Kövess minket -on és -en!

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

A német-francia színésznő, Romy Schneider még 1976-ban adott igen hosszú és igen mély interjút egy német újságírónak, Alice Schwarzernek – ám végül megkérte, hogy az elhangzottak ne jelenjenek meg.

Schwarzer még a színésznő 1982-es halála után is megtartotta ígéretét, végül a közelmúltban döntött úgy, hogy megjelenteti az interjút. „Évtizedekig nem beszéltem, mert tiszteletben tartottam a kívánságát. De annak érdekében, hogy jobban megértsük a kétségbeesését, a fájdalmát, az érzékenységét, ezeket a dolgokat is ismernünk kell. És jó végre elmondani” – magyarázta Schwarzer.

És hogy mi minden nyomta Romy lelkét? Az egyik legmegdöbbentőbb állítása szerint édesanyjának, Magda Schneidernek viszonya volt Adolf Hitlerrel. Magda a Führer egyik kedvenc színésznője volt, Romy elmondása szerint az asszony többször is meglátogatta a Nagynémet Birodalom vezetőjét Obersalzbergben, ahol állítólag „le is feküdtek egymással”, de erről más forrás nem tanúskodott még és az állítás hitelességét valószínűleg már nem lehet ellenőrizni soha.

Az köztudott volt, hogy a második világháború idején Magda Schneider színésznő és gyermekei hosszasan vendégeskedett Adolf Hitler privát villájában, a Berchtesgaden feletti Obersalzbergben és a Führer többször kijelentette, hogy Schneidernél jobb színésznőt még életében nem látott; és hogy ő a kedvenc színésznője.

Magda 1945-ben vált el első férjétől, Wolf Albach-Rettyntől. A háború után a film felkérések Magda számára igen meggyérültek, mivel sokan nem preferálták azt, hogy a Führer legkedvesebb színésznője volt, egyben azt sem nézték jó szemmel, hogy nála vendégeskedett családjával a háború alatt. Azonban 1948-ban újra szerepet kapott és elkezdtek forgatni vele. Az ezt követő években egyre feljebb ívelt karrierje, amikor lányával, Romyval elkezdtek együtt dolgozni. Magda eközben feleségül ment Hans Herbert Blatzheimhez.

1996-ban halt meg házában Schönauban, Berchtesgaden mellett, Bajorországban.

A lánya, Romy 1982-ben, mindössze 43 évesen hunyt el a párizsi lakásán – az első híresztelések úgy hangoztak, hogy a színésznő öngyilkos lett, végül kiderült, hogy halálát szívelégtelenség okozta. 

Kövess minket -on és -en!

Sorsfordító nap volt 1956. október 25. Máig nem teljesen tisztázott okokból a Parlament elé vonuló fegyvertelen tüntetőkbe tankokból és gépfegyverekből belelőttek az épület védelmére odarendelt orosz katonák és az ÁVH kirendelt fegyveresei. A forradalom és szabadságharc ettől a vérengzéstől vált igazán szovjetellenessé.

Az európaiak imádják a cenzúrát. Egy új felmérés, amelyet Németországban, Franciaországban, Spanyolországban, Olaszországban és Lengyelországban végeztek, azt mutatja, hogy az európaiak közel fele (47 százalék) támogatná az X közösségimédia-platform betiltását az EU-ban, ha az továbbra is megsértené az európai szabályokat.

Donald Trump külpolitikai hiperaktivitása nemcsak az egyre jobban a körmére égő Epstein-ügyről való figyelemelterelést szolgálja, hanem az amerikai gazdaság és a dollár mind súlyosabb gyengélkedését is jótékony homályban tartja.

A Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség (KABSZ) a keleti front veteránjainak összefogására 1943-ban (más adatok szerint már 1942-ben) alakult meg. Elsődleges célja az volt, hogy ellensúlyozza a hivatalosan is működő Tűzharcos Szövetséget, s megakadályozza Magyarország háborúból való kiugrását.

A Magyar Március 1946 óta nemcsak a szabadságharcot jelenti nekünk, hanem miként az 1849-es és 1956-os október, a mártíromságot is. 1946. március 12-én végezték ki Szálasi Ferenc Nemzetvezetőt.

1940 decemberében, három hónappal a német-olasz-japán háromhatalmi egyezmény aláírását követően japán tisztek kontingense érkezett Berlinbe újdonsült szövetségeseikkel konzultálni.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

Gömbös Gyula altábornagy, államférfi 1886. december 26-án született Murga (Tolna vármegye) nagyközségben, a jákfai Gömbösök nemzetségéből. 

A kormány döntött a szerdai ülésén, és terrorszervezetté nyilvánította az Antifa szervezeteket – mondta Orbán Viktor a Kossuth rádióban, a Jó reggelt, Magyarország! c. műsorban, megerősítve péntek reggeli, Facebookon közzétett bejegyzését.

Miközben a Wehrmacht katonái a rommá lőtt Berlin utcáin elszánt és hősies küzdelmet folytattak a Vörös Hadsereggel, 8,5 méterrel a Birodalmi Kancellária kertje alatt, egy türelmes asszony álmai a beteljesülés előtt álltak.

1945. május 9-én, éjfél után néhány perccel írták alá a nemzetiszocialista Nagynémet Birodalom hadserege, a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, de ezzel az európai hadszíntéren még nem ért a második világháború.

Az első világháborút óriási területi nyereséggel záró Román Királyság számára – sajnos csak átmenetileg – 1940-re fordulta a kocka.

A bad-kreuznachi táborból még június végén is adtak át magyarokat a franciáknak: 26-án elgyalogoltattak bennünket a vasútállomásra, bevagoníroztak, és másnap, 27-én már át is léptük a német–francia határt.

Az ausztrál hatóságok visszavonták egy brit férfi vízumát, miután a gyanú szerint nemzetiszocialista jelképeket terjesztett és „erőszakra uszított” a zsidókkal szemben. Ausztrália belügyminisztere megerősítette, hogy megtették az előkészületeket a férfi kiutasítására.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.