen végigjárni az állításaikat.

A szovjet diktátor 1939 nyarán a hosszan elhúzódó háborút tartotta országa érdekének, és Adolf Hitler győzelmét sem tartotta túl veszélyesnek – már ha a Szovjetuniónak addig sikerül kimaradni.

A finn légierő kivezeti a szimbólumai közül a horogkeresztet – írja az Associated Press. A légierő hivatalos zászlajáról még 2020-ban törölték a hazafias szimbólumot, de néhány egységnél még ma is használják, a következő időszakban ezek zászlóit és logóit is megváltoztatják majd.

Nyugaton a fehér tömegek az etnomazochizmus (Guillaume Faye) és az önpusztítás között ingadoznak, és ez a magatartás felelőtlen toleranciában nyilvánul meg minden iránt, ami valójában pusztítja a társadalmukat.