Balkáni Franciaország – a folytatás

Kövess minket -on és -en!

Rájöttem, hogy egy próféta veszett el bennem – de szerencsére meglett. A frankisztáni permanens arabjárás (vö. tatárjárás) legutóbbi menetével kapcsolatos eszmefuttatásomat azzal zártam, hogy a rezsim egyik válasza a történtekre az lesz, hogy további fehér adópénzekkel igyekszik majd betömni az országra szabadított Mohamedek és Fatimák millióinak egyre mohóbb száját. És mit ad Allah, igazam lett.

Emmanuel Macron „sürgősségi törvény” révén igyekszik felgyorsítani a megszállók gettóinak újjáépítését, amelyeket tönkretettek a megszállók. Élisabeth Borne miniszterelnök: „Rövidesen egy új bizottságot hozunk létre, hogy intézkedéseket jelentsünk be a lakónegyedek (quartiers = az arabok és négerek megszállta no-go zónák politikailag korrekt megnevezése) érdekében” (Twitter, 2023. 06. 30.). Vincent Jean­brun jobboldali polgármester: „Szükségünk van egy Marshall-tervre a külváros [banlieu = az arabok és négerek megszállta no-go zónák politikailag korrekt másik megnevezése] számára. Az államnak segítenie kell minket, hogy finanszírozzuk az újjáépítést nagyon, nagyon gyorsan” (franceinfo, 2023. 06. 30.).

A következő napon kulturális színesítők egy faltörő kosként használt gépkocsival betörtek az udvarába. Ugyancsak Vincent Jeanbrun: „Ma éjjel át lett lépve [sic!] egy fok a szörnyűség és a gyalázat terén. Az otthonomat megtámadták, és a családom gyilkossági kísérlet áldozatává vált” (Twitter, 2023. 07. 02.). Majd az egyik tévén elmagyarázta, hogy a megszállók támadásai nem reprezentálják magukat a megszállókat, és az adófizető őshonosoknak a zsebükbe kell nyúlniuk, hogy ő és politikustársai megvegyék a társadalmi békét, mellesleg pedig a megszállók szavazatait.

A globalista állam a nép ellensége, ezek a „népképviselők” pedig a prostituáltjai, akárcsak a rendőrök. Nem érdemlik meg a nép együttérzését. A kommunista érában szimpátiát éreztünk volna a nómenklatúra tagjai vagy a karhatalmisták iránt, akikre lázadók támadtak, ha ezek a lázadók történetesen muszlimok lettek volna? A pestis és a kolera között nincs választás. Hiába is vannak az őshonos franciák (többnyire) a rendőrséggel, a rendőrség nincs velük, amint azt a sárgamellényesek lázadásának brutális eltiprásával is demonstrálta.

A rendőrség a rezsimmel van, amelytől a fizetését kapja. Miután napokon keresztül alázta a csőcselék, most is úgy engedte ki a felgyülemlett gőzt magából, hogy könnygázzal oszlatta szét az utcákra kimerészkedő maroknyi nacionalista aktivistát, például Lyonban. Honnan tudható, hogy nacionalisták voltak? Jelszavaikról, amelyeket skandáltak. Például „kék, fehér, piros, Franciaország a franciáké!” Maga a vegytiszta fasizmus. Hallgatni is horror. Szintén Lyonban a kulturális színesítők ezzel fogadták a páncélautóikban kuksoló rohamrendőröket: „Egy, kettő, három, éljen Algéria!” (Eredetiben rímel: „One, two, three, viva l’Algérie!”)

