„A szovjet állat módjára kegyetlenkedik az elfoglalt magyar földön”

Kövess minket -on és -en!

“Elég egy bosszúszomjas feljelentés, vizsgálat nélkül kivégzik a leventéket, csendőröket, nyilasokat.” - írta ezekben a napokban a Győri Nemzeti Hírlap.

A GPU-rémtettek hosszú sorozatát idézik fel emlékezetünkben azok a híradások, amelyek a zsidókból és bolsevistákból alakult és bíróságnak csúfolt társaságok „ítélkezéseiről” számolnak be.

A vörös megszállást szenvedő magyar helységekben tűntek fel ezek a „bíróságok” és ítélkeznek a nyilasok felett. Elég valamelyik zsidó feljelentése, hogy a zsidó és bolseviki bírák minden vizsgálat nélkül golyó, vagy kötél általi halálra ítéljék a feljelentettet. A legtöbb halálos ítéletet Kalocsán hajtották végre.

Hírek

Sokszor elég a leventesapka a halálos ítélethez. Örkényben 6 leventét végeztek ki ilyen alapon. Kiskunhalas környékén a rendfokozattal bíró huszárokat végezték ki, csupán azért, mert rendfokozatuk volt. Az ellenállás természetesen napról-napra növekedik.

A bolseviki katonák hihetetlen és állati kegyetlenkedései a végsőkig elkeseredett lakosságból sokszor erős visszahatást váltanak ki. Beérkezett jelentések szerint az alföldi családok férfitagjai számtalan orosz katonát vertek agyon szörnyű garázdálkodásaikért.

Bár az oroszok megtorlásul sok magyar családot kiirtottak, a jogos felháborodás véres megnyilatkozásai nem szűntek meg. Sőt, az ellenállás oly mértékben fokozódott, hogy a vörös parancsnokságok kénytelenek voltak este 6 órától reggel 6 óráig közlekedési tilalmat elrendelni. Ezen idő alatt senki sem mehet az utcákon, s ha valakit az orosz járőrök meglátnak, úgy arra, előzetes figyelmeztetés nélkül rálőnek.

A felkelők miatt a félelem oly nagy, hogy sok helyen őrkutyákat alkalmaznak.

Győri Nemzeti Hírlap, 1945. január 4.

Kövess minket -on és -en!

1987. augusztus 17-én repült világgá a hír, hogy Rudolf Hess, Hitler egykori helyettese, a Nürnbergben életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt "nemzetiszocialista háborús főbűnös", a spandaui fegyház utolsó foglyaként, 93 éves korában meghalt.

„Reggel még ágyban voltam és a »TWIST OLIVÉR«-t olvastam, mikor átjött Jancsi. Felkeltem, és Jancsi azt mondta, hogy ma is tegyünk egy sétát. Én beleegyeztem.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

Egy férfit, aki SS-egyenruhába öltözve jelent meg egy georgiai bárnál, őrizetbe vettek, miután egy zsidó nő arcába vágott egy söröskorsót, eltörve annak orrát – írja a New York Post.

1944. július 20-án reggel hat órakor két tiszt lépett ki a berlini Wannsee villanegyed egyik házából. Laus Schenk von Stauffenberg gróf vezérkari ezredes és jogász bátyja, Bertold tengerésztiszt.

Egy most előkerült rendőrségi dokumentumból kiderül, hogy a több a híres német orvos, doktor Josef Mengele 1959-ben megpróbált Argentínából visszatérni Németországba – írja az MDR német televízió értesülései nyomán a világsajtó.

1944. december 25-én a főváros körül bezárult a szovjet csapatok gyűrűje. A bekerítés váratlanul érte a védőket. A pesti oldalon a helyzet jobb volt abból a szempontból, hogy itt már részben elkészült védelmi létesítményekre támaszkodhattak a csapatok.

