Kövess minket 
-on és 
-en!
1944. november 4-én omlott a Dunába az ostromlott Budapesten a Margit híd pesti szárnya.
A szombat déli csúcsforgalom idején történt katasztrófa oka a mai napig ismeretlen, mint ahogy az áldozatok pontos száma is, a becslések száztól hatszázig terjednek.
A IV. Béla király lányának nevét viselő második fővárosi átkelőhely megépítéséről 1870-ben döntöttek. A Nagykörutat és a budai Margit körutat összekötő, 607 méter hosszú Duna-hidat 1876-ban adták át (ez ihlette Arany János Hídavatás című balladáját), a Margitszigetre levezető szárnyhíd 1900-ra készült el.
A Margit híd felrobbanásakor nem tudni hányan haltak meg
A második világháború végén a Budapestet védő németek a bolsevik Vörös Hadsereg közeledtekor valamennyi budapesti Duna-hidat aláaknázták, ugyanerre egyébként Sztálin is parancsot adott a csapatainak, sőt nehéztüzérséggel is lövette mind az Országházat és a Budai várat, mind pedig más stratégiailag fontosnak ítélt nemzeti jelentőségű budapesti emlékművet, ahol a védők esetleg harcállásokat vehettek volna fel. A szovjet ágyúk már Vecsés határában dörögtek, amikor – az átkelők közül elsőként – a Margit híd pesti szárnya a Dunába omlott.
Azt csak a középső pillér nagyobb tömege akadályozta meg, hogy a híd egésze a mélybe zuhanjon.
A robbanás sokkolta a budapestieket, egy szemtanú leírása szerint "szörnyű látvány volt. A pesti oldalon szakadt le a két ív. Villamosok, autók zuhantak a vízbe, emberek százai. Egy 6-os villamos két összetört kocsija még kilátszott a vízből, sebesültek jajveszékelése hallatszott. A hídrácsokon holttestek hevertek, a kavargó vízben hullák, fuldokló sebesültek. Hajók, csónakok, a rendőrség motorosai nyüzsögtek a híd körül, próbálták menteni, akit még lehetett".
A halottak pontos számát nem lehet megállapítani, mert sokan a Dunába fulladtak, és holttestük nem került elő, a becslések száztól hatszáz áldozatig terjednek, közülük legalább negyven német utász volt.
|
.jpg)
|
|
|
|
|
Valószínű, hogy véletlen robbanás történt
A híd felrobbanására számos elmélet született, a legvalószerűtlenebb szerint szabotázsakció volt, de a legvalószínűbb az, hogy véletlen robbanás történt.
A német műszaki katonák az ívekre már korábban felszerelt dinamittöltetek robbanófejeit helyezték el, amikor egy hibás vezetékből szivárgó gáz – egy eldobott cigaretta vagy egy éppen elhaladó hajóból kipattant szikra miatt – meggyulladt, az egyik gyújtófej detonált, és elindult a robbanássorozat.
A Margit híd újjáépítésére több elképzelés született, a végül megvalósult átkelő az eredetinél könnyebb, de azzal egyező megjelenésű acél ívhíd lett, vasbeton pályalemezzel, és lebontották a vámházakat. A Margit hidat 1947 őszén fél szélességben adták át, a teljes hídon 1948. augusztus 1-jén indult meg a forgalom.
