Amerika: hadigazdaság lélegeztetőgépen

Gazdag István – Demokrata

Kövess minket -on és -en!

Sokasodnak a viharfelhők az amerikai gazdaság fölött. Az utóbbi időben már többször is foglalkoztam a témával, amely azonban globális fontossága miatt egyáltalán nem lerágott csont.

Az Egyesült Államok a mesterséges intelligencia (MI) miatt minden idők legnagyobb költségvetési hiányát könyvelte el. A reál-GDP csökken, kivéve az adósság által táplált MI-buborék-láz kiadásait. A probléma az, hogy ha az összes GDP-növekedés a veszteséges MI-vállalatoknak köszönhető, akkor nincs nyereség, amely után adót lehetne fizetni! Mindez akkor, amikor Donald Trump a „haverkapitalizmus” (crony capitalism) szellemében szocializálja a privátszféra veszteségeit, vagyis adófizetői pénzből próbálja megmenteni a bajba jutott MI-vállalatokat, és amikor Kína visszalép az MI-kiadásoktól, mert attól tart, hogy buborékról van szó.

Az amerikai gazdaság ma már szinte teljesen az MI-re épül: a magántőke MI-adatközpontokba történő befektetései az elmúlt 3 évben háromszorosára emelkedtek, ugyanezen időszak alatt a nem lakóépületekbe (irodák, bevásárlóközpontok, szállodák, raktárak, gyárak és egyéb kereskedelmi épületek) történő invesztíciók alig növekedtek. Az MI-adatközpontokkal kapcsolatos kiadások 62,5 százalékkal járultak hozzá az USA GDP-jének 1,6 százalékos növekedéséhez az év első felében, vagyis az MI nélkül az Egyesült Államok technikai recesszióban volna.

Archívum

Az amerikai kincstár októberben 284,4 milliárd dolláros hiányt könyvelt el, ami a történelem legrosszabb pénzügyi évének kezdete. Ez meghaladja a korábbi rekordot, a 2020. októberi 284,1 milliárd dollárt, amely a Covid-válság idején keletkezett. Trump hivatalosan is megszüntette az év elején nagy csinnadrattával beharangozott Musk-féle kormányzati hatékonysági sóhivatalt, éspedig dolgavégezetlenül, úgyhogy a kormányzati kiadások 18 százalékkal 689 milliárd dollárra emelkedtek az előző évhez képest. Más szóval a kormány egyáltalán nem spórol, hanem inkább herdál, kiadásai a múlt hónapban elérték a napi 22,5 milliárd dollárt, és a hiány spirálja rekordütemben gyorsul.

Amerikában a botrányosan rossz tömegközlekedés miatt a személygépkocsihoz való hozzájutás a társadalmi közhangulat egyik legfontosabb fokmérője. Márpedig immár minden negyedik új autót vásárló amerikai hitele „víz alatti”, ami a szakmai zsargonban azt jelenti, hogy több felhalmozott hitelt görget maga előtt, mint amennyi az autója értéke. Bármely harmadik negyedévre vonatkozóan ez a legmagasabb szint a 2020-as világjárvány óta. Az ilyen hitelek átlagos összege rekordszintű, 6905 dollárt ért el. Ráadásul az autótulajdonosok rekordmagas árakkal szembesülnek, az új járművek átlagára szeptemberben először haladta meg az 50 ezer dollárt, ami több mint 25 százalékos emelkedést az elmúlt öt évhez képest.

Az autók megfizethetősége egyre nagyobb válságot gerjeszt. Ráadásul az amerikai lakáspiac összeomlott. Átlagosan egy új családi ház 12 hónapja olcsóbb, mint egy meglévő, ami 54 éve nem fordult elő. Ez azzal párhuzamosan történt, hogy 2024-ben az új lakások ára 2005 óta először alacsonyabb lett, mint a használtaké. Összehasonlításképpen: mindössze 3 évvel ezelőtt az új házak 10 százalékkal drágábbak voltak, és a különbség 2012-ben, a 2008-as pénzügyi válságot követően akár 40 százalékot is kitett. Ez azt mutatja, hogy valami komoly baj van az ingatlanpiaccal.

Aggasztó ütemben növekszik az amerikaiak körében a munkaerőpiacot övező pesszimizmus. 71 százalékuk a munkanélküliség növekedésére számít a következő 12 hónapban, ami a legmagasabb arány az 1980-as évek csúcsa óta. Ez az arány kevesebb mint egy év alatt megduplázódott, és jelenleg meghaladja a 2008-as csúcsot. Ezenkívül a fogyasztók körében a munkahelyek elvesztésének valószínűsége 23 százalékra emelkedett, ami legalább 15 éve a második legmagasabb érték. Ilyen borús hangulat a munkaerőpiacon még soha nem volt tapasztalható recesszión kívül.

