Kövess minket -on és -en!

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

A német-francia színésznő, Romy Schneider még 1976-ban adott igen hosszú és igen mély interjút egy német újságírónak, Alice Schwarzernek – ám végül megkérte, hogy az elhangzottak ne jelenjenek meg.

Schwarzer még a színésznő 1982-es halála után is megtartotta ígéretét, végül a közelmúltban döntött úgy, hogy megjelenteti az interjút. „Évtizedekig nem beszéltem, mert tiszteletben tartottam a kívánságát. De annak érdekében, hogy jobban megértsük a kétségbeesését, a fájdalmát, az érzékenységét, ezeket a dolgokat is ismernünk kell. És jó végre elmondani” – magyarázta Schwarzer.

És hogy mi minden nyomta Romy lelkét? Az egyik legmegdöbbentőbb állítása szerint édesanyjának, Magda Schneidernek viszonya volt Adolf Hitlerrel. Magda a Führer egyik kedvenc színésznője volt, Romy elmondása szerint az asszony többször is meglátogatta a Nagynémet Birodalom vezetőjét Obersalzbergben, ahol állítólag „le is feküdtek egymással”, de erről más forrás nem tanúskodott még és az állítás hitelességét valószínűleg már nem lehet ellenőrizni soha.

Az köztudott volt, hogy a második világháború idején Magda Schneider színésznő és gyermekei hosszasan vendégeskedett Adolf Hitler privát villájában, a Berchtesgaden feletti Obersalzbergben és a Führer többször kijelentette, hogy Schneidernél jobb színésznőt még életében nem látott; és hogy ő a kedvenc színésznője.

Magda 1945-ben vált el első férjétől, Wolf Albach-Rettyntől. A háború után a film felkérések Magda számára igen meggyérültek, mivel sokan nem preferálták azt, hogy a Führer legkedvesebb színésznője volt, egyben azt sem nézték jó szemmel, hogy nála vendégeskedett családjával a háború alatt. Azonban 1948-ban újra szerepet kapott és elkezdtek forgatni vele. Az ezt követő években egyre feljebb ívelt karrierje, amikor lányával, Romyval elkezdtek együtt dolgozni. Magda eközben feleségül ment Hans Herbert Blatzheimhez.

1996-ban halt meg házában Schönauban, Berchtesgaden mellett, Bajorországban.

A lánya, Romy 1982-ben, mindössze 43 évesen hunyt el a párizsi lakásán – az első híresztelések úgy hangoztak, hogy a színésznő öngyilkos lett, végül kiderült, hogy halálát szívelégtelenség okozta. 

Kövess minket -on és -en!

Fű és moha lepi be az egykor szebb napokat is látott nürnbergi Zeppelin-mezőn található létesítményt, ahonnan a Führer szavait százezrek hallgatták.

M. Katonka Mária (1913–1997) hungarista újságírónő a II. világháború után Nyugat-Európába, majd Kanadába került és onnan politikai meggyőződése miatt soha haza nem térhetett.

A legtöbb ifjú kommunista átment Rákosi kezei alatt a szegedi Csillagban, miközben a moszkvai emigráció tagjai fogyatkoztak – a későbbi diktátor nagyobb biztonságban volt itthon a rácsok mögött, mint a Szovjetunióban.

A múlt hónapban Észak-Karolinában egy fajgyűlölő néger meggyilkolt egy 23 éves ukrán menekültet, Iryna Zarutskát, az esetből politikai ügy kerekedett.

A francia származású feledhetetlen Leon Degrelle tábornok (Belgium, 1906-1994) a második világháború utolsó életben maradt nagy, keresztény és jobboldali politikai és katonai vezetője volt.

A német rendőrség a minap másodszorra hajtott végre több tartományban razziát a Der Schelm nevű nemzetiszocialista könyvkiadó ellen. Ezzel egyidőben Spanyolországban és Lengyelországban is végrehajtottak az ottani hatóságok házkutatásokat a német rendőrállam kérésére.

2025. október 9-én, vasárnap, egy fajvédő akció zajlott Portugáliában az A1-es autópálya egyik pihenőhelyén. Egy invazív, Portugáliában élő indiai férfit 20–30 főből álló nemzetiszocialista csoport vett középre, miközben Lisszabonból Portóba tartottak.

Madison Grant A nagy faj elmúlása című művében (amelyet Adolf Hitler a bibliájának nevezett) az Észak-Amerikát gyarmatosító és az Egyesült Államokat megalapító angolszász-északi fajok más alsóbbrendű, de szaporább fajokkal szemben történő fokozatos demográfiai háttérbe szorulása miatt sajnálkozik, amelynek eredményeként az USA megszűnik fehér nemzetként létezni, és a helyét egy fajilag megosztott ország fogja elfoglalni egykori önmaga karikatúrájaként.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Erdély védelmével és a Déli-Kárpátok birtokbavételének kérdésével a magyar minisztertanács először 1944. augusztus 25-én foglalkozott rendkívüli ülés keretében.

A híres német orvos, Josef Mengele, svájci történészek szerint a második világháború után többször is az országban tartózkodhatott. Az akták ezt segíthetnek feltárni.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.