Kövess minket -on és -en!

A rendszergazdák és médialakájaik kincstári hurráoptimizmusa ellenére egyre mélyül a válság az Egyesült Államokban, ezzel együtt fokozódik a társadalmi/etnikai feszültség és növekszik az establishment nyugtalansága.

Nem véletlen, hogy rohamléptekkel halad az ország rendőri egységeinek speciális kiképzése izraeli szakértők irányításával és az Államvédelmi Hivatal (DHS, a helyi Securitate) bábáskodásával. Az amerikai rendőrség „izraelizálódása” akkor kezdődött, amikor a DHS élén egy Michael Chertoff nevű amerikai-izraeli kettős állampolgár állt W. Bush jóvoltából. Maga a folyamat azt a sémát követi, amelyet a Közel-Kelet úgymond „egyetlen demokráciájában” kísérleteztek ki „élesben”, és amelynek főbb jellemzői a következők: a rendőrség teljes militarizációja, a „belső ellenséggel” szemben katonai harcmodor alkalmazása, a törvényesség, az alkotmány, a polgári jogok figyelmen kívül hagyása, a hatalom korlátlan koncentrációja és korrupciója, a disszidencia drasztikus elfojtása, szisztematikus megfélemlítés a választások ellenőrzésére, a népesség tömeges internálásának előkészítése, adott esetben totális katonai erő bevetése bombázással, nehéztüzérséggel, sommás kivégzésekkel.

Miközben az amerikaiak többsége apatikusan tűri egyéni szabadságjogaik fokozatos és folyamatos kormányzati szűkítését, az utóbbi időben néhányan hangot adtak nyugtalanságuknak emiatt. Az alábbiakban könyvismertetőkből idézünk – kommentár nélkül. John W. Whitehead „egy a rendőrállammá válás végső stádiumában lévő nemzet dermesztő portréját” festi meg Farkasok kormánya: a kialakuló amerikai rendőrállam (A Government of Wolves: The Emerging American Police State, 2013) címmel. Könyve „egy furcsa új világról beszél, amelyben a rendőrség előbb lő és utána kérdez, és az amerikaiakat bűnözőként és törvényen kívüliként kezelik; amelyben a törvények mindent kriminalizálnak, a konyhakerti növények termesztésével kezdve. A tekintélyes alkotmányjogász szerző feltérképezi Amerika átalakulását egy »mi, a nép« által kormányzott demokratikus társadalomból egy olyan környezetté, ahol a törvény betartása az elnyomás egy másik eszközévé válik. Leleplezi egy egyre áthatóbb és militaristább felügyelő-felderítő állam belső működését, ahol nincs hova futni és nincs hova bújni a kormány mindent tudó, mindent látó szemei elől. Bebizonyítva, hogy a fikció most valósággá válik, a könyv azt is bemutatja, hogy az olyan sci-fi filmek, mint a Különvélemény, az 1984, a Mátrix, az Elpusztíthatatlanok és a V, mint vérbosszú miként jelölték ki az utat egy futurisztikus társadalommá váló Amerika felé, amelyben egy passzív, tudatlan csőcselék egy hatalmaskodó, ellenőrizetlen kormányt eredményez. Ettől a jövőtől óvott George Orwell.”

Radley Balko, a The Washington Post oknyomozó riportere szerint az utóbbi néhány évtized alatt az amerikai rend­őrök egyre inkább kezdenek katonákra hasonlítani. „A következmények borzalmasak: az otthon többé már nem egy szentély, az alkotmány negyedik kiegészítését (amely az oktalan házkutatásoktól védi az állampolgárt) kizsigerelték, és a rendőrséget ma arra kondicionálják, hogy az állampolgárokat, akiket szolgál, ellenségnek lássa.” A harcos zsaru felemelkedése: az amerikai rendőri erők militarizációja (Rise of the Warrior Cop: The Militarization of America’s Police Forces, 2013) c. könyvében Balko megállapítja, hogy „a politikusok meggondolatlan és hajthatatlan hadüzenetei az olyan homályos ellenségeknek, mint a bűnözés, a kábítószer és a terror, elmosták a különbséget rendőr és katona között, és hogy egyetlen nemzedék alatt egy lopakodó harctéri mentalitás (a creeping battlefield mentality) miként szigetelte és idegenítette el az amerikai rendőröket, és állította őket ütköző pályára a szabad társadalom értékeivel”.

„Az alapító atyák nem ismernék fel a mai Amerikát”, írja Az USA mint rendőrállam: hogyan válik Orwell rémálma a mi valóságunkká (Police State USA: How Orwell’s Nightmare is Becoming our Reality, 2014) című kötetének ismertetőjében Cheryl K. Chumley, a The Washington Times újságírója, majd így folytatja: „Az Isten adta szabadságjogokat, amelyekért az alkotmányban síkra szálltak, az évek során szétporlasztotta az egyre tolakodóbb kormány, amely hajlamos életünk valamennyi aspektusát ellenőrizni a biztonság nevében. (…) Támadják a szólás szabadságát, a fegyverviselési jogot, a magántulajdont és a vallásszabadságot. Az alkotmányt ugyanarra a szemétdombra dobták, mint a Bibliát. (…) A könyv megörökíti, hogy Amerika miként jutott el arra a pontra, hogy de facto rendőrállammá vált, és mi vezetett egy ellenőrizetlen kormányhoz, amely egyre inkább figyelmen kívül hagyja az alkotmányt, és 9/11 biztonsági félelmeit arra használja fel, hogy igazolja állampolgárai kikémlelését. (…) Azzal, hogy a média elmulasztja védelmezni az állampolgári jogokat, díszletet ad ehhez a csúszós lejtőhöz.”

