Kövess minket -on és -en!

A Brit Légió képviselői 1935-ben látogatást tettek a nemzetiszocialista Németországban, és az út során Hitlerrel, Göringgel és Hess-szel is találkoztak, de meglátogatták a dachaui koncentrációs tábort is.

A találkozóról készült felvételek egyikén jól látszik, amint a hat főből álló légió vezetője, az első világháborús veterán Francis Fetherston-Godley éppen kezet ráz Hitler helyettesével, Rudolf Hess-szel. Egy másik fotón német, kerekesszékekben ülő veteránok nemzetiszocialista karlendítéssel üdvözlik a brit delegációt, majd Fetherston-Godley megkoszorúz egy katonai temetőben felállított világháborús emlékművet.

A látogatásról készült fényképeket tartalmazó korabeli könyv elején olvasható felirat egymás jobb megértésére szólítja fel a feleket, ahogyan az az első világháború végén is történt. Az intelmek felett a nemzetiszocialista horogkeresztes zászló és Nagy-Britannia nemzeti jelképe látható, kissé lefedve egymást, mintha a két ország szövetségre lépett volna egymással.

A könyv részletesen beszámol a Joachim von Ribbentrop nagykövet által szervezett látogatásról: a Brit Légiót hatalmas tömeg köszöntötte a berlini Friedrichstrasse állomáson, majd a német kancellárián Hitler fogadta a delegáció tagjait; később a küldöttség a berlini Neue Wache katonai temetőben megkoszorúzta az első világháborúban elesett katonák tiszteletére állított emlékművet, majd a német veteránok előtt rendeztek felvonulást.

Arról nem maradt fenn fotódokumentáció, hogy a küldöttség az első koncentrációs táborban, Dachauban járt volna, a könyv mindenesetre beszámol az esetről, sőt, néhányan magával Heinrich Himmlerrel, az SS parancsnokával ebédeltek együtt. A légiós feljegyzések emigrációból visszatért zsidók megfigyeléséről, magánzárkákban levő bűnözőkről és erkölcsileg feslett személyekről tesznek említést.

A Brit Légió a német veteránok hívására érkezett az országba, de állami találkozókat is szerveztek a küldöttség tagjaival. A vizitnek sajnos akadtak ellenzői is, a Skót Légió és a Brit Légió zsidó szárnya 1938-ban a német veteránoknak a szigetországba való meghívása ellen szavazott. Anthony Eden, aki akkoriban tárca nélküli miniszter volt, szintén a nemzetiszocialista propaganda "veszélyére" hívta fel a figyelmet.

A második világháború előtt azonban komoly érvek hangzottak el Nagy-Britanniában arra vonatkozólag, hogy Londonnak békejobbot kellene nyújtania Berlinnek a háború eszkalálódásának elkerülése érdekében. Ma már tudjuk, hogy mindez nem így történt.

Kövess minket -on és -en!

Az 503. nehézpáncélos-osztályt 1942. május 5-étől állították fel egy törzsszázaddal és két önálló nehézpáncélos-századdal.

Rákosi néhány bőrönddel, felesége és orvosa társaságában utazott a Szovjetunióba. Abban reménykedett, hogy néhány hét, esetleg néhány hónap múlva visszatérhet Magyarországra, de végül a Szovjetunióban érte a halál.

A Mussolini család egykori vidéki háza Olaszország északkeleti részén, Emilia Romagnában található, Forli városában. Az épület tele van a Duce relikviáival: a telefon, amelynek segítségével a római kormányt hívta, egyenruhája, imádott motorbiciklije.

Trump által a kampány során beígért gazdasági csodának egyelőre nem látszódnak még az előjelei sem, éppen ellenkezőleg. 

Miután Izrael hat Hirosimára elegendő (százezer tonna) bombát dobott Gázára, elpusztítva infrastruktúrájának 92 százalékát (436 ezer épületet) és megölve legalább 61 ezer (főleg polgári) lakosát, most az enklávé teljes elfoglalását tervezi.

"A védők létszámát az ostromot vezető Malinovszkij marsall jelentősen túlbecsülte, mivel nem sikerült az eredetileg tervezett 2-3 hét alatt elfoglalni a várost, Sztálin felé igazolásképpen a "hiányzó" hadifogoly-létszámot civilekkel, egyenruhás postásokkal, kalauzokkal, vasutasokkal, de sokszor nőkkel és gyerekekkel is pótolták (Malenkij robot), akiket elit kommandósként mutogattak. Több tízezren lettek úgy évekre hadifoglyok, hogy egy hadseregnek sem voltak tagjai..."

Becslések szerint mintegy 200 ember vett részt a nemzetiszocialista felvonuláson Svédországban, amely a 17 éves skinhead, Daniel Wredström meggyilkolásának 25. évfordulóján elevenítette fel az emlékére rendezett salemi menetet.

Ma 1945. május 8-át a második világháború végének és a „náci rezsim” bukásának napjaként tartják számon hivatalosan Németországban.

Legutóbb az izraeli–iráni erőpróbát tárgyalva hangot adtam a kételyemnek azzal kapcsolatban, hogy strukturális gyengesége, elhibázott stratégiai tervezése, rendszerszintű korrupciója és katonai dilettantizmusa miatt az iráni rezsim egyáltalán túlélheti-e ezt a megpróbáltatást.

Napról napra „fokozódik a helyzet” a mesterséges intelligencia (MI) frontján, amelyről az utóbbi időben többször is tudósítottam, és ahol az amerikaiak egyre inkább úgy állnak a kínaiakkal szemben, mint az ukránok az ukrajnai fronton az oroszokkal szemben. Vagyis vesztésre. Nem kicsit, hanem nagyon.

Megérkezett az Egyesült Államokba a dél-afrikai menekültek első csoportja, akiket a Trump-kormányzat azért fogad be, mert az afrikai köztársaságban igazságtalan faji megkülönböztetéssel és erőszakkal kell szembenézniük.

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Budapest 1944. december 25-i bekerítése után nyilvánvalóvá vált a német hadvezetés számára, hogy a katlanban rekedt német-magyar csapatoknak az utánpótlást valamilyen módon biztosítani kell.

1944 május 4-én a magyar királyi 2. páncéloshadosztály érdemeinek elismeréséül Model tábornagy elrendelte, hogy a tavaszi hadjárat idején - a magyar csapatok tűzerejének növelésére - a 2. hadosztálynak alárendelt német harckocsik egy részét a magyarok megkapják.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kijelölt lakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági kényszermunkát kellett végezniük.