Francis Fukuyama, aki a „történelem vége” jóslatával elfuserált Nostradamus-epigonnak bizonyult, most időben felszállt a mozgó vonatra, és másokkal együtt észrevette a nyilvánvalót, miszerint „Trump hatalma omladozik a MAGA-mozgalomban”.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Még tartottak a harcok, amikor az egyik napon arra döbbentünk, hogy hadifoglyok vagyunk. Ez akkor volt, amikor bevagonírozva (Debrecen érintésével) továbbutaztunk, elhagytuk az ország területét, és egy romániai hadifogolytáborban kötöttünk ki.

Egy héttel ezelőtt Lyonban antifasiszták csoportosan halálra rugdostak egy 23 éves hazafias diákot, Quentin Deranque-t.

Az 1945 kora tavaszán elindított Tavaszi ébredés kódnevű hadműveletnek, a második világháború utolsó nagy német offenzívájának – amellyel a Führer kísérletet tett a Vörös Hadsereg visszaszorítására, és a létfontosságú zalai olajmezők biztosítására –, a Dunántúl volt a terepe.

A Waffen-SS gyalogsági harcászata (a szárazföldi haderő elődjétől némileg eltérően) elsősorban az első világháborús német rohamcsapatok tapasztalatai alapján alakult ki.

Az első világháborút követő nemzetközi megszorítások nem kedveztek, sőt hatalmas hátrányt jelentettek a magyar harckocsizás kialakulásának és fejlődésének.

1915. április 20-án született Szeleczky Zita, az 1940-es évek első felének egyik legkedveltebb magyar filmsztárja.

Az 1944. december 22-én megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány még Debrecenben volt, amikor magyar területekről elhurcolt civilek hozzátartozói a kormány közbenjárását kérő levelek ezreit küldték a Külügyminisztériumba.

Annak ellenére, hogy nem volt még kész, összefüggő védműrendszer, a Westwall (Atlanti fal) puszta léte komoly gondolkodásra és fokozott óvatosságra késztette a szövetségeseket, akik a „Festung Europa” (Európa-erőd) elleni támadásra készültek.

„Természetszerűleg akárhogy is történjék a megosztás, az egyik fél mindig jajgatni fog, Erdély esetében valószínűleg mind a kettő” – jegyezte meg a Führer, amikor az egyre inkább háborúval fenyegető magyar revíziós igényt a béke megőrzése érdekében tárgyalásos úton kellett megoldani.

Az 1848-1849-es hadilobogók kétszer is megjárták Moszkvát. Közel száz évet kellett várnunk arra, hogy a szabadságharc bukása után orosz földre hurcolt becses zászlók nagy része visszakerüljön Magyarországra.

Az utóbbi időben egyre erősödik Nyugaton azoknak a politikai-gazdasági köröknek a hangja, amelyek mindenre képesek, hogy belezavarják országaikat egy szélesebb körű, akár világméretű háborúba Oroszország és/vagy Kína ellen.

A gyors hajóikról és rettenthetetlenségükről híres vikingek nemcsak elszántan, hanem gyakran brutális eszközökkel harcoltak.

Jó néhány írás született már Szálasi Ferenc puritán jelleméről, szerény öltözetéről, arról a nemes egyszerűségről, ahogyan élt, és a földöntúli bátorságról, ahogyan a halálba ment.

Kevesen gondolnánk, hogy statáriális bíróság elé kerülhetett valaki egy sör elfogyasztásáért Magyarországon a XX. században.

Hadifogságom első napját egy Dembinszky utcai pincében töltöttem Budapesten. Másnap, január 28-án – éppen 21. születésnapomon – útnak indultunk Gödöllő irányába.

Évtizedekkel ezelőtt beszélt egy interjúban „legféltettebb titkairól” Romy Schneider – ám a beszélgetés csak nemrég láthatott napvilágot.

Talán egyetlen olyan film sem készült a második világháborúról, amelyikben ne hangozna el Németországra a Harmadik Birodalom kifejezés, pedig e megnevezés használata történelmietlen a korabeli német rendszerre.

A Szovjetunióba 1944 decemberében és 1945 januárjában tömegesen elhurcolt férfiak és nők között szép számban találunk papokat is. Közülük többen soha nem tértek vissza hazájukba.