Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. november 4-én omlott a Dunába az ostromlott Budapesten a Margit híd pesti szárnya.

A szombat déli csúcsforgalom idején történt katasztrófa oka a mai napig ismeretlen, mint ahogy az áldozatok pontos száma is, a becslések száztól hatszázig terjednek.

A IV. Béla király lányának nevét viselő második fővárosi átkelőhely megépítéséről 1870-ben döntöttek. A Nagykörutat és a budai Margit körutat összekötő, 607 méter hosszú Duna-hidat 1876-ban adták át (ez ihlette Arany János Hídavatás című balladáját), a Margitszigetre levezető szárnyhíd 1900-ra készült el.


A Margit híd felrobbanásakor nem tudni hányan haltak meg

A második világháború végén a Budapestet védő németek a bolsevik Vörös Hadsereg közeledtekor valamennyi budapesti Duna-hidat aláaknázták, ugyanerre egyébként Sztálin is parancsot adott a csapatainak, sőt nehéztüzérséggel is lövette mind az Országházat és a Budai várat, mind pedig más stratégiailag fontosnak ítélt nemzeti jelentőségű budapesti emlékművet, ahol a védők esetleg harcállásokat vehettek volna fel. A szovjet ágyúk már Vecsés határában dörögtek, amikor – az átkelők közül elsőként – a Margit híd pesti szárnya a Dunába omlott.

Azt csak a középső pillér nagyobb tömege akadályozta meg, hogy a híd egésze a mélybe zuhanjon.

A robbanás sokkolta a budapestieket, egy szemtanú leírása szerint "szörnyű látvány volt. A pesti oldalon szakadt le a két ív. Villamosok, autók zuhantak a vízbe, emberek százai. Egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott. A hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek. Hajók, csónakok, a rendőrség motorosai nyüzsögtek a híd körül, próbálták menteni, akit még lehetett".

A halottak pontos számát nem lehet megállapítani, mert sokan a Dunába fulladtak, és holttestük nem került elő, a becslések száztól hatszáz áldozatig terjednek, közülük legalább negyven német utász volt.


Valószínű, hogy véletlen robbanás történt

A híd felrobbanására számos elmélet született, a legvalószerűtlenebb szerint szabotázsakció volt, de a legvalószínűbb az, hogy véletlen robbanás történt.

A német műszaki katonák az ívekre már korábban felszerelt dinamittöltetek robbanófejeit helyezték el, amikor egy hibás vezetékből szivárgó gáz – egy eldobott cigaretta vagy egy éppen elhaladó hajóból kipattant szikra miatt – meggyulladt, az egyik gyújtófej detonált, és elindult a robbanássorozat.

A Margit híd újjáépítésére több elképzelés született, a végül megvalósult átkelő az eredetinél könnyebb, de azzal egyező megjelenésű acél ívhíd lett, vasbeton pályalemezzel, és lebontották a vámházakat. A Margit hidat 1947 őszén fél szélességben adták át, a teljes hídon 1948. augusztus 1-jén indult meg a forgalom.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1944. április 3-án a déli órákban az amerikai légierő végrehajtotta Budapest ellen az első terrorbombázást a második világháború során.

Alig egy évszázad alatt a feminista nőknek sikerült tönkretenniük a népszaporulatot mindenhol a nyugati világban.

Egy céges prezentációtechnika tréningre készülve érdekes dolgot fedeztem fel az OpenAI képrajzoló mesterséges intelligenciájával való interakcióban.

Valószínűleg kevés furább szervezet létezett a nemzetiszocialista Németországban, mint az általában csak „Zsidók Hitlerért” néven emlegetett egyesület.

A második világháború lezárást követő vérgőzös évek feltárása, megismertetése a nyilvánossággal, valahogy elfelejtődött az 1990-es "rendszerváltozás" óta.

Az antifa terroristák ismét lecsaptak Németországban, s ezúttal talán még betegebb, még perverzebb módját választották a vérengzésnek, mint eddig.

Az osztrák kormány bejelentése szerint 2025-re elkészülhet az épület felújítása, és 2026-ban kezdődhet meg benne a munka.

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

A Kun (Kohn) Béla nevével fémjelzett proletárdiktatúra és vörösterror, a hírhedt 133 nap fenekestül forgatta fel az akkori magyar társadalmi és politikai életet.

1944 szeptember utolsó napjaiban sajátos közjáték zajlott le az német 503. nehézpáncélos-osztály otthont adó Sennelagerben. Noha az újabb bevetés helyszínét még nem ismerték a katonák, egyes részek már el is indultak.

Híradó szakaszparancsnokként szolgáltam Ungváron 1944 októberében. Közben Nyékládházára kerültem, ahonnan november 4-én a szovjet katonák vittel el többedmagammal „kicsi robotra”, amiből négyévi kényszermunka lett.

Mint tüzér – aki megjárta a Don-kanyar poklát – 1944. november 4-én estem szovjet fogságba Dunaföldvárnál.

A német munkásoknak kedvező első munkareformok egyike a fizetett évi szabadság létrehozása volt.

Az 1930-as években a hollywoodi stúdiófőnökök is Adolf Hitler előtt hajlongtak a Metro-Goldwyn-Mayer médiatársaság egyik vezetője pedig még zsidó feleségétől is elvált a német nemzetiszocialisták javaslatára.

Budán még heves harcok folytak, amikor Pesten, az új szovjet hatalom árnyékában megalakult néptörvényszék, amely hivatalosan a Budapesti Nemzeti Bizottság nevet kapta, végrehajtotta első halálos ítéletét.