Kövess minket: Telegram — XVkontakte

A Toplitzi-tó – vagy németül Toplitzsee – az Alpokban rejtőző sok száz, festői szépségű hegyi tó egyike, nem túl könnyen megközelíthető, de éppen emiatt kedvelt kirándulócélpont, erdőkkel és magasba törő szirtekkel körülvéve, Salzburgtól nem messze.

A tó nagyjából száz méter mély, a különlegessége, hogy 20 méteres mélység alatt sós a vize és extrém alacsony az oxigéntartalma, így legfeljebb baktériumok képesek megélni ezeken a részeken.

Egy legenda szerint a tó rejti a németek által a második világháborúban hátrahagyott és azóta elő nem került arany és egyéb kincsek nagy részét.

A kincsvadászat annyi búvár életét követelte az elmúlt években, hogy be is tiltották a merülést a tóban – ami persze csak ráerősített, hogy valami nagyon-nagyon izgalmas és értékes dolog van odalenn. A legendának, mint mindig, most is van némi alapja: a Nagynémet Birodalom és a Toplitzi-tó kapcsolata elég részletesen dokumentált, 1943-tól egy haditengerészeti kutatóbázist tartottak fenn itt, és tengeralattjárók, illetve víz alatti bombák, torpedók, aknák fejlesztéséhez végeztek különféle teszteket és kísérleteket.

Amikor már látszott, hogy a németek szempontjából szerencsétlen vége a háborúnak, ‘45 elején a környékbeliek beszámolói szerint páncélosokkal védett teherautó-konvoj érkezett a tóhoz, és a víz mélyére süllyesztették a rakományát, ami jó nagy és látványosan nehéz ládákból állt. Mindez időben nagyjából egybeesett azzal, amikor a Führer kiadta a parancsot, hogy a Reichsbank aranytartalékát biztonságba kell helyezni, mielőtt a szövetséges csapatok előrenyomulása elérné Berlint. Ezt vagy legalábbis ennek egy nagy részét ‘45 áprilisában a híres merkers-kieselbachi sóbányában találták meg az amerikaiak, és persze azóta is tartja magát kismillió teória, hogy hol lehetnek még ilyen rejtekhelyek.

A Toplitzi-tóban rögtön a háború után elkezdtek amatőr kincsvadászok és hivatalos, profi expedíciók is kutatni, a tó pedig elkezdte szedni az áldozatait. A már említett halott zóna mellett a tóban rossz látási körülmények, a tófenéken sűrű iszap, a vízben pedig rengeteg félig-meddig elsüllyedt vagy éppen lebegő fatörzs akadályozza az egyszeri búvárt a mozgásban és tájékozódásban. Akárhányszor csak szigorítottak a merülési szabályokon az osztrák hatóságok a halálos balesetek miatt, mindig előkerült egy-egy újabb jel, hogy az SS valamit tényleg elrejtett a tó mélyén.

A legnagyobb fogást 1959-ben sikerült felhozni, amikor a német Stern magazin finanszírozott egy expedíciót búvárokkal, mini-tengeralattjáróval (a Stern ekkoriban Európa egyik legnagyobb példányszámú újságja volt, később belefutottak egy nagyon kínos botrányba egy titkos Hitler-napló leközlésével, amiről kiderült, hogy hamisítvány, akkor csúnyán odalett a hitelességük meg az olvasótábor nagy része is). A tó mélyéről hermetikusan lezárt ládákban egy csomó készpénz került elő, méghozzá angol font – egyes források szerint 70, mások szerint 100 millió. Mind egy szálig hamis.

Mint kiderült, a németek a szupertitkos Bernhard hadművelet bizonyítékait tüntették el a tóban. Ez Heinrich Himmler projektje volt, az akció célja pedig a brit államkincstár megroppantása lett volna rengeteg jó minőségű hamis pénz bepumpálásával az angol gazdaságba. A hamisítványok tényleg jó minőségűek voltak, és amikor az első 15-20 millió hamis font elkezdett keringeni Angliában, a Bank of England pánikszerűen megváltoztatta az 5 fontos bankjegyek kinézetét, a 10-esek nyomását meg le is állította. A háború vége felé közeledve a már elkészült hamis pénz nagy részét a németek elégették, a többit pedig a Toplitzi-tóban rejtették el, hátha jó lesz még egyszer valamire.