A munkanélküliségtől való félelem szinte soha nem volt ilyen magas. A Forbes szerint a „szellemállások”, vagyis a hamis álláshirdetések aránya több éve az összes álláshirdetés legalább egyharmadát teszi ki (valójában ez az arány közelebb áll az 50 százalékhoz), ami a jelenlegi amerikai munkaerőpiac strukturális jellemzőjévé vált. Ezek általában olyan állások hirdetései, amelyeket a vállalatok valójában nem szándékoznak betölteni, és gyakran csak azért jelentetik meg őket, hogy a növekedés benyomását keltsék, vagyis becsapják a piacot.

Az Egyesült Államoknak jövőre tízbillió dollárnyi adósságot kell refinanszíroznia, magasabb kamatok mellett, mint amivel jelenleg hitelt vett fel. Az USA teljes államadóssága 35 billió dollár. 2000-ben ez az összeg ötbillió volt, és az ország 2001 óta nem rendelkezett költségvetési többlettel. A sors iróniája a paradoxon, hogy miközben az amerikai propaganda évekig építette a kínai „adósságcsapda” körüli mítoszt, arra figyelmeztetve mindenkit, hogy ne vegyen fel hitelt Kínától, addig mostanra kiderült, hogy az amerikaiak voltak messze leglelkesebb felvevői a kínai hiteleknek világszerte. Ez természetesen megmutatja, hogy mennyire álnok volt az egész narratíva. Valójában soha nem hitték igazán, hogy ezek a hitelek kizsákmányolók lennének, mert maguk is 202 milliárd dollárt (!) vettek fel kölcsönbe egy sor projektre.

Miközben az amerikai gazdagok vagyona dinamikusan növekszik, létezik egy másik gazdaság is. Ez a megnövekedett megélhetési költségek, a borús munkahelyi kilátások és a Wall Street-i tőzsdeblöfftől való elszakadás gazdasága. Idén az amerikaiak felső tíz százaléka állta a fogyasztói kiadások felét. Ez egy olyan gazdaság, ahol a luxuscikkek iránti kereslet szárnyal, de a háztartások visszafogják a létfontosságú kiadásokat, és ahol a leggazdagabb egy százalék birtokolja a nemzet vagyonának 35 százalékát, a legszegényebb 50 százalék pedig alig egy százalékát.

Az USA a szélsőségek országa, ahol 22 millió milliomos mellett 48 millió éhenkórász (élelmiszersegélyre szoruló), húszmillió munkanélküli, 15 millió fogyatékos, 25 millió drogos, kétmillió börtönlakó, hatmillió feltételesen szabadlábon lévő és húszmillió illegális bevándorló él. Ilyen gazdasági és társadalmi anomáliák mellett nem csoda, hogy a figyelem elterelésére égető szükség van egy újabb háborúra. Például Venezuela ellen – Kínára tréningezve.

Jelentések

Kövess minket -on és -en!

Egy friss németországi felmérés szerint a bevándorló háttérrel nem rendelkező polgárok, tehát az etnikai németek tartanak leginkább a szélsőjobboldal térnyerésétől.

Mára a fehér világ elfogadta azt az állítást, hogy „Afrika az emberiség bölcsője”, tehát lényegében „mindenki afrikai”. Egy új mitológia van kialakulóban, amelynek nevében az afrikaiak egész Eurázsiát maguknak követelhetik.

Nyolcvanhárom, nemzetiszocialista iratokkal és propagandaanyaggal teli dobozt foglaltak le a hatóságok az argentin legfelsőbb bíróság épületének pincéjében. 

Nyomozás indult két kiskorú ellen, akik egy „neonáci” szervezet alapítóiként, illetve tagjaiként megrongálták egy zsidó temető kőtábláit Aradon.

Három nemzetiszocialista férfit ítéltek el Angliában, miután több mint 200 fegyverből álló arzenált halmoztak fel, és terrortámadásokat terveztek zsidó és muzulmán intézmények ellen.

Az elmúlt napokban a Budapestet megjárt izraeli turisták lefényképeztek egy horogkeresztes „náci zászlót” a Belvárosban, majd a figyelemfelhívás szándékával posztolták a közösségi médiákban, illetve beküldték egyes portálok szerkesztőségébe.

