Kövess minket: Telegram — XVkontakte

1945. február 19-én Himmler elrendelte, hogy 37-es hadrendi számon mihamarabb egy új SS-önkéntes-lovashadosztály felállítását kell megkezdeni.

Február 25-én az SS Vezetési Főhivatala ennek alapján kibocsátott felállítási parancsa úgy rendelkezett, hogy a hadosztály felállításához a 8. SS- és 22. SS-lovashadosztályok maradványai képeznék az alapot, valamint ugyancsak a hadosztálynak rendelnék alá a hadtestközvetlen 509. SS-híradóosztály részeit is.

A hadosztály felállításához szükséges személyi állományt a folyamatban levő, harmadik SS-toborzások során jelentkező magyarországi (elméletileg népi német, de valójában köztük sok magyar származású) önkéntesekből töltötték volna fel. A hadosztály parancsnoka ideiglenesen, 1945 március végéig (amikor is átvette a 92. SS-lovasezred részeit) Waldemar Fegelein SS-Oberführer lett.

A 37. SS-önkéntes-lovashadosztály szervezése során véleményem szerint (K.Z.A.) már figyelembe vették az SS Vezetési Főhivatala II., a Waffen-SS parancsnoki Hivatalának (Kommandoamt der Waffen-SS) Szervezési Osztálya (Organisationsabteilung) által december 5-én kiadott, a Waffen-SS akkor meglevő lovashadosztályaira érvényes új állománytáblát is. Akkor ezt a rendelkezést a budapesti csatában harcoló 8. SS- és 22. SS-lovashadosztályoknál valószínűleg nem tudták érvényesíteni. Mivel azonban az új szervezési elveket a 37. SS-lovashadosztálynál valószínűleg figyelembe vették, 37. SS-légvédelmi tüzérosztályt nem szerveztek, a csapatlégvédelmet főleg a hadosztály páncélvadászosztályába beosztott légvédelmigépágyús-század látta el.

Február 27-én a Dél Hadseregcsoport parancsnoksága értesítette az SS Vezetési Főhivatalát, valamint a német szárazföldi haderő főparancsnokságát a hadosztály felállításának kezdeti stádiumáról. Eszerint a 37. SS-önkéntes-lovashadosztályt a szervezés befejezésével a Dél Hadseregcsoportnak a következő alakulatokkal kellett alárendelni:

–két lovasezred (ezred-közvetlen kötelékek nélkül),
–két nehéz üteg (osztálykötelékben összefogva);
–utászzászlóalj három századdal;
–gyorsosztály (Schnelle Abteilung) egy kerékpáros-svadronból, egy nehézfegyver-svadronból, valamint egy Jagdpanzer 38(t) típusú vadászpáncélosokkal felszerelt páncélvadász-századból;
–vegyes-híradószázad (elsősorban a 509. SS-híradóosztály részeiből);
–egy ellátó század.

A hadosztály felállítása, felszerelése az előírásos fegyverzettel és eszközökkel előreláthatólag 1945. március végéig fejeződik be. A szükséges létszám már február 27-én teljes volt.

A hadosztály megalakulása csak részben történt Magyarországon, mivel egyes csapattestei rövid ideig az Észak-Dunántúlon gyülekeztek. A zöm Pozsony és Bécs térségében állomásozott, mivel korábban a 8. SS- és 22. SS-lovashadosztályok, budapesti bekerítést elkerülő részeit – főleg ellátó, egészségügyi és állatorvosi alakulatokat – Marchfeldben (15 kilométerre keletre Bécstől) vonták össze. Ennek megfelelően a hadosztály további kötelékeit is ebbe a térségbe irányították.

A hadosztály 92. SS-lovasezrede február végétől, március elejétől a németországi (ma: ausztriai) Gänserndorf–Leopoldsdorf–Orth a.d. Donau térségében folytatott kiképzést. Az ezred parancsnoka a budapesti harcok során megsebesült, majd légi úton kijuttatott Karl-Heinz Keitel SS-Sturmbannführer volt, aki korábban a 22. SS-önkéntes-lovashadosztálynál harccsoport-parancsnok volt.