Persze a felfedezés nem vette el azoknak a kedvét, akik a titkos aranyat sejtették a tóban, főleg miután 1964-ben az aktuális James Bond-filmben, a Goldfingerben is szerepelt egy német aranyrúd, ami a sztori szerint a Toplitzi-tóból származott. A tavat mindenesetre teljesen lezárták a kincsvadászok elől, majd miután 1983-ban egy német biológus, aki a tó élővilágát tanulmányozva bukkant újabb, hamis pénzzel tele ládákra, teljesen betiltották a búvárkodást.

Így van ez máig, persze mostanában már főleg az interneten keringenek az egyre vadabb részletek az évtizedekkel ezelőtti búvárok merüléseinek részleteiről, aranyról, mindenféle kincsekről, „náci csodafegyverek” prototípusairól, sőt a cári Oroszországból kimenekített, majd a németek kezébe került felbecsülhetetlen értékű műtárgyakról.

Kövess minket: Telegram — XVkontakte

Túlságosan roncsolódtak azok a kéz- és lábnélküli emberi csontvázak, amelyekre Hitler keleti fronti főhadiszállásánál, a mai Lengyelország területén leltek, így lehetetlen megállapítani az áldozatok kilétét, illetve haláluk okát.

Egy fehér nacionalista szervezet vezetője köztéri matricákkal, valamint Adolf Hitler és a Nagynémet Birodalom plakátjival az otthonában is faji gyűlöletet szított – közölte a brit koronabíróság.

A balközép zöldpárt berlini politikusa Adolf Hitlert éltette, amikor a rendőrök éppen alkoholtesztre vitték.

Egy angol nemzetiszocialista, akin horogkeresztes zászlókkal, hűtőmágnesekkel és Adolf Hitler portréjával díszített házában ütöttek rajta, gondolatbűnökért került börtönbe Nagy-Britanniában.

Menetünk 1945 nagypénteként indult el Ausztria felé. Május 2-án Gmunden városka közelébe értünk. Az oroszok a hátunk mögött, előttünk a linzi műút, azon túl a szövetséges csapatok tanyáztak.

A 17 másodpercnyi, fekete-fehér felvétel 82 év után került elő 2015 júliusában. Az amatőr filmen az látszik, ahogy az akkor hétéves Erzsébet nemzetiszocialista karlendítést tesz.

Dr. Martens. Azt hiszem, sokaknak nem kell bemutatni ezt a cipőmárkát. Aki csak egy kicsit is ismerős a rocker, punk, skinhead színtéren, az valószínűleg ismeri a semmivel sem összetéveszthető acélbetétes bakancsot, gondoljunk csak a sárga-fekete címkére és a szintén sárga gojzer varrásra.

A szélsőjobboldali zenei színtéren nem ritka, hogy a zenekarok fel- és átdolgozzák más bandák közkedvelt dalait. Például az angol Skrewdriver és a német Landser különösen sok nép fiait megihlette.

Franciaország az utóbbi éjszakákon ugyanazt élte át, amit néhány évtizede már többször is, és amit a jövőben törvényszerűen egyre gyakrabban fog átélni: a söpredék („la racaille”) féktelen tombolását gyújtogatással, fosztogatással, lövöldözéssel fűszerezve.

Soha nem is kapták el, hiába szerepelt négy évtizeden át az FBI körözési toplistáján. 1985-ben végül magát adta fel.

Magyarország második világháborús történetének van egy apró, alig ismert, de egyben rendkívül érdekes fejezete: az egyéni fegyverténnyel ellenséges harckocsit megsemmisítő magyar honvédek termőfölddel való jutalmazása.

A Hetek című filoszemita lap egyik olvasója küldte be az újság számára azt a fotót, amelyen Budapesten, az Egyetem tér környékén kiragasztott, az említett orgánum szerint „uszító antiszemita” szövegű plakát látható.

Tíz év börtönbüntetést kapott a betiltott brit nemzetiszocialista szervezet, a National Action társalapítója.

Megszólaltak a német közmédiának azoknak a feltételezett elkövetőknek a szülei, akiket a tavaly februári budapesti támadások elkövetése miatt köröznek.

„Vádat emeltek négy férfival és egy nővel szemben, akik egy marokkói férfira a származása miatt támadtak rá” – közölte a Fővárosi Főügyészség az MTI-vel.