Kövess minket -on és -en!

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

A német-francia színésznő, Romy Schneider még 1976-ban adott igen hosszú és igen mély interjút egy német újságírónak, Alice Schwarzernek – ám végül megkérte, hogy az elhangzottak ne jelenjenek meg.

Schwarzer még a színésznő 1982-es halála után is megtartotta ígéretét, végül a közelmúltban döntött úgy, hogy megjelenteti az interjút. „Évtizedekig nem beszéltem, mert tiszteletben tartottam a kívánságát. De annak érdekében, hogy jobban megértsük a kétségbeesését, a fájdalmát, az érzékenységét, ezeket a dolgokat is ismernünk kell. És jó végre elmondani” – magyarázta Schwarzer.

És hogy mi minden nyomta Romy lelkét? Az egyik legmegdöbbentőbb állítása szerint édesanyjának, Magda Schneidernek viszonya volt Adolf Hitlerrel. Magda a Führer egyik kedvenc színésznője volt, Romy elmondása szerint az asszony többször is meglátogatta a Nagynémet Birodalom vezetőjét Obersalzbergben, ahol állítólag „le is feküdtek egymással”, de erről más forrás nem tanúskodott még és az állítás hitelességét valószínűleg már nem lehet ellenőrizni soha.

Az köztudott volt, hogy a második világháború idején Magda Schneider színésznő és gyermekei hosszasan vendégeskedett Adolf Hitler privát villájában, a Berchtesgaden feletti Obersalzbergben és a Führer többször kijelentette, hogy Schneidernél jobb színésznőt még életében nem látott; és hogy ő a kedvenc színésznője.

Magda 1945-ben vált el első férjétől, Wolf Albach-Rettyntől. A háború után a film felkérések Magda számára igen meggyérültek, mivel sokan nem preferálták azt, hogy a Führer legkedvesebb színésznője volt, egyben azt sem nézték jó szemmel, hogy nála vendégeskedett családjával a háború alatt. Azonban 1948-ban újra szerepet kapott és elkezdtek forgatni vele. Az ezt követő években egyre feljebb ívelt karrierje, amikor lányával, Romyval elkezdtek együtt dolgozni. Magda eközben feleségül ment Hans Herbert Blatzheimhez.

1996-ban halt meg házában Schönauban, Berchtesgaden mellett, Bajorországban.

A lánya, Romy 1982-ben, mindössze 43 évesen hunyt el a párizsi lakásán – az első híresztelések úgy hangoztak, hogy a színésznő öngyilkos lett, végül kiderült, hogy halálát szívelégtelenség okozta. 

Kövess minket -on és -en!

Immár világos, hogy az Irán elleni háború elindításakor Donald Trump súlyosan alábecsülte Irán kormányát, katonai erejét és népét. Irán megtámadása során ismét a cionista érdekeket helyezte az amerikaiak és a világ érdekei elé.

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Legutóbb két gyilkosság valósággal sokkolta Amerika és a nyugati világ konzervatív közvéleményét. Mindkettőnek létezik egy olyan aspektusa, amely többé-kevésbé elsikkad a velük foglalkozó információáradatban.

Ahol éltünk, a tél már október közepén beállt, az Okán április közepe táján indult meg a jégzajlás. Brigádunkat a zajlás megindulásakor a folyóhoz vezényelték, partőrök lettünk.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Hungáriát egy földalatti pályaudvarral és egy autópályával kötötték volna össze Budapesttel, többek között egy 250 méter magas felhőkarcolót és egy 25 ezer fős egyetemvárost is akartak a háború befejezése után építeni a Budaörs feletti Csíki-hegyekben.

Csúrog, Zsablya, Temerin, Mozsor, Bácsföldvár, Óbecse, Péterréve – Nagy-Magyarországhoz tartozó délvidéki települések. 1944 október végén magyar könnyel és magyar vérrel áztatott helységek: szerb partizánok által ártatlan magyarok ellen elkövetett tömeggyilkosságok színhelyei.

Nyolc évtizednyi piacdemokrácia, konzumidiotizmus, feminista imperializmus és rendszerszintű férfiellenesség nyomán a nyugati fehér férfi mentálisan jórészt elvesztette a férfiasságát.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

Volt idő, amikor az egyesített Európát úgy mutatták be, mint egy versenyképes bástyát az Egyesült Államokkal szemben, mint egy olyan szupranacionális szervezetet, amely megfelelő kritikus tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy érvényesíteni tudja magát a nemzetközi színtéren.

Riadó! Náciveszély! Égen-földön, éjjel-nappal, mindenhol és mindenkor. A nácik a nyugati liberális-parlamentáris kleptokráciák és a kelet-európai illiberális-autokrata kleptokráciák spájzaiban vannak.

Rádióból hallgattuk a tárgyalást Salzburgban. Élénk figyelemmel kísértük a készülék minden budapesti adását ebben az időben.

Egészen döbbenetes és felháborító dolgok történtek a Bács-Kiskun vármegyei Fajszon. A Fogaskerék új részében egy édesanya nyilatkozik arról, hogy barátnőjének a filippínó élettársa szexuálisan molesztálta hétéves kislányát.

A diktatúra Magyarországon 1950-re elérte az otthonokat, a hétköznapok része lett.

Németország katonai erejét az első világháború után a győztes hatalmak szétzúzták. Már a weimari időkben elkezdődött az a folyamat, amely a versailles-i békeszerződés katonai rendelkezéseinek áthágására törekedett.