A 37. SS-tüzérosztály a Szlovákiában lévő Gajary–Malacka-Stupava körzetében gyülekezett, majd március elején 1. (nehéz-) ütege is áttelepült a német birodalomba, Marchegg–Gänserndorff–Grossenzersdorf (ma Ausztria) térségébe.

Pozsony körzetében a hadosztályhoz 16-17 éves magyar állampolgárságú fiatalokat vezényeltek, akiket nemrégiben soroztak be önkéntesként a Waffen-SS-be.

A hadosztály teljes kiképzését és felszerelését azonban a háború végéig nem fejezték be. 1945. március végén a hadosztály áttekintő hadrendje és fontosabb parancsnoki beosztásai az alábbiak voltak:

–Hadosztályparancsnok: Karl Gesele SS-Standartenführer;
–1. (hadműveleti) vezérkari tiszt: Helmut Poertner vezérkari őrnagy;
–hadosztálytörzs (térképész-csoporttal, táboricsendőr-szakasszal, híradósszázaddal);
–92. SS-lovasezred (Waldemar Fegelein SS-Oberführer): törzs, I-II. osztály;
–93. SS-lovasezred (Friedrichs SS-Obersturmbannführer): törzs, I-II. osztály;
–94. SS-lovasezred (Anthon Ameiser SS-Sturmbannführer): törzs, I-III. osztály482;
–37. SS-tüzérosztály (Albert Scheuffele SS-Sturmbannführer):
–törzs, 1. könnyű-, 2-3. (nehéz-) üteg;
–37. SS-páncélvadászosztály (Rudolf Müller SS-Obersturmbannführer):
–vontatott páncéltörőágyús-, légvédelmigépágyús- és páncélvadászszázad;
–37. SS-utászzászlóalj (von Wanka SS-Obersturmbannführer):
–1-3. utászszázad;
–37. SS-felderítőosztály (Karl Siegesmund Litzmann SS-Sturmbannführer);
–37. SS-tábori pótzászlóalj (Erni Imhoff SS-Sturmbannführer);
–37. SS-egészségügyi osztály;
–37. SS-hadosztályt ellátó csapatok.

Március 26-ra a „lovascsoport” (a 37. SS-önkéntes-lovashadosztály Ameiser-harccsoport nélküli részei) a 6. (SS-) páncéloshadsereg rendelkezésére állt. A következő napon, 27-én a német szárazföldi haderő főparancsnoksága utasította a Dél Hadseregcsoport parancsnokságát, hogy a lovashadosztály Pozsony térségben még felállítás alatt levő részeit is harcászati alkalmazásra azonnal a 6. (SS-) páncéloshadsereg állományába helyezzék.

Mivel a hadosztály még a kiképzését végezte és felszerelése is hiányos volt, ezért március 27-én a már meglevő Ameiser-harccsoport mellé még egy ezredcsoportot hoztak létre, amelyet azonnali hatállyal a Dél Hadseregcsoport rendelkezésére bocsáthattak. E két SS-harccsoport a továbbiakban más alakulatok alárendeltségében harcolt, elszakadva a hadosztály zömétől.

Március 31-én a hadosztály zöme (két ezredcsoportja nélkül) április elejéig a német 6. (SS-) páncélos- és 8. hadsereg között támadt résben harcolt Bécstől északra, ahol a hadosztálynak helyt kellett állnia a „bécsi támadó hadművelet” során előretörő szovjet csapatok csapásaival szemben. A Bécs előterében folyó harcok során a hadosztály törzsének rendelték alá a német szárazföldi haderő egy gépkocsizó ezredét, egy géppuskás-zászlóalját és állítólag a magyar Honvédség egy hadosztályának maradványait is.

Április 14-én a hadosztálytörzs, a 37. SS-tüzérosztály egy nehézütegével harccsoportot alkotva Floridsdorf közelében lett bevetve, majd védelmi harcait a Hellabrunn–Horn vonalon folytatta. A hadosztály maradványainak utolsó bevetéseire főleg kisebb harccsoportokra szétaprózva került sor. A hadosztály zöme Auersthal–Pleissing-Gänserndorf–Hollabrunn–Retz– Hardegg–Znaim helyiségeken keresztül közelítette meg a Cseh-Morva Protektorátus (ma: Csehország) határait.