A rendőrség Angers-ban is kitett magáért, hajtóvadászatot rendezve a néhány tucatnyi fehér fiatal után, akik nem akarták teljesen átengedni az utcát a megszállóknak és antifasiszta cinkosaiknak, hogy felprédáljanak mindent az újságírók ellágyult tekintete előtt. Valójában nem két tábor van, hanem három: a fehér szélsőbal által segített harmadik világbeli csőcselék, a burzsoáziájára támaszkodó rendőrállam és az ostromlott fehér plebs. Az állam ellenőrzi mindennek a kulcsát, a pénzügyi szektort, amely nem zsigerelhetné ki a népet a kizsigerelésére és féken tartására hivatott karhatalom segítsége nélkül. Amíg ez a kozmopolita rezsim fennmarad, a fehéreknek fizetniük kell a sarcot, amely lehetővé teszi a kozmopolita rezsim fennmaradását. Nem véletlenül nevezik a rendőröket rendfenntartóknak. A fennálló rendnek, vagyis a kozmopolita rezsimnek nyugalomra van szüksége az utcákon, hogy zavartalanul folytathassa az őshonosokat kizsigerelő politikáját és fokozatos lecserélésüket harmadik világbeli bevándorlókra – a nemzetközi finánctőke ukázainak megfelelően.

Mindeközben az arab suhanc ártalmatlanítása miatt előzetes letartóztatásba helyezett rendőr családja számára indított internetes adakozás a sokszorosát eredményezte annak, mint amennyit az áldozata családjának összekalapoztak, kiváltva a multimilliomos lánglelkű forradalmár Jean-Luc Mélenchon vezette parlamenti szélsőbal hisztérikus dühöngését. Hadrien Clouet nemzetgyűlési képviselő: „Országunkban teljes büntetlenséggel lehet összeszedni félmillió eurót, miután megöltünk egy gyereket. Ezeknek a provokációknak meg kell szűnniük, hogy visszatérjen a nyugalom: a kormány üldözze (sic!) és zárja le a pénzgyűjtést” (Twitter, 2023. 07. 02.).

David Guiraud képviselő: „Félmillió euró Nahel gyilkosának, ennek az az üzenete, hogy öljetek arabokat, és milliomosok lesztek, és a kormány elnézi ezt a szörnyűséget anélkül, hogy bármit is mondana… Undorító” (Twitter, 2023. 07. 02.).

Bastien Lachaud képviselő: „Pénzt gyűjteni egy gyerekgyilkos támogatására. Undorító. A szélsőjobboldal eme sokadik provokációjának [sic!] nincs helye a köztársaságban. A kormánynak azonnal cselekednie kell, hogy lezárja ezt a pénzgyűjtést, és véget vessen ennek a visszataszító kezdeményezésnek” (Twitter, 2023. 07. 02.). Egyébként lapzártakor az adakozás már csaknem másfél millió eurót eredményezett a „gyerekgyilkos” zsaru családjának.

Rendkívül feszült helyzetekben, amikor minden zavarosnak tűnik, a lehető legjobb megoldás a francia katolikus jobboldalt képviselő fehér nők helyzetelemzéseire hagyatkozni. Egyik „emelkedő csillaguk”, a 24 éves Eugénie Bastié kíméletlenül leleplezi az igazi rasszistákat, szarvánál ragadva meg a problémát: „Mindeközben az angolszász média meginterjúvolja Rokhaya Diallót, aki az események faji (racialista) olvasatát erőlteti…” (Twitter, 2023. 07. 03.). Franciaországban a köztársaság alkotmánya miatt a rasszok megszűnnek létezni. Egyszerűen eltűnnek a határon, és velük együtt az okok is elenyésznek, amelyek miatt ezek az újfranciák felprédálnak mindent. Mivel minden ember egyenlő és egyforma, nyilván csak nevelés, szocializáció kérdése lehet az egész. Mi másé?

Kár, hogy Rokhaya Diallo köti az ebet a karóhoz, megingatva egyesek rassztagadó bizonyosságait. Szerinte a rasszok igenis léteznek, és meghatározzák az események dinamikáját. „Az egyetlen ország, ahol nem beszélünk a történések faji dimenziójáról, az Franciaország, amely strukturálisan rasszista ország” (RTL France, 2023. 07. 03.).

Nem esik meg velem gyakran, őszintén szólva még soha nem volt rá precedens, hogy egy fekete bölcsességét dicsérjem, de most azt kell mondanom, hogy ez a 44 éves szenegáli származású négerjogi aktivista nő racionálisabban értékeli a helyzetet, mint a teljes francia politikai és közéleti spektrum, beleértve a Marine Le Pen-féle állítólagos szélsőjobbot. Descartes foroghat a sírjában.

Kövess minket -on és -en!