A neves jogvédő és bestselleríró Glenn Greenwald így summázza a helyzetet. „A rendőrség militarizációja súlyos és közvetlen veszélyeket jelent az alapvető politikai szabadságjogokra nézve is, beleértve a szólás, a sajtó és a gyülekezés szabadságának jogát. (…) Kétségtelenül a hazai eltérő vélemény elfojtása a rendőrség militarizációjának egyik fő célja. (…) A bűnüldözési tisztviselők és a politikacsinálók Amerikában nagyon jól tudják, hogy a komoly tiltakozások – és még ennél több is – elkerülhetetlenek a gazdasági felfordulás és szenvedés miatt, amelyet az Egyesült Államok az utóbbi három évben látott (és látni fog az előrelátható jövőben). Éppen azért paramilitarizálja a rendőri erőit, hogy ellenőrzése alatt tartsa ezt a fajta hazai zavargást, és egyszerűen lehetetlen elképzelni, hogy nem fogják bevetni őket a növekvő tiltakozó mozgalom ellen, amely a durván és korrupt módon egyenlőtlen forrásmegosztást veszi célba. (…) E militarizáció nagy részét Rettentő Külföldi Fenyegetések – főleg a Terrorista – emlegetésével igazolják, a fő célpontja azonban hazai.” („The Militarization of U.S. Police: Finally Dragged Into The Light By The Horrors of Ferguson”, firstlook.org, 2014. augusztus 14.) Amerika a szabadság földje? Álmodik a nyomor. „Egy birkákból álló társadalom idővel egy farkasokból álló kormányt nemz”. Agatha Christie szentenciáját mára beteljesítette az USA.

Kövess minket -on és -en!

Adolf Hitler – értesülve Budapest csaknem megvalósult bekerítéséről – 1944. december 24-én este elrendelte a IV. SS-páncéloshadtest Magyarországra vezénylését és bevetését Budapest felmentése céljából.

1943. szeptember 12-én délután 2 órakor német vitorlázó-repülőgépek szálltak le a 2112 méteres Gran Sasso hegycsúcsán, és mindössze háromnegyed óra alatt kiszabadították Olaszország vezérét, a Duce-t. 

Brandon Russellt, egy amerikai nemzetiszocialista csoport vezetőjét bűnösnek találták abban, hogy Maryland áramellátó rendszerét akarta támadni egy „terrorista összeesküvésben” – közölte az Egyesült Államok Ügyészsége.

„Azokat a károkat, melyeket Magyarország a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának okozott hadműveleteivel és ez országok területének megszállásával, – Magyarország megtéríti a Szovjetuniónak, Csehszlovákiának és Jugoszláviának.

A kelet-poroszországi Farkasverem olyan volt, akár egy szigorúan őrzött és álcázott kisváros. A Führer több mint 800 napot töltött itt.

Összesen mintegy százan, főleg idős emberek vettek részt azon a rendezvényen, melynek célja a Budapest 80 évvel ezelőtti „felszabadítására” való megemlékezés volt.

Nem sok fotós használt színes filmet az 1930-as években, és közülük is kevesen hagytak hátra olyan nagyszerű képeket, mint Hugo Jaeger, aki tehetségét és egyéni látásmódját már jóval a háború előtt a német nemzetiszocializmus szolgálatába állította.

Egy svájci egyetem kiállítást szentelt az egykori olasz diktátor, Benito Mussolini díszdoktori elismerésének, reflektorfénybe állítva a múlt század harmincas éveiben a fasiszta kormány és a svájci társadalom között szövődött kapcsolatokat.

A Nordic Sun Kulturális Központ idén februárban nyitotta meg kapuit. Azóta a szélsőbaloldal támadásainak kereszttüzében áll. Idén márciusban több napon át tartó rongálás-sorozat vette kezdetét, amelyet a Momentum erzsébetvárosi szervezete vállalt magára.

Isabel Peraltat három és fél éves börtönbüntetéssel fenyegetik, mivel a vádirat szerint „gyűlöletet és diszkriminációt” szított muszlimok és marokkói bevándorlók ellen.

1951. május 21-én kezdődtek meg a kitelepítések Budapesten. A kommunista rendszer által nemkívánatosnak nyilvánított személyek ingatlanjait elkobozták, őket pedig kényszerlakhelyre költöztették, ahol mezőgazdasági munkát kellett végezniük.

Focsaniból Krasznogorszkba kerültünk. Itt vettek minket először névjegyzékbe, még számot is kaptunk, egyenkénti kihallgatás után.

A mai Puskin mozi 1946-ból származó moziműsoránál bizarrabbat ritkán lehet látni.

Egy békésen folydogáló kis patak az alaszkai Aleut-szigeteken 80 éven át hivatalosan a „Nazi Creek” nevet viselte – egészen máig.

Csaknem 80 évvel a második világháború befejezése után állhat bíróság elé egy 100 éves volt SS-tag. Gregor Formaneket a sachsenhauseni koncentrációs táborban elkövetett „3322 gyilkosságban való bűnrészességgel” vádolják.