Április végén a hadosztály megkapta a „Lützow” elnevezést, miközben a zöm Táboron keresztül elérte a csehországi Piseket és Mirotitzet, ahol rövid ideig állomásozott. A hadosztály május elejétől ismét német (ma osztrák) területen Budweis, Schrems, és Zwettl helységekben tartózkodott. Zwettlben a hadosztály május 8-án értesült a kapitulációról. Ez a térség a szovjet-angolszász demarkációs vonal határán volt, így a hadosztály St. Pöltent érintve Linz felé indult, ahol elérte az Egyesült Államok szárazföldi csapatait és előttük tette le a fegyvert.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Az alábbi írás a szerző utolsó írása, amelyet 1999. augusztusában vetett papírra és a Magyar Összetartás 1999. novemberi számában látott napvilágot.

Adolf Hitler 1983-ban előkerült „naplója” olyan igénytelen hamisítvány volt, hogy még az A.H. monogramot sem sikerült helyesen leírni – mégis kollektív őrületbe kergette egy nagynevű német lap szerkesztőit.

A trianoni szerződés az etnikai állapotokat, az 1910-es népszámlálási adatokat sem vette figyelembe, így mintegy 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, fele összefüggő tömbben a határok mentén. 

Az emberiség egyik óriási bravúrja a nemzetiszocializmussal kapcsolódik össze: ötven éve a holdra szállás magába olvasztotta a III. Birodalom történetének egy részét.

Amszterdam önkormányzata 100 ezer eurót fizet kártérítésként amiatt, hogy a város a második világháború alatt a villamosjegyekből származó pénzből 48 ezer zsidót szállított a német munkatáborok felé – írja az MTI.

Letakarták egy bécsi protestáns templom ólomüveg ablakait, mert azokon állítólag „antiszemita” motívumok szerepeltek, és az ablakok alkotója tagja volt a NSDAP-nak.

A rezsim intenzív pszichológiai hadviselést folytat az őshonosok ellen, nehogy olyan következtetéseket vonjanak le, amelyek megkérdőjeleznék a tömeges bevándorlást és a többrasszú társadalmat.

Hatéves börtönbüntetést szabott ki csütörtökön a stuttgarti tartományi felsőbíróság egy „szélsőjobboldali német terrorcsoport” vezetőjére.

A 20. századi magyar történelem legsötétebb időszaka köthető Rákosi Mátyás nevéhez, aki hasonlóan a legtöbb kommunistához, a legmesszebbmenőkig álságosan élt.

Kun András 1911-ben született Nyírbátorban. Bölcsészeti és teológiai tanulmányait Rómában folytatta. 1941-ben szentelték pappá, majd minorita szerzetesként a kézdivásárhelyi rendházba került.

A brazil Nemzeti Emberi Jogi Tanács nevezetű szervezet különböző felméréseken alapuló tanulmánya szerint „riasztóan növekszik a náci csoportok jelenléte” a dél-amerikai országban. 

Másodjára állt bíróság elé az antifa támadások elsőrendű vádlottja, Ilaria Salis a Fővárosi Törvényszéken. A Markó utcai épület tárgyalótermébe ismételten széles vigyorral a képén nézett végig a hallgatóságon. 

Nem csak Olaszországban, de idehaza is egyre többet hangoztatja a szélsőbaloldal, hogy a tavaly februárban Budapesten összevert emberek csupán „könnyebb sérüléseket” szenvedtek. 

A Pesti Központi Kerületi Bíróság 2024. május 9-én előkészítő ülést tartott egy büntetőügyben, amelyben öt hazafias szkinhedet „csoportosan, társtettesként elkövetett, közösség tagja elleni erőszak bűntettével” vádol az ügyészség.

1944-ben és 1956-ban a történelem megismételte önmagát. Az 1944/1945-ös vérhullással újabb magok kerültek az áldott magyar földbe.