A belga főváros, Brüsszel egyik éke az Atomium, amit az 1958-as világkiállításra készítettek. Ugyanerre az expóra egy másik, teljesen őszinte, ma már elképzelhetetlen bemutatót is létrehoztak.

A brennbergbányai fogságba esés után (1945. április 1.) Focsanin keresztül nyáron érkeztünk a Középső-Ural vidékére. Két hónapon át mintegy négyszázan sátortáborba kerültünk erdőirtásra, vasúti töltés építésére.

A történészek által Göringnek tulajdonított alábbi levél először az angliai „The Independent Nationalist”-ban jelent meg.

Visszatért, majd le is lépett az X (korábban Twitter) médiaplatformról Kanye West, az antiszemita néger, aki mára szintet lépett és nyíltan vállalja, hogy „meggyőződéses náci”.

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

1921. június 7-én szövetségre lépett Jugoszlávia és Románia, ezzel lezárult az a folyamat, amelyben az első világháborút követően megcsonkított Magyarország ellenében a fő területnyertes szomszédok - Jugoszlávia, Románia és Csehszlovákia - kialakították a kisantantnak elnevezett katonai és politikai szövetséget.

1945 február közepén Európa szívét, Budapestet megfojtotta a szovjet-halál. Most itt ül velünk szemben egy akkori német ezredes, aki a Gellért-hegy és a Citadella utolsó parancsnoka volt.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

Amikor 1945 nyarán Voronyezsben kiszálltunk a vagonokból, szinte összeestünk a gyengeségtől és a kimerültségtől. Az elénk táruló látvány is rontotta amúgy is rossz kedélyállapotunkat.

1908. június 12-én született Otto Skorzeny, a Waffen-SS egyik leghíresebb katonája, aki többek között merész ejtőernyős és kommandós akcióival szerzett magának hírnevet.

Csak idő kérdése, hogy Amerika egyre növekvő ellenséglistája mikor dönt úgy, hogy kihúzza a szőnyeget az amerikai gazdaság alól.

Pietersburg mellett 3500 hófehér fakereszt virít a dél-afrikai vörös földbe tűzve. Ezek a keresztek emlékeztetnek minket azokra a búr farmerekre, akiket az elmúlt évtizedekben feketék gyilkoltak meg a „felszabadított” Dél-Afrikában – olvasható a Szent Korona Rádió oldalán. 

Harminc éve már, hogy elhunyt a 28. Wallonien önkéntes SS gránátoshadosztály parancsnoka, a második világháború legendás „krónikása”, Léon Degrelle.

Miután fogságom 52. napján, 1945. március 15-én elhagytuk a gödöllői poklot, csalárd módon áthajtottak bennünket Budapest helyett Monoron át Ceglédre.

II. Vilmos császár zeppelinjei az első világháború folyamán 1915 és 1918 között a kor repülőgépei által nem vagy csak nehezen elérhető magasságokból dobták le nehezéküket.

Az Abraham Lincolnról ma élő képet, miszerint az amerikai polgárháborút kirobbantó elnök a négerek felszabadítójaként az ő legjobb barátjuk is volt egyben, komolyan kikezdte egy nemrég napvilágot látott kutatás.

„Amerika megbukott, mert egy társadalomban, ahol a hasznossági princípium mindenekfelett való, a morális felelősségérzete elsorvad” – ezt írja Márai Sándor 1957. november 5-én naplójába, s hozzáteszi, a Nyugat magyar forradalommal szembeni árulását nem lehet megbocsátani, és senki nem hisz többé a Nyugatnak.

1953. március 5-én röpítették világgá Moszkvából a sokak által hőn áhított, mások által rettegve várt hírt: 74 éves korában elhunyt Joszif Visszarionovics Sztálin.

Az 1944 őszén szovjet megszállás alá került Kecskeméten a nyugat-magyarországi harci cselekmények és a világháború vége után is még fél évvel, 1945 karácsonyán is előfordultak a szovjet katonák által elkövetett rablások és gyilkosságok a polgári lakossággal és az újonnan felálló rendőrség tagjaival szemben egyaránt.

A legősibb szimbólumok egyike a szvasztika, másik nevén horogkereszt: múltja több ezer éves, az ősi civilizációk szülötte. Legtöbbször a jó szerencsét szimbolizálja. 

Mussolini bukása után Pietro Badoglio marsall, az új olasz kormányfő Hitler haragjától tartva elrendelte, hogy a volt diktátort egy olyan távol eső, és katonai egységek számára megközelíthetetlen helyen őrizzék, ahol nem kell tartani a Duce kiszabadításától.